Magyar
EnglishKeresés
Találatok
An evaluative guide to a large number of geographical sources on the web, including geographical sites around the world. Only sites that are considered to be informative, reliable and stable have been included. The information given for each site includes: title, URL, owner/maintainer, server location, and a full description. Useful for libraries and general audiences. | Best of the Web: Geography is the first volume in the series, and is aimed at both the intending and practising geography student at all levels. It should also assist academics and laymen who wish to brush up their knowledge and see what the Web has to offer. The basic structure is an introduction to the subject, followed by a subject outline, where the main subject areas are subdivided into more manageable units, and the major sites for those units are listed alphabetically. Many of these resources could be listed under more than one heading, so the most likely heading has been selected for its place in the listings. Several entries are representative, for example in the organisations section; many countries have established societies for geography which cover a wide range of resources and activities, and some typical ones are listed to give a flavour of what is available. The majority of sites listed are free, but where a subscription is required, this is noted–check with your school/college/university/public library. Site and URL indexes are provided to give as many options as possible to help you …
Tovább a műhöz
Várady Ferenc szerkesztette Baranya múltja és jelene című monográfiája, mely a megye társadalmi viszonyait összefüggően elemzi, immár háromnegyed évszázada jelent meg, s ily hosszú időn át is nélkülözhetetlen forrása maradt kutatónak és érdeklődőknek egyaránt. Századunk, a magyar történelem alakulása, kiváltképp felszabadult hazánk szocialista fejlődése átformálta megyénk életrajzát is és a marxista társadalom és természetszemlélet az átalakulás mélyebb, sokrétűbb és tudományosabb megismerését tette lehetővé. Társadalmi építőmunkánk megyei útja és feladatai, a területfejlesztés megalapozottsága, szűkebb hazánk múltjának és jelenének, fejlődésének és jövőjének megismertetése és tervezése újabb és időszerűbb megközelítést igényel. Olyan tudományos
összefoglalást, mely az új kor szemléletével, a marxista szemlélettel nemcsak átfogó képet nyújt a megye társadalmi-gazdasági viszonyairól és természeti adottságairól, hanem alapot is ad a továbblépés kutatásához és tervezéséhez. Ilyen megfontolások alapján határozta el a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a megye természeti és társadalmi viszonyainak komplex feldolgozását és bemutatását a 25 kötetes „Baranya Monográfia” sorozat megalapításával.
A sorozat keretében a gazdasági és társadalmi fejlődés legfőbb jelenségeinek vizsgálatát monográfikus terjedelmű szakkötetek …
Tovább a műhöz
1852 nyarán, a korondi fürdőn fiatal úrhölgy jelent meg lelkes férj, két növendék leányka s egy magyarországiasan öltözött két éves kis fiu körében. Párnap mulva a bájos úrnőt kedves gyermekeivel a fürdőkkel szemben eső ásványvizek kövületei keresésében látók elmerülni: e percztől az egész fürdőtársaság kövületek gyűjtéséhez kezde, s legszebb példányaival mindenki a pesti nemzeti múzeumra gondolt. Ki volt e lelkes úrnő, még biztosabban gondolhatják olvasóim, ha elmondom, mikép jelen müvemre a pontot itt tevém fel. Nőnek akarám minden áron e müvemet ajánlani, mert a nőnem kezében van letéve a haza s emberiség jövője, s mintegy mondani óhajtanám általa, mikép müveim nem egyes tudósoknak, hanem hazám lelkes szépei s fiatalságának szántam. Eleget volt a hon és tudomány egyesek kiváltságolt birtoka; óhajtanám, hogy nő és férfi, fiatal és öreg egyaránt oltározzák velem e haza imádandó földét. S kinek ajánlhattam volna méltóbban, mint a nemes úrnőnek, kit a honbuvárlat mezőjén, épen a munkavégzés édes öröme közit láttam felmerülni. (...) Nyitom Erdély gazdag, de ismeretlen múzeumának második osztályát: Erdély földismei s földirali ritkaságait, vagy az erdélyi festöiségek képcsarnokát. Annyi előszeretettel lévén hazám iránt, nem akarom magam fejezni ki, mennyi szépség, ritkaság vár olvasóimra; két idegen, egy angol és franczia utazó ide …
Tovább a műhöz
A fürdésnek általában, különösen a tiszta vízfürdőnek orvos-tudományi értéke. A fürdés napjainkban a gyógy gyakorlat mezején rendkívül nevezetes szerepet játszik, nemcsak az egyetemes tanokat követő orvosok gyakorlatában, hanem méginkább a gyógytudományban felekezetet képező, úgynevezett vizgyógyászok intézeteiben. Ha az igazat magunknak megvallani merjük, tudományosan tárgyalt fürdészetünkben is, sok átláthatlan homály, sok megfejthetlen tétel, és sok ellenmondásos tény létezik; a hideg- és melegvíz gyógyászok intézeteiben elemi kürtőit siker pedig, tanaink világánál a lehetlenség színét hordja magán. A fürdés ezen kérdéses viszonyainak földerítését célozza e jelen tárgyalás. Fürdésnek nevezzük köznapi értelemben a testnek valamely folyadékba, közönségesen vizbe történö bemerítését, rövidebb vagy hosszabb időre, üdülési, tisztasági, éprendi, gyógy- vagy egyéb célból. A fürdés egy átalánosan ismert, átalánosan gyakorolt, minden időben és minden népfajnál többé kevésbé szokványos cselek-vény volt; sőt mondhatni, hogy azt az összes emberiség első korától fogva ösztönszerüleg gyakorolta. Honnan ezen oly régi, oly átalános használata a fürdésnek? Holott ez nem képezi az embernek sem egyéni, sem fajabeli fönntartásának nélkülözhetlen tényezőjét. És valóban a fürdés életszükségletet nem képez, a szervezet élete nem követeli a …
Tovább a műhöz
A könyv címében foglalt tématerületen jó ideje oktatva, közel egy évtizede döntöttük el, hogy készítenénk egy tankönyvet saját gondolataink alapján, saját diákjainknak. Az alapanyagok gyűltek, azonban az összeállításra fordítható idő csak nem akart feltűnni. Végül az elmúlt években feltűnő idődarabkákat összegyűjtögetve állhatott össze – lassan, nagyon lassan – e könyv, amely kísérlet a maga nemében. Kísérlet, hiszen vakmerő vállalkozás manapság felsőoktatásba szánt, magyar nyelvű tankönyv írására, kiadására adni a fejünket. A hazai szakkönyvpiac talán sosem létezett igazán abban az értelemben, hogy a csekély számú vásárló nem tette, nem tehette rentábilissá a sokszor igen nagy gonddal készült kiadványok elkészítését és megjelentetését. Mecénás kellett szinte mindegyikhez, akik azonban mára részben eltűntek, de időközben átalakultak a könyvfogyasztási szokások is. Ma már hallgatóink – legyünk őszinték – csak közvetlen, életveszélyes fenyegetés hatására vesznek egyáltalán könyveket a kezükbe, az meg hogy valaki a félév teljesítéséhez tankönyvet vásároljon, szinte kimeríti a tudományos fantasztikum fogalmát... Mindehhez járul még hozzá a földrajz iránt tapasztalható érdeklődés, sajnos minden művelője által érzékelt és statisztikailag is kimutatható lassú, de folyamatos apadása. Az évtizedek óta (talán egész felnőtt életében) …
Tovább a műhöz
A kutatás a turizmus versenyképességi vizsgálatokkal és az egészségturizmussal foglalkozó nemzetközi szakirodalom szintetizálásával és a – turizmuskutatások széles körében hasznosítható módszertant adó – egészségturisztikai versenyképességi index (EVI) kidolgozásával hozzájárul a hazai egészségturisztikai fejlesztések értékeléséhez és jövőbeli kilátásainak mérlegeléséhez. Ez utóbbi lehetővé teszi az EVI kiterjesztését olyan célterületekre, amelyek vagy már rendelkeznek fürdővel vagy tervezik létesítését Magyarországon, illetve a más versenytársként számbavehető közép-európai régióban. A kutatás fő hipotézise: A jelentős hazai termálvíz készlet hatékony egészségturisztikai célú hasznosításához elengedhetetlenül szükséges egy versenyképességi index kimunkálása, amely segítségével nyomon követhető a szektor résztvevőinek helyi, regionális és kiterjedtebb térségi teljesítménye. Ezzel lehetővé válik a hálózatosodás, az együttműködve versenyzés és az ágazati szereplők jobb teljesítménye, nemzetgazdasági szintű magasabb szintű elismertsége. A kutatás során folytatott preferenciavizsgálat a kutatási módszertant színesíti és egyúttal komplex vizsgálatok és összehasonlító elemzések lefolytatására is lehetőséget nyújt. A projekt további hozadéka a turizmuskutatások és a felsőoktatás területén hasznosítható fogalmi útmutató és az …
Tovább a műhöz
A Geodéziai praktikum című jegyzet a építész és építőmérnök szakos hallgatók számára készült. A jegyzet célja, hogy egységes keretbe foglalva megismertesse a hallgatókkal a mérnöki gyakorlat során előforduló legfontosabb geodéziai alapfeladatok méréstechnikai és számítási részét. A jegyzet készítésekor tekintettel voltunk arra, hogy az előadások és gyakorlatok órarendileg nem hozhatók teljes összhangba, ezért az alapfogalmak tekintetében rövid összefoglalót adunk, mely azonban nem helyettesíti az előadási jegyzetet. Ezúton mondok köszönetét Dr. Riegler Péternek a jegyzet lektorálásáért, valamint Dr. Göbölös Tamásnak, a jegyzetkészítés során nyújtott hasznos tanácsaiért. Ugyancsak köszönetemet fejezem ki Horváth Ágnesnek a gondos szerkesztési és a gépelési munkáért.
Tovább a műhöz
Mi történt 1526-ban a mohácsi csatában és hol volt az eredeti helyszíne? Történelmi tényekre, a legújabb felfedezésekre és a még megválaszolatlan kérdésekre is kitér előadásában Prof. Dr. Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője és a jelenleg is folyó kutatások egyik vezetője, aki a Szulejmán szultán szigetvári sírjának feltárását végző kutatócsoportot is irányította. Közel 500 évvel a magyarok egyik legsúlyosabb katonai veresége és az oszmán történelem egyik legnagyobb győzelme után még mindig vannak megválaszolatlan kérdések. Ki a felelős a vereségért? Mennyire voltak súlyosak a következmények? Még a történészek rendelkezésére álló információkkal kapcsolatban is zajlanak értelmezési viták. Mindezek mellett nem ismertek a csata fontosabb helyszínei sem – a felvonulási útvonalak, a katonai táborok és a fő küzdelem helyszíne - és a tömegsírok nagy részét sem találták még meg. Múltunkat számos mítosz és tévhit övezi, de vannak olyan részei is a magyar történelemnek, melyek a mai napig nem tisztázottak. Ezek közé tartozik legismertebb csatánk, és annak feltételezett helyszíne, Mohács is. Dr. Pap Norbert igaznak tartja a mondást, miszerint a történelmet mindig a győztesek írják. A Pécsi Tudományegyetem és az MTA kutatócsoportja az ebből adódó rejtélyekre keresi a választ. "Néhány év múlva, 2026-ban lesz a mohácsi csata 500. évfordulója. …
Tovább a műhöz
A mohácsi csata helyéről a vita változó intenzitással már 100 éve folyik. Történészek mellett kutatónak állt katonák és régészek is kialakítottak rá koncepciókat. A mohácsi sík igen tágas, ezért több lehetséges hely is felmerülhet. Az egyik a Mohácstól délre fekvő Sátorhely falu környéke, ahol korábban a tömegsírok is előkerültek, valamint tőle nyugatra Majs keleti előtere, ahol az utóbbi évtizedekben pécsi régészek lövedékeket gyűjtöttek fel fémkereső műszereikkel. Vajon ezek az ólomlövedékek az 1526. évi mohácsi csatához, vagy egy másik korabeli összecsapáshoz kötődnek? Összhangba lehet-e hozni a csatáról szóló résztvevői beszámolókat és a régészeti adatokat? Az utóbbi két-három évtized tudományos-technológiai fejlődése, az 1526-os táj térinformatikai rekonstruálása közelebb vihet-e bennünket a csatahely rejtélyének megoldásához? A modern adatelemzési módszerek új, "felülnézeti" képet adnak a csata értelmezéséhez. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a következő előadás.
Tovább a műhöz
Az angol nyelvterületen se szeri, se száma azoknak a műveknek, amelyek a tudományos kutatás és közlés módszertanát, a kutatás közben felmerülő gyakorlati, etikai és adott esetben pszichológiai problémákat tárgyalják. Ezek között vannak nagy tekintélyű amerikai kézikönyvek (Chicago Manual 1993, MLA Handbook 1995), ezek brit megfelelői (Hart’s Rules 1983), és említhetünk az ezek alkalmazására épülő munkákat is (Mahmoud 1992). Németországban sem kell sokáig kutakodnunk könyvesboltokban vagy könyvtárakban, hogy a kutatás módszertanával foglalkozó könyvekre leljünk (Poenicke 1988, von Werder 1993). Az e témakörben született átfogóbb jellegű magyar nyelvű munkák száma azonban csekély, bár az egyes részterületeket egyre több mű fedi le. Ez indította a jelen könyv szerzőit, hogy olvasmányélményeiket, tapasztalataikat összefoglalják. A jelen könyv egyik előzménye volt A megismerés csapdái címmel 1995-ben megjelent jegyzet, amely a természet-tudománnyal foglalkozó kutatók széles körében nagy sikert aratott. Másik előzményként a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, valamint a Debreceni Orvostudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatói számára tartott előadások anyaga szolgált. Könyvünk a tudományos kutatást általában tárgyaló munkák és a publikálás „receptjét” nyújtó gyakorlati …
Tovább a műhöz
Az Orsz. Erdészeti Egyesület választmányának 1893. évi deczember 3-án tartott ülésében Bedő Albert első alelnök azzal az indítványnyal lépett föl, hogy miután immár az erdészeti irodalom sürgősebb szükségleteit, részben kielégítve, részben megbizások s pályázatok útján biztosítva látja, tekintettel az ország ezredéves fennállásának közelgő ünnepére is, a magyar erdőgazdaság-történet megirásának előkészítését tartja szükségesnek. E czélból javaslatba hozta, hogy egy ahhoz értő szakember által, gyűjtessenek össze mindazon kiadott vagy kiadatlan okiratok, a melyek a magyar erdágazdaság fejlődését a honfoglalástól kezdve 1867-ig feltüntetik, s majdan az egyesület kiadásában, a milleniumi kiállításon is bemutathatók legyenek. Az igazgató választmány ezen indítványt nyomban magáévá tévén, miután azt a közgyűlés is elfogadta s keresztülvitelére a választmányt hatalmazta fel, az 1894. évi január 28-án a magyar erdészeti oklevéltár szerkesztésére a választmány kitüntető bizalma engem szemelt ki. Az elvállalt feladat nagyságához képest rövid két év alatt, szakadatlanul folytatott kutatásaimnak sikerülj: is a kívánt anyagot három kötetben összeállítanom. Az anyag összehordásánál mindenképpen azon iparkodtam, hogy abban erdőgazdaságunk fejlődése híven tükröződjék, s megnyugvással mondhatom, hogy e fejlődésnek nincs olyan mozzanata, a melyről …
Tovább a műhöz
Az Orsz. Erdészeti Egyesület választmányának 1893. évi deczember 3-án tartott ülésében Bedő Albert első alelnök azzal az indítványnyal lépett föl, hogy miután immár az erdészeti irodalom sürgősebb szükségleteit, részben kielégítve, részben megbizások s pályázatok útján biztosítva látja, tekintettel az ország ezredéves fennállásának közelgő ünnepére is, a magyar erdőgazdaság-történet megirásának előkészítését tartja szükségesnek. E czélból javaslatba hozta, hogy egy ahhoz értő szakember által, gyűjtessenek össze mindazon kiadott vagy kiadatlan okiratok, a melyek a magyar erdágazdaság fejlődését a honfoglalástól kezdve 1867-ig feltüntetik, s majdan az egyesület kiadásában, a milleniumi kiállításon is bemutathatók legyenek. Az igazgató választmány ezen indítványt nyomban magáévá tévén, miután azt a közgyűlés is elfogadta s keresztülvitelére a választmányt hatalmazta fel…
Tovább a műhöz