Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Elolvastad a könyv címét? Igen? Igen, te is megtanulhatsz svédül! Sokan erre persze azt kérdezik, de miért pont svédül? Hát mert érdekes, nagyon szép dallamos nyelv, mert ezt a nyelvet beszélték többek között Valdemar és Nina Langlet is, mert a svéd emberek kedvesek és természetszeretők és ott mindenütt van még igazi természet. Amint belelapozol, észreveheted, hogy ez a könyv sokban eltér a többi iskolai könyvedtől. Remélem később egyre inkább ez lesz a véleményed. Ne rettenj vissza attól, hogy kezdettől fogva minden svédül (is) található benne. Szeretnénk, ha minél előbb találkoznál az élő nyelvvel. Sok vers, mondóka, dal van benne. Olvashatsz olyan verseket is, melyeket hét-nyolc éves gyerekek írtak, a rajzok egy részét is alsósok készítették. Nosza fel hát, vágj neki, a gyakorlatok ösztönzésére írj verset, történeteket, levelet, no meg újabb és újabb gyakorlatokat, feladatokat - persze mindezt svédül! Meglátod kis tanári segítséggel hamarosan menni fog! (...) Vajon kik azok a gyerekek, akik Magyarországon svédül tanulnak? Ezen oktatási anyag összeállításakor elsősorban a budapesti Valdemar Langlet svéd szakosított tantervű Általános Iskola tanulóira gondoltunk, akik az iskola névadójának, a Svéd Vöröskereszt fődelegátusa emlékének megőrzésére svéd nyelven tanulnak. (Az iskola címe: 1047 Budapest, Langlet V. utca 3-5). Az iskola tanulóinak egyébként semminemű …
Tovább a műhöz
Emelt szintű érettségi tételeket tartalmazó kötetünk a 2017-ben életbe lépett, új érettségi követelményrendszer és a hivatalos mintatételek alapján készült. A könyv 50 tétellel és a tételekben szereplő összes feladat lehetséges mintamegoldásával segíti az emelt szintű angol nyelvi szóbeli érettségire való felkészülést. A tételek minden érettségi feladattípust és témakört érintenek. A kötet végén található témamutató táblázatban bemutatjuk, hogy az egyes feladatok mely érettségi témakörbe tartoznak. Kiadványunk célja, hogy átfogó segítséget nyújtson az emelt szintű angol szóbeli érettségire készülőknek. A tételek témaköreinek összeállításánál az általános szóbeli nyelvvizsgák és a szóbeli nyelvi érettségi vizsgák szempontjait vettük figyelembe, és törekedtünk az érettségizők kommunikációs igényeinek figyelembe vételére. Minden vizsgafeladathoz szöveges mintamegoldást készítettünk, melyek a mellékelt CD-lemezen is meghallgathatók anyanyelvi beszélők tolmácsolásában. A mintamegoldások követik a szóbeli érettségi vizsga értékelési szempontjait, ezért leképezik a hivatalos vizsgát. A kötet elsősorban azoknak az érdeklődésére számít, akik - diákként - a vizsgára való eredményes felkészüléshez szeretnének segítséget találni, vagy akik - tanárként - diákjaik felkészítéséhez a saját gyűjteményüket, akár időt és munkát …
Tovább a műhöz
Az élet nap mint nap számtalan olyan egyszerű helyzetet teremt, amelyben az embernek magyarázkodnia, kérdeznie, válaszolnia, méltatlankodnia, dicsérnie — egyszóval kommunikálnia kell. Az egyszerű helyzet is rögtön bonyolultabbnak tűnik azonban, ha idegen nyelvi közeg vesz körül minket, idegen nyelven kell a dolgokra reagálni. Az iskolás módon megtanult idegen nyelvi anyag akkor lesz számunkra igazán hasznos, ha képesek leszünk váratlan helyzetekben is megfelelő idegen nyelvi viselkedésre. Ez a könyv azok számára készült, akik valamit már foglalkoztak a nyelvvel, és most a megszerzett tudásukat a mindennapi élet, a napi gyakorlat szempontjából szeretnék tökéletesíteni. Úgy véljük, széles körű igényt elégítünk ki. 1980-tól kezdődően, amióta alapfokú állami nyelvvizsgát is lehet tenni, és e vizsga részeként a jelöltnek ún. szituációs párbeszédet kell produkálnia, mind többen igénylik, hogy ilyen jellegű feladatgyűjteményt kaphassanak kézbe. A feladat újszerűsége érthetően felkeltette mind a vizsgára készülők, mind pedig a szakemberek érdeklődését. Rövidesen kiderült, hogy ezek a feladatok jó lehetőséget adnak a megtanult nyelvi anyag aktivizálására. Mintát jelentenek arra, hogy az életben gyakran előforduló helyzetek milyen nyelvi viselkedési formákat kívánnak meg. Ilyen módon a vizsgától függetlenül és azon túlmenően, segítséget jelentenek mindazoknak, akik …
Tovább a műhöz
E nyelvkönyv megírásának ötlete szerény, ötéves tanítási gyakorlatom során fogalmazódott meg bennem, amikor is számtalanszor találkoztam a horvát nyelvet tanulni szándékozók széles körében egy hasonló kiadvány iránti óriási igénnyel. Mivel a magyar könyvpiacon jelenleg nem található olyan kezdőknek íródott tankönyv, amely a mai autentikus horvát nyelvet oktatná, e kiadvány ezt a hiányt igyekszik pótolni. Ajánlom a könyvet a nemzetiségi gimnáziumok előkészítő (nulladik) osztályos tanulóinak, az egyéb középiskolákban a horvát nyelvet mint idegen nyelvet tanuló diákoknak, a nyelvtanfolyamok keretei között nyelvet tanuló felnőtteknek és nem utolsósorban azoknak, akik egyéni úton szeretnék elsajátítani a horvát nyelv alapjait. A nyelvkönyv 1500 lexikai egységet tartalmaz, melyeknek elsajátítása, a megfelelő nyelvtani ismeretek birtokában, elegendő az alapfokú nyelvtudás megszerzéséhez, illetve megfelel az alapfokú nyelvvizsgák követelményeinek. (Szintén a Nemzeti Tankönyvkiadó kiadásában, nemrég megjelent a „Horvát nyelv középfokon I.” című kiadvány; szerzője: Judita Škrapić-Garger, raktári száma: NT 31 557.) A „Horvát nyelv alapfokon” című nyelvkönyv három részből áll: a leckéket és néhány szóban elvégezhető, szövegértést igénylő feladatot tartalmazó tankönyvből, a nyelvtani szabályokat magyarázó és azok begyakorlására szolgáló feladatokat …
Tovább a műhöz
Bakos Ferenc Idegen szavak és kifejezések kéziszótára című munkája 1957 óta jelenik meg az Akadémiai Kiadónál különböző változatokban. A 2002-es kiadást megelőző 1994-es mii újragondolt. teljesen új szótárnak tekinthető. 2001-ben elérkezettnek láttuk az időt a felújításra. A munkát teljes egészében az Akadémiai Kiadó Nyelvi Szerkesztősége vállalta magára, de az új szótáron továbbra is Bakos Ferenc neve szerepel, hisz a mii megszerkesztéséért őt és szerkesztőtársait illeti a dicséret és köszönet. A mostani szótár három munkacsoport összehangolt munkájával jött létre, s ez az együttműködés jelzi az eljövendő szótárak készítésének új. egyre kevésbé egyénhez kötődő módját is. A három munkacsoport, amely oroszlánrészt vállalt az új szótár létrejöttében: a Magyar Tudományos Akadémia munkacsoportja, az Akadémiai Kiadó Nyelvi Szerkesztősége és a szerkesztésben részt vevő külső munkatársak, az Akadémiai Kiadó Informatikai és Adatbázis-karbantartó Munkacsoportja. Elsőként az Idegen szavak jegyzéke című, nyomtatásban meg nem jelent munkaanyagról kell szólnunk. 1999-ben a Magyar Tudományos Akadémia megbízta az Akadémiai Kiadó Nyelvi Szerkesztőségét idegen szavak és magyar megfelelőik új gyűjtésével. A jegyzékben az idegen szavak magyar megfelelői javaslatként szerepeltek, korunknak megfelelő nyelvkorszerűsítő és magyarítási tervezetként. A …
Tovább a műhöz
Jó volna tudni, ön vajon miért szándékozik svédül tanulni? Utazni szeretne, barátai, rokonai élnek Svédországban, tartós kiküldetésre készül, szeretné eredetiben megismerni a skandináv kultúrát, érdeklik a nyelvek, vagy esetleg már tud is valamelyest svédül, és nyelvtani tudását kívánja kiegészíteni, vagy csupán kíváncsiságból vette kezébe ezt a könyvet? És természetesen még ezer más okból és célból is akarhat valaki svédül tanulni. Most már Ön is látja, milyen nehéz feladat hárul erre a könyvre, mely, a maga nemében egyke lévén, szeretne minél különbözőbb igényeknek megfelelni. A témákat és a szókincset elég bő körből kellett tehát összeválogatni, hogy mindenki érezhesse, neki is szól ez a könyv. Heti egy tanítási (de jóval több tanulási) alkalmat feltételezve, egy év tananyagát tartalmazza. Az olvasmányok szövegéből mintegy ezeregyszáz szót sajátíthat el, és tovább bővítheti szókincsét a téma szerinti szógyűjtemények, valamint a szemelvények segítségével. Ha a könyv gyakorlatait lelkiismeretesen elvégzi, könnyen elboldogulhat különböző beszédhelyzetekben, s ha a teljes nyelvtani anyagot legalább passzívan elsajátítja, - szótár segítségével - önállóan olvashat, továbbfejlesztheti svéd tudását. Néhány megjegyzés és tanács a könyv használatához: Az olvasmányokat olvassa el hangosan, ismételgesse mondatonként, egyes párbeszédeket …
Tovább a műhöz
Ez a képes szótár több mint kétezer svéd szót, kifejezést és rövid mondatot tartalmaz. Talán túlzásnak érzed ezt a nagy számot, de körülbelül ennyire lesz szükséged ahhoz, hogy megértesd magad a mindennapi életben. A színes, ötletes, nevetésre ingerlő képek segítenek majd a tanulásban, mert ezeket biztosan szívesen nézegeted, és a hozzájuk tartozó szavakat, kifejezéseket így szinte észrevétlenül megtanulod. A témák szerinti csoportosítás is megkönnyíti dolgodat.' Egyrészt jobban látod a jelentések közötti összefüggéseket, másrészt gyorsabban megtalálod a szavakat, ha szükséged van rájuk. A képes oldalakon és hátul a szójegyzékben a következőképpen jelöltük a főneveket: familj, -en, -er .Az -en a familj főnév határozott névelője. Érdekessége, hogy nem elé kerül, hanem a végéhez illeszkedik: familjen - a család. Az -er a többes számú határozatlan alakot jelöli. Ez is a főnév végén áll: familjer • családok. Ezt a két végződést mindig meg kell tanulni a főnévvel együtt! A hus,- et, = alakban a = azt jelenti, hogy a főnév többes szám határozatlan alakban nem kap végződést: hús - házak. Ha a főnév után nem végződést, hanem a főnevet végződéssel együtt találod, tudnod kell, hogy a végződés nem szabályos módon illeszkedik a főnév végéhez: hagel - haglet - jégeső - a jégeső. Ha a főnév után nem találod valamelyik végződését, az arra utal, …
Tovább a műhöz
Gyermekprogramok, filmek, vetélkedők, a japánok életét bemutató fotókiállítás, papírsárkányok, origami, fukoshiki, írásoktatás, ételkóstolás, diavetítés, Hatha jógabemutató, hennafestés, élménybeszámolók és előadások várták a Kelet szerelmeseit a Tudásközpontban 2013. április 24-én délután 17.00 órától éjfélig.
Tovább a műhöz
Közép-ázsiai utazás melyet a Magyar Tudományos Akadémia megbizásából 1863-ban Teheránból a Turkman sivatagon át, a Kaspi tenger keleti partján Khívába, Bokharába és Szamarkandba tett és leirt
- Vámbéry Ármin
- 1873
Én 1832-ben születtem, Magyarországon, Duna-Szerdahely mezővárosában, mely a Duna legnagyobb szigeteinek egyikén fekszik. Különös hajlamot érezvén nyelvek tanulmányozására, már kora ifjuságomban Európa és Ázsia több nyelvével foglalkoztam. A keleti és nyugati irodalom tárházai képezték buzgó tanulmányaim első tárgyait. Későbben a nyelvek egymás közötti viszonyai keltettek bennem érdeket; és igy teljességgel nem meglepő, hogy a “nosee te ipsum” féle ismeretes közmondást magamra alkalmazván, figyelmemet mindenekfölött saját anyanyelvem rokonságaira és eredetére forditottam. Ismeretes dolog, hogy a magyar nyelv az ugynevezett altáji nyelvcsaládhoz tartozik; de a finn vagy tatár ághoz-e, ez az a kérdés, mely még akkor eldöntésre várt. Ennek kinyomozása, mely minket magyarokat mind tudományos, mind nemzetiségi szempontból annyira érdekelt, volt fő és eldöntő oka keleti utazásomnak. Az élő nyelvek gyakorlati tanulmányozása által óhajtottam meggyőződni a magyar és török-tatár nyelvek közötti rokonság tényleges fokáról, mely az elmélet gyöngevilágánál oly meglepőnek tűnt fel előttem. Legelőször is Konstantinápolyba mentem. Több évi lakás török házaknál,- és a török iskolák és könyvtárak gyakori látogatása csakhamar törökké, sőt efendivé alakítottak át. Nyelvészeti fürkészéseim tovább késztettek kelet felé; s midőn csakugyan eltökélt szándékom lett …
Tovább a műhöz
A tudományos kutatás és az eredmények közlésének módszertanáról számos könyv jelent meg, nagyobb részben angolul. Magyarul is egyre több általános szemléletű és a konkrét eljárások leírásával foglalkozó kutatás-módszertani publikáció lát napvilágot, a nyelvtudomány területéről azonban hiányzik egy, az általános elméleti és módszertani alapokba bevezetést nyújtó, összefoglaló jellegű munka. A saját kutatásaim során többször szembesültem azzal, hogy mekkora szükség volna a nyelvészek számára írt olyan kutatás-módszertani kézikönyvre, amely a kutatás egyes fázisainak algoritmusán túl a tudományos kutatás fogalmi rendszerében való eligazodáshoz is segítséget ad. Az ötlet, hogy nyelvészek számára írjak a kutatás alapjairól, mégis akkor vetődött fel bennem, amikor kutatás-módszertan-órát tartottam alkalmazott nyelvészet szakos hallgatóknak. A tananyag kialakítása során tisztázni kellett, hogyan lehet úgy általános képet nyújtani a kurzus hallgatóinak tudományról, kutatásról, módszerekről és eszközökről, hogy az a nyelvészeti tanulmányaikat és későbbi munkájukat megfelelően előkészítse. A konkrét módszerek ismertetése sem lehetséges anélkül, hogy a tudományos szemléletmód lényegével, a tudományos kutatás alapfogalmaival ne ismerkednének meg a hallgatók. A lexikográfia és a terminológia tárgyában széles körben kibontakozott hazai kutatások …
Tovább a műhöz
Szótárunk alig egy évtized alatt három kiadást ért meg. Új kiadása előtt szükségesnek láttuk, hogy a használatban kitűnt egyes hiányosságait pótoljuk, szerkezetét világosabbá és egységesebbé tegyük. Egyúttal a szótárban szereplő lexikális adatokat a legszükségesebbre csökkentettük, ami lehetővé tette, hogy a terjedelem növelése nélkül a szóanyagot némileg bővíthessük. A szótár kb. 25000 címszót, illetve 55000 szótári adatot tartalmaz; a prózaírók közül Caesar, Cicero, Curtius, Livius, Nepos, ifj. Plinius, Sallusiius és Tacitus —, a költők közül Catullus, Horatius, Lucretius, Ovidius, Plautus, Phaedrus, Propertius, Terentius, Tibullus és Vergilius szókincsére támaszkodik. Á szóanyag a leghitelesebb szövegmegállapításokon alapszik. A szerkesztő arra törekedett, hogy a latin szavak magyar megfelelőit korszerű magyar nyelven és helyesen adja vissza, figyelembe véve mindazokat a hazai és külföldi szótárakat, amelyek tanulságul és segítségül szolgálhattak. Szó-alapanyagában a mű elsősorban a több évtizeden át bevált Burián-szótár Édes-féle III. átdolgozott kiadására támaszkodik. A fent említett latin szerzők szóanyagán kívül felvettük a fontosabb hazai helynevek és közigazgatási elnevezések latin megfelelőit is, hogy némiképpen segítségére legyünk a Magyarországon latin nyelven megjelent művek tanulmányozóinak. Ezeket a szavakat Hung. rövidítéssel …
Tovább a műhöz
A „keleti" nyelvek sorában a török, az arab, a kínai, a japán stb. mellett a perzsa nyelv előkelő helyet foglal el) közel háromezer éves kultúrát hordoz, jóllehet ezen idő alatt az ó- és középperzsától a modern perzsa nagyon távol került.
E társalgási könyv megjelentetésének célja egyrészt gyakorlati jellegű (az eddig megjelentetett, keleti nyelvekkel foglalkozó könyvek sorában hiányt pótol), másrészt fel kivánja kelteni az érdeklődést a „Kelet franciájaéként aposztrofált nyelv, a perzsa iránt. Az átlagember számára Irán (Perzsia) az ókori Perzsa Birodalmat, Dárius kincsét, majd ezer évvel később a mesés Keletet, az Ezeregyéjszaka csodás világát jelenti) Firdauszi, Szá'di, Háfiz és Omár Khajjám páratlan verseit és persze napjainkban a modern Iránt: Reza sahot, Khomejnit, az iráni forradalmat, az irakiiráni háborút és az Iráni Iszlám Köztársaságot. A modern perzsa nyelv — amelyet Iránon kívül helyi eltérésekkel Afganisztánban, Pakisztánban, India egyes városaiban és Tádzsikisztánban is beszélnek — az indoeurópai nyelvek — keleti — indoiráni ágához tartozik- Szókincsének jelentős hányada arab eredetű kölcsönszó, de nyelvtani szerkezete teljes egészében megőrizte indoeurópai jellegét. Kiejtése könnyen elsajátítható, ismerős csengésű a magyar fülnek. A laikus számára a perzsa nyelv arab betűs írása miatt riasztónak tűnhet. De ez a mindössze 32 …
Tovább a műhöz