Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Nagy okok, valóban nagyok bírtak arra engemet, hogy ezen eredeti munkámnak
díszt adni akarván, midőn Nemzetem’ kezébe nyújtom, ne másnak szentelném, ajánlanám, hanem Nagyságodnak. Ha tsak szármozásodat nézem is, olly nagynak,
méltóságosnak találom, hogy törsökös ritkább vérségű Magyar Mágnásnak pártfogásához nem folyamodhatott könyvem, Abára, Fejedelmekre, Vitézekre mutathatsz, több olly, nagy Férfiakra, millyen volt a' XVII. században ama valódi dísze Erdélynek Rhédei Ferentz a’ TE nagy Atyád, kiről így szóll nemzetünk’ Krónikája, "Virpius, et mitis, omniumque judicio reliquis regni magnatibus honore Principis dignior habitus est." Ha pedig tulajdon virtusidra tekéntek, jeles tetteid, nemes szíved, ritka kegyességed, hazádhoz vonzó buzgó szereteted, Fejedelmedhez tántoríthatatlan hívséged, szívet hódító szelídséged, mellyel nem tsak tisztelőiden, hanem ellenségeiden is szoktál uralkodni a’ tudósokhoz mutatni szokott barátságod, a' magyar Múzsákat ápolgató készséged, éppen nem engedték, hogy azon igaz tiszteletem, mellyel Hozzád viseltetem, más Hazafinak emellyen emlékeztető oszlopot, másnak a’ nevét a’ Tiednél ditsőítse a' késő maradéknál. Fő tárgya ezen munkámnak a' Magyar Nemzetnek java, polgári tsínosodása, az erköltseknek jobbítgatása. Akármellyiket veszem, mindeggyik Te benned egy különös Jótévőjét, boldogítóját tiszteli, áldgya , és …
Tovább a műhöz
Vádolóim is, Feddőim is könnyen tálam fognak találtatni. Amazokat könnyebb elkerülni, ezekkel több baj vann, nem tsak azért, hogy a' fekete irigy epe igen gyakran a' betsület', az emberiség határin túl ragadgya őket, hanem hogy bíróvá is szeretvén tenni magokat, valamit mondanak, állitnak mind oraculum gyanánt akarják vétetni , 's imádtatni. Mindeggyik résznek, szükségesnek látom, hogy jegyzést tegyek. Vádolóim azt vethetnék szememre , ígéretemnek nem tettem eleget. Tudósításombann három részből, vagy is kötetbül álló magyar Fizikárúl vann szó , és tsak kettővel akarom megjátszani mind a' nemzetet, mind a' magokat előre jelentőknek várakozását, 's ezeknek betses neveit is ki nem nyomtattam. - Ha számát veszszük az elosztásnak, a' köteteknek , igaz, hogy a' hárombúl kettőt tsináltam; de vann e' ebbenn valami színe is a' megjátszásnak? szenvedett e' tsak egy betű tsorbúlást is a' Fizika teste? ha nem, által nem láthatom okát, miért, még hatalmamban volt a' munkám, a' három számot eggyel meg nem rövidíthettem? Nem vagyok é attya , és ő nem az én magzatom é? — így gondolkodtam: ígéretednek szentsége tsak azt kívánnya meg, hogy a' természet' Tudománnyal, a' mint kellett, 's ki is dolgoztad, úgy add ki, akár kettő légyen a Kötetnek száma, akár nem, az a' dolog velejéhez, 's az egészhez nem tartozik. Tudod, melly részei vannak a szorossabb értelemben vett természet' …
Tovább a műhöz
A biofizika alapjai
- 1997
A biofizika mint önálló tantárgy - az orvosi fizika folytatásaként - a magyarországi orvosegyetemeken több évtizedes múlttal rendelkezik, megelőzve ezáltal számos más országbeli felsőoktatási intézményt. Századunk második felében egyébként e diszciplína rendkívüli fejlődésen ment át, hiszen a fizika, a biológia, a fizikai kémia határterületén foglalva helyet, mindezek fejlődése stimulálólag hatott reá is. E folyamat napjainkban tovább tart. A diszciplína eredményeinek tényleges, ill. potenciális felhasználói közé tartozik az orvostudomány is. Ezt húzza alá az a tény, hogy a XX. sz. második felében több orvosi Nobel-díjas a biofizika területéhez tartozó eredményeiért nyerte el a kitüntetést. Példaként említjük Békésy-nek a hallás folyamatával kapcsolatos, vagy Wilkinsnek a DNS-kristály röntgendiffrakciós képének analízise alapján nyert, vagy Cormacknek és Hounsfield-nek a rétegfelvételek számítógépes kiértékelésére vonatkozó eredményét. A világban eddig megjelent biofizika tankönyvek, kézikönyvek indíttatása különböző, ami érthető, hiszen a kérdések tárgyalhatok akár a fizika, akár a biológia vagy a molekuláris biológia stb. oldaláról - megcélozva ezzel egy-egy meghatározott érdeklődési körű réteget. Könyvünket elsősorban orvostan- és gyógyszerészhallgatók számára egyetemi tankönyvnek szántuk, de használhatják kézikönyvként …
Tovább a műhöz
Condensatiok az aliphás, hydroaromás és heterocyklikus sorban magnesium-methylattal
- Tenner Anna
- 1934
A synthetikus chemía különféle fontos eredményeit a festékek, gyógyszerek, illatos anyagok és más értékes természetes produktumok mesterséges előállításában elsősorban a conden-satiós módszereknek köszönheti, amelyek fontos szerepet játszanak a növény- és állatvilágban is. A „condensatio" fogalma a chemiai irodalomban még ma sem egységes jelentőségű. Tisztán physíkailag, a szó valódi értelmének megfelelően, condensatio alatt sűrűsödési folyamatokat értenénk. Eszerint vegyfolyamatoknál is csak akkor szabadna condensatióról beszélni, amikor térfogat-csökkenés áll be, tehát ha a molekulák száma megapad. Ez következik be additiós folyamatoknál és a polymerisatiónál. Kétségkívül logikus lenne azért ezt a két reactio-typust a condensatio fogalma alá foglalni, amint az gyakran meg is történt. Azonban mindinkább elterjed a fogalomnak oly folyamatokra való korlátozása, melyeknél ugyan szintén új atom-kapcsolódás következik be, de azonkívül elemek (pl. H2, 02, N2), vagy egyszerű vegyületek (pl. H20, CaHöOH, HC1, C02) is megjelennek a végtermékek között. Háromféle condensatiót lehet megkülönböztetni aszerint, hogy ugyanazon, vagy különböző molekulákon, vagy egy molekulán belül játszódik-e le a folyamat. Jelen munkámban célul tűztem ki az aliphás, hydroaromás és heterocyklikus sor tagjainak különböző molekulák közötti condensálását, magnesium-methylat hatása …
Tovább a műhöz
A magnesium kivételes helyet foglal el a természetben. Az élő sejtben, a szövetnedvekben mindig megtaláljuk, mint az életnek elengedhetetlen kellékét. Különösen ki kell emelnem a chlorophyllt, melyben ez a fém az assimilatiós folyamatok első functiójának hordozója. Helyettesíteni más elem nem képes, amint az Stoll-nak igen érdekes kísérleteiből kiderült.
Az organikus chemia körében is a magnesiumnak különleges reactio-képességével találkozunk lépten-nyomon. Említhetem a Grignard-féle reactiót, mint a synthesis hatalmas eszközét. Vagy nézzük szerepét reductiós folyamatoknál; így fémes Mg-al sikerült számos nitrovegyületet redukálni, Mg- és methylalkohollal pedig a legkülönbözőbb vegyület-csoportok reductiója volt kivihető; így különböző nitrovegyületek, továbbá a Schiff-féle bázisok3 reductiója is sikerült. Jelen munkámban beszámolni óhajtok a magnesium-methy-latról, mint condensáló szerről, amivel a magnesium praepara-tiv alkalmazásának új fejezete nyílik meg. A methylat, erős vízszívó tulajdonságánál fogva, alkalmas segédeszköznek látszott organikus condensatiók keresztülvitelére. Célul tűztem ki az aromás sor egyes anyagainak condensatióját magnesium-methylat segítségével és célomat, amint azt a jelen munka kísérleti része bizonyítja, sikerült is nagyjában elérnem.
Tovább a műhöz
A kérdés, hogy vajon az emberiség egyedül van-e a Világegyetemben, a filozófia egyik legrégebbi problémája, amelynek mélyreható következményei vannak egész világképünkre. Az utóbbi években ez a téma a tudomány számára is különösen érdekessé vált. A biokémia és a molekuláris biológia fejlődése következtében a tudomány megkezdhette felderíteni az élet eredetének titkát. A csillagászat felfedezései a figyelem középpontjába állították a Naprendszeren kívüli bolygók létezésének kérdését, beleértve azok kémiai és fizikai felépítését. Az űrprogram lehetőséget teremtett arra, hogy a szomszédos bolygókon közvetlenül kutassunk az élet nyomai után. Mindezeken túl, a közelmúltban megkezdődött egy fontos kutatási program, melynek célja, hogy felfogják a Tejútrendszerben valahol másutt élő, fejlett technikai kultúrájú civilizációk rádiójelzéseit. Éppen ezért különösen időszerű részletesen szemügyre vennünk, mit jelentene a Földön kívüli élet felfedezése önismeretünk és a Világmindenségben elfoglalt helyünk megítélése szempontjából. Meg sem próbálok teljességre törekvő áttekintést adni az exobiológiáról vagy a SETI-programokról (a SETI betűszó: a Földön kívüli értelem kutatásának rövidítése, Search for Extraterrestrial Intelligence), minthogy ezeket sok más munka kimerítően tárgyalja. Ehelyett inkább azokkal a filozófiai alapfeltevésekkel …
Tovább a műhöz
Enzimes analízis
- 1991
Az analitikai módszerek fejlődésével párhuzamosan egyre nagyobb tért hódít az enzimes analízis alkalmazása. Ez a módszer ma már a gyógyszerkutatás, az orvosi diagnosztika, az élelmiszeripar kelléktárába tartozik, valamint a biotechnológiai folyamatok szabályozásában elengedhetetlenül szükséges. Elsősorban az élő szervezetekből, az élelmiszeripari termékekből stb. vett mintákban található enzimek
mennyiségi meghatározására használják. Például a vérszérum glutamát-oxál-acetát transzamináz tartalma a szívinfarktust jelzi, a hús sajtolt levében pedig a fagyasztást fedi fel. Ugyanakkor egyre terjed az enzimek felhasználása különböző anyagcsere-termékek vagy gyógyszernek szánt vegyületek specifikus mennyiségi meghatározására (vércukor, raffinóz, katecholaminok stb.). Az enzimes analízis elméletét azonban
nem tanítják az egyetemeken. Ezt a szakmát különböző egyetemi végzettségűek műveljük és továbbképzés keretében is kevesen vizsgáztunk enzimológiából. Angol és német nyelvű kézikönyvek magas színvonalon tárgyalják az enzimkinetikát — a gyakorló enzimológus szempontjait azonban kevéssé veszik figyelembe. Ezt a hiányt szeretnénk pótolni jelen könyvünkkel. A könyv 1. fejezetét ajánljuk mindazoknak, akik most kezdenek foglalkozni enzimes analitikával, valamint azoknak, akik különféle egyetem utáni képzésben vesznek részt: mérnöktovábbképzés, orvosi …
Tovább a műhöz
Piet Heinnek sikerült megragadnia a fizika világának lényegét. Ám amikor a térből vaktában visszapattanó atomok olyan objektummá állnak össze, amely bizonyos, látszatra ártatlan tulajdonsággal rendelkezik, sorsdöntő eseményre kerül sor a Világegyetemben. Ez a tulajdonság az önsokszorosítás képessége; azaz az objektum a környezetében fellelhető anyagokból el tudja készíteni önmaga pontos mását, a másolás során adódó apróbb hibákat is beleértve. Ebből a páratlan, a Világegyetem bármely pontján játszódó eseményből nem kevesebb következik, mint a darwini kiválasztódás és az a barokkos burjánzás, amit bolygónkon életnek nevezünk. Soha ily sok tényt nem magyarázott még meg ily kevés feltevés. A darwini elmélet nemcsak hogy bőségesen elégséges magyarázattal szolgál az élet tényeire, de a gazdaságos, szikár eleganciában, ahogyan ezt teszi, olyan költői szépség rejlik, amely a világ legelbűvölőbb eredetmítoszait is túlszárnyalja. Könyvem megírására többek között az sarkallt, hogy hozzájáruljak a darwini teória ösztönző erejének elismertetéséhez. Több költészet van a mitokondriális Évában, mint legendabeli névrokonában. Az életnek leginkább az a sajátossága "ejti ámulatba mindazokat, akik egyszer is belegondoltak" - hogy David Hume szavait idézzük -, hogy mechanizmusai, ezúttal Charles Darwin szavaival élve, e "rendkívül tökéletes és bonyolult szervek", oly …
Tovább a műhöz
Kémia
- Balázs Lórántné
- 1999
A négy-, hat és nyolcosztályos gimnáziumok sokféle helyi tanterv szerint tanítják a középiskolai kémia tananyagot. E tantervek tananyagbeosztása, mennyisége, feldolgozási módja nagymértékben különbözik egymástól. A nemzeti alaptanterv (NAT) csak a tanköteles, - azaz a tizenhat éves - korig feltétlenül elsajátítandó tananyagot határozza meg.
Ez a könyv azt az elméleti tananyagot tartalmazza, amely elegendő' a középiskolások számára ahhoz, hogy a középiskolai, illetve egyetemi, főiskolai kémia felvételi vizsga követelményeinek megfelelő ismereteket megszerezzék. A könyvet ajánljuk minden olyan középiskolásnak, aki biztos kémiatudásra szeretne szert tenni; annak, aki úgy érzi, hogy tudása nem alapos, és hiányosságai vannak; vagy aki nem látja át a kémia tananyag egészét. A könyv különösen ajánlható az egyetemi vagy főiskolai felvételi vizsgára készülőknek. Nem csak a felvételi szóbeli, illetve írásbeli vizsgák elméleti tananyagához nyújt segítségei, hiszen a kémiai feladatok megoldása is csak biztos elméleti alapokra épülhet (gondoljunk arra, hogy a feladatok zömét a kémiai egyenletek tudása nélkül nem lehet megoldani). A könyv beosztása a kémia belső logikáját követi. Az általános kémia törvényszerűségeinek megismerése után kerül sor a szervetlen és a szerves kémia tárgyalására, így az egyes elemek, vegyületek, vegyületcsoportok tulajdonságait …
Tovább a műhöz
Földünkön ma - a civilizációs fejlődés eredményeként - két globális rendszer ékelődik egymásba, nevezetesen a technoszféra és a bioszféra. Technoszférán mindazon objektumok összességét értjük, amelyek az emberi tevékenység révén jönnek létre, és a természetben soha nem keletkeznek. Bioszférának pedig - némi önkényességgel - a Föld biológiai és geológiai rendszereinek együttesét nevezzük (természeti környezet). A két rendszer közötti alapvető viszonyt egyszerűen jellemezhetjük: a technoszféra - működése során - a bioszférából nyersanyagokat és energiahordozókat termel ki, majd abba technológiai és fogyasztási hulladékokat juttat vissza. A civilizációs fejlődés hosszú szakaszában a technoszféra mint rendszer méreteit tekintve nem volt összevethető a bioszférával, azaz a technikai fejlődés nyersanyag- és energiaigényének kielégíthetősége szinte korlátlannak látszott, másrészt a technoszférából származó hulladékot a bioszféra képes volt maradéktalanul befogadni. Az imént vázolt kapcsolat napjainkban kedvezőtlen irányú változást mutat, hiszen a nyersanyag- és energiaforrások végességét, továbbá a környezet hulladéktűrő képességét illetően bizonyos korlátok egyre határozottabban kirajzolódnak. Kémiai ismereteink döntő többsége a technoszféra igényeiből kiindulva született meg, s művi laboratóriumokban főként olyan anyagok szintéziséhez és …
Tovább a műhöz
Az angol nyelvterületen se szeri, se száma azoknak a műveknek, amelyek a tudományos kutatás és közlés módszertanát, a kutatás közben felmerülő gyakorlati, etikai és adott esetben pszichológiai problémákat tárgyalják. Ezek között vannak nagy tekintélyű amerikai kézikönyvek (Chicago Manual 1993, MLA Handbook 1995), ezek brit megfelelői (Hart’s Rules 1983), és említhetünk az ezek alkalmazására épülő munkákat is (Mahmoud 1992). Németországban sem kell sokáig kutakodnunk könyvesboltokban vagy könyvtárakban, hogy a kutatás módszertanával foglalkozó könyvekre leljünk (Poenicke 1988, von Werder 1993). Az e témakörben született átfogóbb jellegű magyar nyelvű munkák száma azonban csekély, bár az egyes részterületeket egyre több mű fedi le. Ez indította a jelen könyv szerzőit, hogy olvasmányélményeiket, tapasztalataikat összefoglalják. A jelen könyv egyik előzménye volt A megismerés csapdái címmel 1995-ben megjelent jegyzet, amely a természet-tudománnyal foglalkozó kutatók széles körében nagy sikert aratott. Másik előzményként a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, valamint a Debreceni Orvostudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatói számára tartott előadások anyaga szolgált. Könyvünk a tudományos kutatást általában tárgyaló munkák és a publikálás „receptjét” nyújtó gyakorlati …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem szekszárdi kara az elmúlt két évtizedben jelentős átalakításon ment keresztül. A korábbi Tanítóképző Főiskola ma Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karként szekszárdi és pécsi képzési hellyel is rendelkezik. A képzési kínálata pedig a pedagógusképzés mellett kibővült gazdaságorientált képzésekkel is. Ezt a változást jelzi az Élelmiszergazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet létrehozása is, amely egyrészt mutatja a Dél-Dunántúli Régió igényeit kiszolgáló turizmus-vendéglátás és szőlészborász képzéseink jelenlétét, másrészt tükrözi a jövőképünket, amelyet a korszerű vidékfejlesztés irányában képzelünk el. A „Modern egyetem – hasznosítható tudás” című kötetünket hagyományteremtő céllal készítettük el, hogy a sokszínű
képzéseinkhez kapcsolódóan bővítsük hallgatóink és érdeklődő olvasóink ismereteit. Fontosnak tartjuk, hogy a képzéseink szakirodalmi hátterét folyamatosan korszerűsítsük, minél jobban kövessük napjaink felgyorsult változásait, valamint jó gyakorlatokra, innovatív megoldásokra hívjuk fel a figyelmet akár a turizmus, a
vendéglátás, a marketing, a táplálkozás vagy akár a szőlészet-borászat területéről legyen szó. A kötet nyolc tanulmányt tartalmaz a fent említett témakörökhöz kapcsolódóan. Tudásunkat bővíthetjük a borászat területén egyrészt a spontán és …
Tovább a műhöz