Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Földünk szerves életének egyik hatalmas tényezője a zsírsynthesis. Mint egy óriási arsenal áll előttünk a zsír-chemia az organikus chemia rendszerében. A nagy és fáradságos munka árán összegyűjtött adattömeg még mindig nem elegendő ahhoz, hogy mélyebb bepillantást nyerjünk a természet alkotó erejébe. Az általános kérdésektől a legfinomabb biologiai árnyalatig halmozódnak a megoldatlan problémák.
Miért építi a pólusok táján a természet az animalis zsírokat, viszont a trópusok buja melegében miért dominál a növényi zsírsynthesis? Melyek azok a tényezők, mi az az ok, ami létrehozza a zsíroknak fajonkénti nagy varíatióját? Vagy nem csodálatos-e, hogy 1 C-atom feleslege vagy hiánya mily szemmel látható módon idézhet elő változást a szervezet anyagcseréjében. Gondoljunk csak a páratlan C-atomú zsírsavak B-oxidációjára és az ezzel kapcsolatos aceton-testek képződési viszonyaira. Vagy vessünk egy pillantást a központi idegrendszerre. Nemde a sötétbe vész itt előlünk a lipoidok szerepe. Vagy a lipoídban oldható carotinoid festékektől mily szálak vezetnek a vehiculumként felfogott zsírokhoz. Idézzük csak emlékezetünkbe a festékes zsírsorvadást. E nagy complexum bármely részén dolgozik a kutató, lépten-nyomon nagy nehézségekre talál a praeparatív munkában. Itt nincs jól kitaposott út, minden esetben alkalmazható, általános methodus. Minden felmerülő problémánál …
Tovább a műhöz
A Bölcsészettudományi Kar a Pécsi Tudományegyetem legnagyobb hallgatói és oktatói létszámmal rendelkező kara, ahol számos tudományos műhely keretein belül magas színvonalú tudományos tevékenység zajlik. A minőségi munka fenntartása, színvonalának további emelése a karon folyó tehetséggondozó műhelyek alapvető feladata, amely természetszerűleg a kar és az egyetem számára egyaránt nagy relevanciával bír. Különösen aktuális és fontos a humántudományok szerepének markáns megjelenítése, hiszen a jelenlegi tudománypolitika elsődleges preferenciáját a közvetlenül hasznosítható eredményeket produkáló műszaki és természettudományok, valamint a matematika és az élettudományok képezik. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsész Akadémia 2012–2013 című előadássorozata (a PTE BTK Kari Tudományos Diákköri Tanácsa szervezésében) a nagyközönség – köztük a középiskolások és tanáraik – számára kívánta bemutatni a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatások legújabb eredményeit, a sokak által ismert Nyitott Egyetemmel rokon formában. A program keretében olyan nemzetközileg is elismert tudósok mutatták be legújabb kutatási eredményeiket, akik más felsőoktatási intézményekben, kutatóhelyeken tevékenykednek. A szemeszterenként 10 előadásból felépülő program során a hallgatóság több tudományterület, az irodalom, filozófia, pszichológia, kulturális antropológia, …
Tovább a műhöz
A magnesium hydrogen-fejlesztő hatását abs. methylalkoholban már 1897-ben felfedezte Szarvasy I.1 E kutató trimethylamint akart magnesiumnitrid és methylalkoholból előállítani, de kísérletei, nem a várt eredménnyel jártak; ugyanis kis mennyiségű amin mellett, egy új vegyület keletkezett, melynek analysise magnesiummethylat jelenlétét állapította meg. Ezekután a kísérleti viszonyokat úgy választotta, hogy trimethylamin nem is képződött, a reactio pedig a következőképen ment végbe:
MgaN2 + 6 CH3 OH — 3 Mg (O CH»)2 + 2 NH3 Ennek az analógiájára tételezte fel Szaroasy, hogy — ha a nitrid helyét fémes magnesium foglalja el — az ammónia helyett hydrogen fog keletkezni, amit a további kísérletek teljes mértékben igazoltak. Frissen tisztított magnesium absolut methylalkoholban, szobahőmérsékleten, rövid időn belül élénken megindítja a gázfejlődést, lényeges felmelegedés mellett, a következő egyenlet értelmében: Mg + 2 CH3OH = Mg (OCH3)2 + H2 Később N. Bjerrum és L. Zechmeister'- foglalkoztak a reactioval behatóbban, amikor kimutatták, hogy nemcsak abs., de csekély vízmennyiséget tartalmazó methylalkoholban is megindul a CH3OH-coneentratioval arányos sebességű reactio. Az utóbbi körülményt a methylalkoholban levő vízmennyiség quantitativ kimutatására használták fel, 0.1%-nyi pontossággal. A magnesium és methylalkohol hydrogen-fejlesztő hatása gyakorlati alkalmazást nyert a …
Tovább a műhöz
Zinkoxydnak szénnel való redukciójánál fedezte fel. Lassone a szénmonoxydot, de éghetősége miatt előbb a hydrogénnel tévesztette össze. Húsz évvel később Priestley (1796) izzított szenet vasoxyddal, de a fejlődő gázt szénhydrogénnek nézte. A szénmonoxyd igazi összetételét csak 1801-ben derítették fel Cruis-hank, Clément és Desormes. Megfigyelték, hogy a szénmonoxyd oxygénnel nem egyesül vizzé, hanem széndioxyddá és hogy akkor keletkezik, ha izzó szén fölött széndioxydot vezettek el. Ebből következtették, hogy a szénnek egy oxydjávai állnak szemben. Cseppfolyósítása 1877-ben sikerült L. Cailletet-nek és M. Berthelot figyelte meg először (1855) a szénmonoxydnak alkaliformiatokká való átalakulását alkaliák jelenlétében. Jelentős felfedezés volt még L. Mond és C. Langer részéről a nickel-szénmonoxyd, Ni(CO)4, felismerése. A természetben szénmonoxyd vulkánok gázaiban található. A Mont Pelée-nek egy vulkanikus kitörése után Moissan" megvizsgálta a feltörő gázokat és 1,6% szénmonoxydot talált. Szénben, kokszban és meteorvasban figyeltek már meg bezárt szénmonoxydot, sőt Ramsay és Travers cinnoberben és azonkívül ásványi anyagokban, mint pl. kryolithban is felismerték nagyon kis mennyiségben. A természetben még bányatüzeknél is keletkezik, ha az izzó szén nem ég el tökéletesen, vagy széndioxyd hat az izzó szénre. Városok ipartelepeinek közelében az …
Tovább a műhöz
Az ammoniumchlorid-oldatnak magnesiumot oldó hatása már Wöhler előtt ismeretes volt, 2 NH4Cl+Mg = MgCl2+2 H +2NH3
de az eközben fejlődő hydrogen csak az utóbbi időben nyert alkalmazást reduktios célokra. L. Zechmeister és P. Rom dolgozott ki először olyan eljárást, mely a magnesium és ammoniumchlorid egymásra hatásánál fejlődő hydrogent nitro-vegyületek redukálására alkalmazza. A módszer lényege az, hogy a redukálandó anyag methyl-alkoholos oldatához telített aminoniumchlorid-oldatot és szeletekre aprított (0.5 cm) magnesiumot adunk. A reduktio hevességétől függően, hűtött vagy melegített oldatról a fém eltűnte után edesztilláljuk a methylalkoholt. A methylalkoholtól megszabadított, vízzel hígított és lehűtött oldatból a reduktios termék kiválik. A nyerstermék tisztítása esetenként különböző, ugyancsak egyes esetekben az anyag természetéhez viszonyítva, az eljáráson is kisebb-nagyobb változtatások alkalmazhatók. Az eljárás egyszerű és minden tekintetben könnyen kezelhető, éppen ezért más vegyület-csoportok redukálására is alkalmasnak mutatkozott. — Részemről elsősorban aromás nit-roso-vegyületek redukálását és ezzel kapcsolatban a nitro-cso-port reduktiojára vonatkozó ismereteinknek kibővítését tűztem ki célul. Az első nitroso-vegyületet 1874-ben Baeyer állította elő (nitrosonaphtalin). Ezután többen foglalkoztak a nitroso-vegyületek előállításával, …
Tovább a műhöz