Keresés
Találatok
A magyar-szláv kapcsolatok: múlt és jelen című nemzetközi tudományos konferencia tanulmánykötete
- 2017
A Pécsi Tudományegyetem 2017-ben ünnepli alapításának 650. évfordulóját. Az esemény tiszteletére 2016 őszén nemzetközi tudományos konferenciát szerveztünk Magyar–szláv kapcsolatok: múlt és jelen címmel. Ugyancsak ezzel az eseménnyel tisztelegtünk egy kiváló történész, a PTE Bölcsészettudományi Karának egykori dékánja (1926–1927) és későbbi rektora (1932–1933), Hodinka Antal emléke előtt. Figyelmébe ajánljuk tanulmánykötetünket, amely tartalmazza a Pécsi Orosz Központ, a PTE BTK Szlavisztika Intézete, a PTE BTK Modernkori Oroszország és Szovjetunió Történeti Kutatócsoport – MOSZT és a Pécsi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat által szervezett konferencia előadásainak anyagát. A kötet magyar és külföldi előadók cikkeit tartalmazza a magyar–szláv történelmi, irodalmi és nyelvi kapcsolatok legújabb kutatását érintő témakörökben. Hodinka Antal – a szláv népek történetének kutatója A ruszin családból származó Hodinka Antal (1864–1946) nevét ma a magyarországi ruszin nemzetiség értelmiségi egyesülete viseli, amelynek egyik feladata
„A névadó, Hodinka Antal szellemi örökségének ápolása, kéziratos műveinek felkutatása és annak széleskörű publikálása. A ruszin identitás és hagyományok megőrzése a kultúra területén, valamint a ruszin kultúra közös gyökereinek felkutatása. A hazánkban és a határon túl élő ruszinok hagyományainak, kulturális …
Tovább a műhöz
Az érdeklődés, mely a magyarok eredetének történetéhez fűződik, épen olyan régi egész Európában, mint maga ez a nemzet. Mint az Ázsiából kiözönlő néptenger utolsó hulláma a magyarok is, a hírnökhöz hasonlóan, már délkeleti Európában való első megjelenésűkkel, az eredetök és származásuk iránti kíváncsiságot olyan mértékben ébresztették föl, a milyenben külsőségök, magaviseletek és harczias szellemök Pannonia és a szomszéd tartományok akkori lakóiban félelmet és borzalmat gerjesztett. Minthogy azon különböző népelemek, melyek őket megelőzték, szintén a távol keletről törtek elő, ezért megelégedtek azzal, hogy a magyarok vándorlásának kezdő pontját is oda helyezzék; és mivel szokásaiknak egyes vonásaival és physikai jellegükkel a görögöknek a skythákról s a byzancziaknak a húnokról adott silány és bizonytalan leírásai megegyeztek: ezért majd ez utóbbiakkal azonosították, majd ezek egyenes utódainak állították őket. Bővebb geo- és ethnographiai részleteket a keresztyén művelődés ama sötét korszakából nem is lehetett várnunk. Mikor pedig e jövevényeket a Duna és Tisza mellett a keresztyénség közös köteléke, társadalmi és állami tekintetben, nyűgöt többi népeihez csatolta; akkor az ázsiai eredetökről való tudat csak mint halvány reminiscentia maradt még fenn, mert a nemzeti egyediséggel a hit ama korszakában épen oly kevéssé törődött …
Tovább a műhöz
A könyvben a világhírű orientalista tizenhat elemző részben a magyar-török rokonság kezdetéről és fejlődéséről értekezik, s művét egy magyar-török összehasonlító szótárral zárja.
"E mű kézirata nyomtatásra készen állott szerzőjének elhunytakor, s atyámat csak halála akadályozta meg abban, hogy maga tegye közzé. Csupán a kézirat csekélyebb jelentőségű simítására volt szükség. Ezt a fáradságot dr. Németh Gyula és Balla Mihály űr volt szíves elvállalni: az előbbi nyelvészeti, az utóbbi stilisztikai nézőpontból végezte úgy a kéziratnak, mint a szedésnek a revízióját, természetesen anélkül, hogy. az eredeti szöveg érdemében bármit is változtattak volna. Önzetlen fáradozásukért e helyütt mondok köszönetét." - Vámbéry Rusztem.
Tovább a műhöz
Hogyan keletkezett ez a könyv, és mire lehet használni? Létrejöttének története összefügg a fordítás mint tantárgy sorsának magyarországi alakulásával. A fordítás mint a tudatosítás, a gyakorlás és az ellenőrzés eszköze mindig jelen volt az idegen nyelvek oktatásában, önálló tantárgyként azonban eddig csak a fordítóképzésben szerepelt. Fordítóképzés Magyarországon az elmúlt húsz évben kétféle formában folyt: posztgraduális formában az ELTE Bölcsészettudományi Karának Fordító- és Tolmács-képző Csoportjában, valamint graduális formában, az ún. „ágazati szakfordítóképzés” formájában a műszaki, természettudományi és gazdasági felsőoktatási intézmények nyelvi tanszékein. A nyelvtanárképzés műhelyeiben, a bölcsészettudományi karokon és a tanárképző főiskolákon a fordítás oktatása eddig jobbára csak fakultatív műfordítói szemináriumokra szorítkozott. Az utóbbi években éppen ezen a területen észlelhető változás. A bölcsészettudományi karok és a tanárképző főiskolák az idegen nyelv szakos hallgatók számára valamivel célratörőbb fordításoktatást próbálnak nyújtani. Az újonnan alakult alkalmazott nyelvészeti tanszékek igyekeznek a nyelvtanárképzés szerves részévé tenni a fordítás-elmélet és a fordítástechnika oktatását. Ezen a téren a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetének Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke …
Tovább a műhöz
Ha azt mondanánk, hogy az olvasó tudja, mit tartalmaz ez a könyv, anélkül, hogy kezébe kellene vennie, bár túloznánk, mégsem tévednénk nagyot. Valószínűtlen ugyanis, hogy az, aki el tudja olvasni a címlapot, ne beszélne valamilyen nyelvet. Márpedig, ha tud egy nyelvet, akkor pontosan az a csodálatosan bonyolult, gazdag, hajlékony és kifejező rendszer van a birtokában, amelyről ez a könyv szól. Persze rossz reklámot csinálnánk nemcsak magunknak vagy munkánknak, de a nyelvtudománynak is, ha mindezt bárki szigorúan szó szerint venné. Az ugyan igaz, hogy bizonyos értelemben mindegyikünknek van egy nyelvi rendszere, ez azonban korántsem olyan könnyen előhívható, mint a filmszalagról a fénykép. S az is tény, hogy a nyelv nem „egy vagy kétdimenziós" jelenség. Egyszerre társadalmi és egyéni, történetileg és időtlenül létező, állandó és változó, sokféle és mégis egységes. Mivel a nyelvnek oly sok alakja van, nem egy út vezet el hozzá. Könyvünkben arra törekszünk, hogy minél több utat járjunk be -remélhetőleg az olvasóval együtt. Egyetlen szempontunk az utak közötti választásban az, hogy tudományunk mai eszközeivel járhatók legyenek. E járműveket azonban igyekszünk minél kényelmesebbé tenni és biztos kézzel kormányozni, bár tudjuk, azért a göröngyöket vagy a kanyarokat nem tüntethetjük el. S ha netán az olvasónak az az érzése támad, hogy az úticél nem érte meg a …
Tovább a műhöz
In speaking a foreign language, we have all had the experience that we express ourselves in the simplest way possible. We tend to use direct, short, literal ways of speaking. We also tend to avoid what is colorful and imaginative. In short, what we leave out is idiomatic language. Since we have a tendency to leave out idioms, we cannot express our thoughts and feelings in their complexity and richness. Idioms are not just “ornaments” or “strange ways of speaking”. We need them to express ourselves as creative and imaginative human beings, and not like machines. This dictionary aims to help the reader become a more competent and creative human communicator in English. With this book, we launch a new series of idiom dictionaries. The first volume, the present one, contains idioms relating to the most common emotions (anger, fear, happiness, sadness, pride, shame, surprise, and disgust). We have chosen emotion idioms with which to start the series because emotions are present in everything we think and do, and are thus extremely frequently occurring phenomena in our lives; for the same reason, we often feel the need to express and talk about them. Volume two, the next volume of A Picture Dictionary of English Idioms, will contain idioms that have to do with the closely related field of human relationships, including love, sex, marriage, and friendship. Further volumes will focus on such abstract domains as thought and the mind, morality, language and communication, …
Tovább a műhöz
In speaking a foreign language, we have all had the experience that we express ourselves in the simplest way possible. We tend to use direct, short, literal ways of speaking. We also tend to avoid what is colorful and imaginative. In short, what we leave out is idiomatic language. Since we have a tendency to leave out idioms, we cannot express our thoughts and feelings in their complexity and richness. Idioms are not just “ornaments” or “strange ways of speaking.” We need them to express ourselves as creative and imaginative human beings', and not like machines. This dictionary aims to help the reader become a more competent and creative human communicator in English. To learn idioms is not simply to learn a collection of phrases whose meaning is not predictable from the parts, like the “legendary” idiom kick thejbjtcket for ‘to die.’ To learn idioms in a foreign language is to acquire a whole new way of speaking—one could say a new “mindset”—about a subject matter. So when we offer in this series of idiom dictionaries a number of idioms to talk about a variety of subject matters, we offer a new way of looking at these subject matters for a non-native speaker of English. The first volume of this series of idiom dictionaries contains idioms relating to the most common emotions (anger, fear, happiness, sadness, pride, shame, surprise, and disgust). Volume two of A Picture Dictionary of English Idioms, the present one, contains idioms that have to do …
Tovább a műhöz
In speaking a foreign language, we have all had the experience that we express ourselves in the simplest way possible. We tend to use direct, short, literal ways of speaking. We also tend to avoid what is colorful and imaginative. In short, what we leave out is idiomatic language. Since we have a tendency to leave out idioms, we cannot express our thoughts and feelings in their complexity and richness. Idioms are not just “ornaments” or “strange ways of speaking.” We need them to express ourselves as creative and imaginative human beings, and not like machines. This dictionary aims to help the reader become a more competent and creative human communicator in English. To learn idioms is not simply to learn a collection of phrases whose meaning is not predictable from the parts, like the “legendary” idiom kick the bucket for ‘to die.’ To learn idioms in a foreign language is to acquire a whole new way of speaking—one could say a new “mindset”—about a subject matter. So when we offer in this series of idiom dictionaries a number of idioms to talk about a variety of subject matters, we offer a new way of looking at these subject matters for a non-native speaker of English. The first volume of this series of idiom dictionaries contains idioms relating to the most common emotions (anger, fear, happiness, sadness, pride, shame, surprise, and disgust). Volume two of A Picture Dictionary of English Idioms contains idioms that have to do with the closely …
Tovább a műhöz
In speaking a foreign language, we have all had the experience that we express ourselves in the simplest way possible. We tend to use direct, short, literal ways of speaking. We also tend to avoid what is colorful and imaginative. In short, what we leave out is idiomatic language. Since we have a tendency to leave out idioms, we cannot express our thoughts and feelings in their complexity and richness. Idioms are not just “ornaments” or “strange ways of speaking.” We need them to express ourselves as creative and imaginative human beings, and not like machines. This dictionary aims to help the reader become a more competent and creative human communicator in English. To learn idioms is not simply to learn a collection of phrases whose meaning is not predictable from the parts, like the “legendary” idiom kick the bucket for ‘to die.’ To learn idioms in a foreign language is to acquire a whole new way of speaking—one could say a new “mindset”—about a subject matter. So when we offer in this series of idiom dictionaries a number of idioms to talk about a variety of subject matters, we offer a new way of looking at these subject matters for a non-native speaker of English. The first volume of this series of idiom dictionaries contains idioms relating to the most common emotions (anger, fear, happiness, sadness, pride, shame, surprise, and disgust). Volume two of A Picture Dictionary of English Idioms contains idioms that have to do with the closely …
Tovább a műhöz
A schlägli magyar szójegyzéket Dr. Vielhaber Gottfried az ottani premontrei rendház könyvtárnoka, a kéziratok lajstromozása alkalmával 1890-ben fedezte föl; 1893. évi aug. havában megmutatta azt Dr. Horváth Balázsnak, kinek szíves figyelmeztetésére azonnal a helyszínére útaztam, annak lemásolása végett. Schlägl falucska, hol a premontreiek nagyszerű rendháza áll, Felső-Ausztriában, a rohrbachi kerületi kapitányságban, Linztől 55 km.-nyire, Aigen mezővárostól pedig negyedórányira, igen szép vidéken fekszik. A palotaszerű Stift könyvtára két nagy termet tölt be, köteteinek száma 25.000, a kéziratoké pedig 350; Csehország határán lévén, számos cseh kéziratot őriznek benne, ezenkívül német nyelvemlékeket is tartalmaz. A rendházba megérkezvén, a könyvtárnok azonnal rendelkezésemre bocsátotta a kérdéses kéziratot és úgy ő, mint többi rendtársai, egész ottlétem alatt legnagyobb előzékenységet és vendégszeretetet tanúsítottak irántam, miért is e helyen legmélyebb köszönetemet fejezem ki mindnyájoknak. A nevezett magyar vocabularium 14 sűrűn teleírt lapból áll. Ez a hét levél egy codexhez volt hozzákötve, melytől elkülöníttetett és modern kötésbe köttetett be. Első pillanatra szembeötlik, hogy a Beszterczei szószedetnek szakasztott mása, a kettő közti különbség a kővetkezőkben állapítható meg: 1. a schlägliben nincsenek semmiféle fejezetczímek, de azért az …
Tovább a műhöz
A tanulmány célja, hogy áttekintsem: a korai abbászida időszak irodalmában, különös tekintettel a szépirodalmi prózában hogyan jelennek meg a nők. A vizsgálat kiindulópontjául a női nyelvi változatok modern szociolingvisztikai kutatásai szolgálnak. Ennek megállapításait lebontva tekintem át, hogy a kor irodalmi emlékei alapján mit tudhatunk meg a női nyelvi változatokról, beszédmódjukról, ezáltal életükről, a nyilvánosság előtt és a közéletben játszott szerepükről.
A nők másodlagosnak tekintett társadalmi szerepét a grammatikai nőnemhez tapadt nyelvi előítéletek tovább erősítették. Saját nyelvük és hangjuk tekintetében a korabeli források kevés támpontot nyújtanak. A Törvény, a hagyományok és az előítéletek, sztereotípiák a férfiakével párhuzamos világba kényszerítették a nőket, ahonnan kitörni csak kivételes képességű vagy helyzetű lányok, asszonyok voltak képesek. A korszak jelentős társadalmi és szellemi átalakulásai ellenére a nőkkel szemben támasztott elvárások változatlanok maradtak: elsősorban passzivitást (szépséget, engedelmességet, hűséget) vártak el tőlük. A nők szellemi teljesítménye általában a férfiak érdeklődésén kívül esett.
A közélettől elválasztó falat csupán néhány erős asszony volt képes áttörni, a nyilvánosság előtti megjelenés lehetősége azonban egyesek számára megadatott. Ebből a szempontból …
Tovább a műhöz
Hatvan éves könyvet vesz kezébe az olvasó, először magyarul: az első két kiadás (1908 és 1911) német nyelven jelent meg. Szerzője, a fiatal kiasszika-filológus ezzel az első könyvével máris az érdeklődés, szenvedélyes viták és állásfoglalások kereszttüzébe került. Maga Hatvány írja: „..tanulmányom ... Németországban egyszerre ismertté tette nevemet, százan is tárcáztak rólam, és előadásokat tartottak a kis könyvről, professzorok és írók...” A magyar tudományos-kritikai közvélemény sem vonhatta ki magát hatása alól, rögtön magyar méltatása is akadt, jellemzően a radikális Huszadik
század köréből. Jászi Oszkár lelkesülten jelentette ki, hogy Hatvány könyve „forradalmi könyv, melyet olvasni és terjeszteni kellene mindenkinek, aki a fiatal nemzedéket a mai klasszikus nevelés jellemet és értelmet elsorvasztó igája alól felszabadítani törekszik'’. Ma azonban úgy látszik, hogy a kortársi kritika helytelenül hangsúlyozta a könyvnek ezt a részlet-mozzanatát; a „tetszelő látszatlatinitás” e hatásos pamflet nagy szeri” lendülete ellenére is szilárdan állta bástyáit, hiszen a formális képzés elve nem bukhatott el az ideológiai kritika várostromában. A formális képzés pedagógiájának építőkockái nem véletlenszerűen kövültek ilyenné, hanem mert abból a társadalmi alapból szerveződtek, amelynek éppen a „humán” gimnázium volt az egyik …
Tovább a műhöz