Magyar
EnglishKeresés
Találatok
A' magyar keresztyénedés elejétől minden, a' mi, 1550-nig eredetiében elékerűl. Már 1550től 1575tig némi válogatással csak a' nyelv' hivatalos életét, sajátságait, helyesírását, elavult szavait, szerkezetét mutatók, mellyekkel hisztóriái felvilágítás, magyar háziélet, szokás kifejlése is jár. 1575-1600ig ugyan ezen tárgyuak, még nagyobb megválasztással. | Azon régi magyar kéziratok közül, mellyeket a’ magyar tudós társaság, 1832-beli Septemberben tartott III-dik nagygyűlése határozatánál fogva, hű másolatban összegyűjtött 1834 Novemberéig, az ekkor volt V-dik nagy gyülés, az ezen kötetben állókat választotta elejénte sajtó alá. Illy régi, akármelly tárgyu, de, nyelv tekintetéből érdekes kéziratok’ közre bocsátását azért tartotta szükségesnek a’ társaság, hogy együtt lévő nagy gyüjteményből, összehasonlítások által, könnyebben dolgozhassanak a’ tagok az alaprajz kiszabta czélra, melly igy szól: „Ez a’ tudós társaság szoros gondjait fordítja a’ magyar nyelv hajdani nyomai’, régi emlékei’, bárhol rejtezkedjenek, felkerestetésére, hogy annak formáit mind a’ magános szavakban, mind azok’ összekötésében, az emberi nyelv’ fő törvényeiből ugyan közönségesen, de különösen magának a' nyelvnek kebeléből, a' honi szokásokból, valamint más rokon nyelvek' összehasonlításából kifejtesse, felvilágosítassa.” Az egész országban akárhol …
Tovább a műhöz
Ezen imádságokat elmondogatta egykor Magyar Benigna, legelőszer Kinizsy Pál’ felesége. Miképen az ő számára készülésük felől álljon itt egykét szó, álljon életéről, mellyhez adatok Gróf Zichyek’ jól rendezett gazdag levéltárából különben is, eddig nem ismertekülül hozathatnak elé. Sőt a’ szoros összeköttetés, atyjáról és Kinizsyről is kivánja némelly még hasonlóan nem hallott pontnak, Benigna’ 1520beli korosságára, nézve, felvilágító megemlítését. Következnek, ámbár mostan még csak töredékesen. 1464-ben, XVI Cal. Septembris, Budán, Mátyás király’ adománylevele Magyar Balást, Adony uradalma’ birtokosává azért is tevé, mivel atyját Hunyadi János gubernatort híven szolgálta háborúiban. Czíme itt; Aule familiaris et partiam regni superiorum capitaneus. De, kivolt atyja, ki felesége, arról nincsen szó, nincs gyermekéről. Kelemen nevű testvére áll egyedül benne, per eum, mint coimpetrator. ’S Magyar Balás ennél fogva, gondolhatnók, még ekkor talán nem volt házas. Azonban lehetett, mivel felesége ’s gyermeke számára kitűzhette Tiszamelléki más jószágait. Kitetszend. Annak tudhatása, volt-e 1464b. ’s elébb is már hitese, Kinizsy Pál’ millyen koruságát határozná el, mert Kinizsy Pál, Magyar Balásnak mostoha fia volt. Ha ennek anyját Balás, csak 1464 végén vette el, Kinizsy úgy 50d. évében holt volna meg, feltévén, hogy 1464b. 20d. esztendejét …
Tovább a műhöz
Itt kapja tehát a magyar nemzet, tudós társaságának eszközlései által, a' TATROSI MÁSOLAT-ot, mellyről e' Régi magyar nyelvemlékek I-ső kötetének, a' BÉCSI CODEX előtt folyó XXXVIII—XLIId. lapján, mint ahhoz tartozóról, előre szólottam. A' kettőnek összevetéséből 's együtti tanulmányából fejtheti már most a' nyelvtudós a' hajdani magyar szólam' miként voltáról következtetéseit, mikhez Jászay "Észrevételei" az Iső laptól az LVII-dikig és az "Elavult szavak sora" a' 267-366 lapokon könnyítve viszik. A' 242-266d. lapokra került egybevetések pedig előlegesen mutatják, miképen lön az 1437-1466 közötti magyar szólam' egyszerübbsége keletibb szamata, gyökökről származtatásban még hívebb létele, Pesti Gábornál 1536-ban Erdősinél 1541ben már a' többféle nyelv tudása által nem a' régibb sajátságban diszlő, de némellyet meg szabadabban 's magyarabb színnel kifejező, mintsem a' latinhoz néhol igen is feszesen ragaszkodott Bálint és Tamás. Felötlik bennek vidéki ejtéseik eltérősége is, átaljában pedig az, miként leszen egy-egy nyelvnek csak 70-80 év elforgásában is, némellyben mássá meg mássá alakzata, ámbár mindig ugyan azon egy belszabály szerint. Ezen belszabálynak még a' nagy változatok között is a' magyar szólamban mintegy ér mutatóul megmaradásán különös gyönyör lep meg, a' logikai rendnek gyönyöre. Abból látszik ki, hogy e' nyelv nem, egy másból …
Tovább a műhöz
Irodalmi köszönet Szabó Jósef soproni evang. tanárnak! Ő inté elő honi gondjával. Horvát István vezető csatornája lett, mert ennek adá tudtára, tekintetes Góry Miklós urnál létét, sőt tiz levelének szorgalmas másolatát is küldé rövid észrevételeivel. Szereént, Sigmond királyunk idejebeli és így, könyvnyomtatás előtti volt volna. Horvát István a’ Tudományos Gyűjtemény 1835beli IIId. kötete 99 lapján bocsátá közre ezen kedves felfedezést, ’s a’ 104 lapig szóltában igen helyeselte Szabó észrevételeit a kézirat koráról, buzgó híradását pedig ezzel végzé "szabad legyen gyanítva kérdenem: Nem vitték-e magukkal e’ Kéziratot a’ Veszprém Völgyi Apátzák Körmendre, hová a’ Török elül futottak? Ez nekem igen hihetőnek látszik, minthogy úgy veszem észre a’ foglalatból, hogy ez a’ kézirat is egykor Apátza Monostor tulajdona volt. De ennyi elég legyen Tek. Guary Miklós Urnak "XIV-dik Századi Magyar Kéziratáról." És a’ sziromiratban előforduló BALOL, BELŐL helyragok kitűzésénél a 102 lapon már ezt mondá: "Ezek arra is mutatnak, hogy e’ kézirat más régiebből másoltatott-le, meg arra is, hogy a' BELŐL összetételen, midőn a’ kézirat másoltatott, a' Hasonló Hangkövetés, ... már diadalmaskodni kezdett. Illyen győzödelemre mutat e’ kéziratban a’ NÉ-KÜL-ÖN is, melly helyett még sok későbbi kéziratban is a’ NÁL-KÜL forma által a’ NÁL-AM, NÁL-AD …
Tovább a műhöz
A Régi Magyar Nyelvemlékek IV. kötetét Döbrentei Gábor, e gyűjtemény első szerkesztője, «egymásra következő osztályokban» vagyis füzetekben szándékozott közrebocsátani. Hány ilyen «osztályra» tervezte, ma már nem tudni. Teljesen csak egyet készített el és tett közzé, az elsőt, mely a Guary-codexet foglalja magában. Ez 1846-ban jelent meg. A második «osztályt», a jelen füzetet, bevezetés nélkül hagyta utódjára, Toldy Ferenczre. Toldy pedig a IV. kötet kiegészítése előtt kinyomatta az V. kötetet, de szintén bevezetés hián. Néhány hónapja végre megjelent az V. kötet (Régi Magyar Nyelvemlékek. Kiadta a magyar tudományos Akadémia. Ötödik kötet. A Jordánszky-codex bibliafordítása. Sajtó alá rendezte és kinyomatta Toldy Ferencz. A kész nyomtatványt az eredetivel összevetette, a Csemez-töredék szövegével kiegészítette és előszóval ellátta Volf György. Budapest, 1888.) és így kívánatossá vált a IV. kötet befejezése is. Azért a magy. tud. Akadémia nyelvtudományi bizottsága fölszólított, hogy Döbrentei hátrahagyott nyomtatványát az eredetivel összevetve hitelesítsem és rövid előszóval ellássam. Még e rész kiadásával is vékonyabb marad ugyan a IV. kötet a többinél, de mégsem oly aránytalanul, mint amúgy maradt volna. A nyelvemlék, mely itt közölve van, megjelent már 1874-ben a Nyelvemléktár II. kötetében. Döbrentei «Egyházi vegyeskönyv»-nek nevezte el, …
Tovább a műhöz
Döbrentei Gábor már félszázaddal ezelőtt gondolt a Jordánszky-codex kiadására. E czélból mint a «magyar tudós társaság titoknoka» s a Régi Magyar Nyelvemlékek közrebocsátója 1834-ben lemásoltatta. A Bécsi codexhez 1837-ben írt bevezetése VII. lapján (R. M. Nyelveml. I. köt.) meg azt ígérte, hogy «bővebben hozatik majd elé ama kézirat ügye azon kötetünkben, melly az akadémia részéről azt magában foglalni fogja». És íme, a mit oly közel, vagy legalább nem távol látott, csak mily hosszú idő múlva teljesülhetett. Azóta a fáradhatatlan kutató rég sírba szállott s utána most már tizenkét éve kiszólította közülünk a halál Toldy Ferenczet is, ki a Régi Magyar Nyelvemlékek kiadását folytatva e codexet csak épen hogy kinyomathatta. A munka befejezése nekem jutott. A magy. tud. Akadémia nyelvtudományi bizottsága fölszólított, hogy Toldy hátrahagyott nyomtatványát, melynek végső hitelesítését a boldogult nem teljesíthette, az esztergomi föérseki könyvtárból e célra készségesen átengedett eredetivel még egyszer összehasonlítsam s előszóval ellássam. Igy mint a Régi Magyar Nyelvemlékek V. kötetét bocsátja most a közönség használatára. A Jordánszky-codexről legelőször Gyurikovics György adott rövidke hírt 1833-ban a Tudományos Gyűjtemény XII. kötete 102. lapján, ahol elmondja, hogy «a Nagy Szombati Clarissa Apátza szerzetes Monostornak el törűltetése után …
Tovább a műhöz
Nyelvtan és költészet első pillantásra távol esik egymástól, e kettő mégis elválaszthatatlan. Mérvéi Ferenc új nyelvkönyvének megjelenésekor egy Kosztolányi-idézet jutott eszembe: Az én koromban beszéltek a falban a drótok, a lelkek. Az én koromban vad, bábeli nyelvzavarok feleseltek. A vers megjelenése óta eltelt ugyan két nemzedék, de azóta sem kisebb annak a szüksége, hogy az emberek közelebb kerüljenek egymáshoz, beszélni tudjanak egymással. Az emberi beszéd szolgálata egy nagy, európai humanista hagyomány része, az elszigetelődés, a a magáramaradás ellenszere. Ki tudná ezt jobban, mint a menekült? Amikor én 1956-ban Svédországba kerültem, így neveztek bennünket, egyenesen, kendőzetlenül. Ma bevándorlónak tisztelik az új jövevényt, mintha ez változtatna nehézségein. Ami lényegesen változtathat, az a Mervel Ferenc-féle tevékenység, mely a ködösítő bürokrata zsargon és a materiális anyagi segítség mellett és fölött azzal tesz szolgálatot, hogy a jövevényt bejuttatja egy addig zárt emberi és kulturális közösségbe: otthont ad neki. Mervel Ferenc nyelvtana emberi szolgálattétel, mely ugyanakkor magán viseli a kompetens szakember munkájának minden ismertetőjelét. Bibliográfiája a garancia rá, hogy a modem nyelvtudomány leglényegesebb alapműveinek eredményeire támaszkodott, de ezek néha túlságosan elvont tételeit a mindennapi életből vett konkrét példákkal eleveníti …
Tovább a műhöz
Ezzel a könyvünkkel elsősorban a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdasági szaknyelvi szóbeli vizsgájának közép-, illetve felsőfokú, hallás utáni szövegértés feladatának sikeres megoldásához szeretnénk hatékony segítséget nyújtani, de szívesen ajánljuk azoknak is, akik francia nyelvű üzleti, illetve gazdasági híreket szeretnének mind tökéletesebben megérteni, illetve értelmezni. A könyvben tíz középfokú és öt felsőfokú teszt szerepel, amely a vizsgaközpont akkreditált, Közös Európai Referenciakeret szintjéhez illesztett tesztjeinek a struktúráját követi. Egy-egy hallás utáni szövegértési teszt - terjedelemtől függően - két szövegre, híranyagra épül, amelyek szorosan kapcsolódnak a vizsga témaköreihez (a témakörök megtekinthetők a www.szaknyelvvizsga.hu oldalon). Az itt használt anyagokat autentikus híradásokból szerkesztettük össze. A továbbiakban javaslatok, tanácsok következnek a sikeres gyakorláshoz. Az első fejezet négy tesztet tartalmaz, amelyeket részletes kérdések előznek meg. (Az ehhez való útmutatót az első fejezet tartalmazza.) Ez a fejezet különösen részletes gyakorlásra nyújt módot. Az itt található három középfokú és egy felsőfokú tesztet egészen részletesen, minden szempontból megvizsgáljuk. Az ebben a fejezetben való elmélyülés valóságos lovagi páncéllal vértezi föl a vizsgára készülőt. Ha ezeken a feladatokon alaposan átrágja magát …
Tovább a műhöz
År 1924 fick jag av Svenska Akademien uppdrag att »till skolornas och allmänhetens tjänst utarbeta en handledning i svenska språkets vård». Detta arbete borde nu för länge sedan ha varit slutfört, och jag måste därför börja med att ursäkta mig. Det långa dröjsmålet beror i viss mån på att min tid tagits i anspråk av andra arbeten, som jag av olika skäl icke kunnat skjuta åt sidan, men först och främst på att uppdraget visat sig vida mer krävande än jag först trodde. »Wercket är intet så gint att gå uppå», säger Jesper Svedberg i sin »Schibboleth». Det är många tvistiga frågor, som det gällt att bilda sig en mening om. Ofta har jag måst lämna en fråga öppen och samla nya språkprov för att kunna komma till klarhet om rådande språkbruk. Regler, byggda på hundratals exempel, ha visat sig innebära alltför mycket av tillfälligt och osäkert. Därtill kommer, att min syn på språkvården och därmed på frågeställningen i det hela under arbetets gång förskjutits. Många språkfel, som bruka beivras med stor kraft och hetta, te sig vid bredare och djupare undersökningar som jämförelsevis obetydliga skönhetsfläckar, medan andra fel, i varje särskilt fall ofarliga nog, visa sig kräva långt allvarligare uppmärksamhet såsom yttringar av utvecklingstendenser med stor räckvidd. Den »handledning», som nu äntligen här föreligger i tryck, kunde med ett gammaldags klingande namn kallas en språkspegel. Den är en …
Tovább a műhöz
Didaktik för undervisning i främmande språk har intresserat mig alltsedan min doktorandtid vid Pedagogiska Institutionen, Eötvös Lordnd-universitetet (ELTE) i Budapest. Under min tid vid Institutionen för Skandinaviska språk och litteratur vid samma universitet och sedan vid Umeå universitet har jag bearbetat prosodins roll i svenska språket främst för ungrare med hjälp av ett gästforskarstipendium från Svenska Institutet. Nu utges resultatet tack vare samarbete mellan Institutionen försvenska och samhällsvetenskapliga ämnen (Sv/Shv) vid Umeå universitet och Institutionen för Skandinaviska språk och litteraturer vid ELTE. Här vill jag speciellt tacka eldsjälarna Lennart Spolander, studierektor vid Institutionen för Sv/Shv i Umeå och docent Péter Mädl, prefekt vid ELTE Skandinavistik. Och så vill jag framföra ett innerligt tack till Institutionen för konstvetenskap vid Umeå universitet för den grafiska utformningen. Jag är tacksam för alla goda rådjagfickav fil.dr. EvaAniansson (språkhandläggare vid Svenska Akademin) som även var villig att medverka vid inspelningen tillsammans med radioprofilen Kaj Karlholm (2002). Till Eva Strangert, professor ifonetik, Institutionen för litteraturvetenskap och nordiska språk, Umeå universitet, villjagframföra ett varmt tack för värdefulla kommentarer. (...) Chansen rill bra uttal borde alla få som läser svenska. Eleverna ska inte lära sig ett nytt ord utan att också få lära sig var …
Tovább a műhöz
Recent years have seen an increased awareness of the presence of learners with ctyslexia in our schools, and ongoing research is helping teachers understand the nature, causes, and challenges of dyslexia, as well as the potential and learning preferences of students with this learning difference. English as a Foreign Language (EFL) is a key subject in the school curriculum all over the world, and in most cases learners with dyslexia are not exempt from studying it. Unfortunately, English can be very challenging for these learners, not only because of their learning difference, but also because of a number of additional barriers that may be present in the classroom due to inappropriate teaching methods. While clinical and pedagogical research show that learners with dyslexia require specific attention in the foreign language classroom, school regulations vary, only in some countries are these learners eligible for individualized special needs teaching, while probably the most common scenario involves them being included in mainstream classes without special needs support. What can EFL teachers reasonably do in their classrooms to support learners with dyslexia? What do they need to know? WTiat principles, strategies, and techniques should they use? And when it comes to assessing these learners, what should they do? This book provides answers to these questions based on current trends in foreign language research which, over the past 30 years, have increasingly addressed the …
Tovább a műhöz
Swedish
- Rice, Allan Lake
- 1968
This grammar is admittedly unorthodox. I have felt for many years that the teaching of Swedish has been in need of a shake-up. Being that rara avis, a teacher of Swedish with no drop of Scandinavian blood, and having come upon Swedish first as an undergraduate in an American university, I see it perhaps with different eyes than one who has had it in his blood from childhood. I am inclined to consider this an advantage in some ways. The underlying idea of the book is implied in its title. It is meant to be intensely practical, and so some corners have been intentionally cut. Experience has shown, for instance, that verb plurals are nowadays an unnecessary luxury. The intricacies of Swedish tradition with regard to noun declensions and verb conjugations and definite article endings as presented in some earlier Swedish grammars have had many a poor foreigner in a sadly muddled state. I have stormed those citadels and, I hope, made a dent. I have demoted the infinitive to the background where it belongs. Swedish is an extremely easy language, but some of the earlier grammars have been too scholarly to let the student find that out. There is nothing whatever scholarly about this one. It tries to speak the student’s own language. I will be accused of over-brevity, of non-conformity, of omitting reading selections and of choosing my vocabulary without regard for frequency lists. All this is true and intentional. My reply is that this is not meant to be either a reference grammar …
Tovább a műhöz