Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 13-24 az összesből: 45

Találatok


Az 1950-es évek óta a világgazdaság új súlypontjainak egyike a szolgáltatás szektor nemzetgazdaságokon belüli látványos növekedése, azon belül pedig a turizmus szerepének folyamatos erősödése. Napjainkra a turisztikai világpiac egy összefüggő, interdependens rendszert alkot, melyben a keresleti és a kínálati oldal térben és időben is jelentős változásokon ment keresztül, mind a mennyiségi, mind a minőségi összetevőket tekintve. Még mindig újabb és újabb területek kapcsolódnak be a nemzetközi és a belföldi turizmusba egyaránt, a kiéleződő versenyben pedig csak az az attrakció, desztináció vagy turisztikai szereplő maradhat talpon, amely, és aki a színvonalbeli és mind magasabb minőségi elvárásoknak is megfelel. Érdemes továbbá kiemelni, hogy a turizmus regionális kötődése, a lokalitás jelenléte is igen lényeges tényező, mivel a mindenkori attrakciók túlnyomó többsége egy adott hely, térség, természeti táj vonzerőire alapozva jön létre. Azzal pedig, hogy egy térség, lokáció turisztikai kínálatára megfelelő infra- és szuprastruktúra kiépítése is megvalósul, az idegenforgalom a területi folyamatok alakítójává is válik, hiszen ezen folyamatok többek között hatnak a településszerkezetre, a foglalkoztatásra, a térségi kapcsolatok alakítására, a környezet formálására, illetve befolyásolják az életmódot, az életminőséget is. A legfrissebb adatok tanúsága …
Tovább a műhöz
A vendéglátás napjainkban divatos gazdasági tevékenység. Jelen kötetünk fő célja, hogy hasznos információkat adjunk a vendéglátás jelenének az értelmezéséhez, ráirányítsuk a figyelmet az ágazatot érintő jövőbeni trendekre és bemutassuk azokat a kutatási irányokat és eredményeket, amelyek elősegítik a további innovatív fejlesztését. A vendéglátás több ezer éves múltra tekint vissza. Dinamikus, folyton változó, átalakuló tevékenység, amely mindig igazodik az adott kor elvárásaihoz, divatjához, a fogyasztói igényekhez. A vendéglátás a turizmussal szoros kapcsolatban áll, a turisztikai kínálat nélkülözhetetlen része. Napjainkban egyfajta gasztroforradalomnak lehetünk a tanúi, amelyben a minőségi vendégfogadás feltételei mellett a minőségi, helyi és a szezonális alapanyagok kapják a kiemelt szerepet. A mai magyar vendéglátásnak igen nagy az innovációs képessége. Reményeink szerint a kötettel hozzá tudunk járulni a vendéglátás új irányainak a jobb megismeréséhez, ezen belül is a vadon termő növények jobb megismeréséhez; a helyi termékek jelentőségének a felismeréséhez és gasztronómiai hasznosításához; gasztrokulturális örökségünk megőrzéséhez. A színes és különleges, egyedi gasztronómiai kínálatnak a turizmusban is növekvő jelentősége van. Napjainkban a kérdés már az, hogy a vendéglátás sokszínű kínálata valóban csak a szolgáltatások …
Tovább a műhöz
it allem Hedte wirb cm afrifanifdjen ‘Kontinent Hamen bes „Sdnoaiyn Srbtbeits" beigegeben. Hiebt nur megeit einer bunflen, mitunter tieffdnnatg gefärbten Heuölfcrung, weldjer mit Husnabme 6es nörblidien Küftenfaums faft 6er ganje Kontinent als peimatsftätte 6ient, fon6ern audi roegen er tiefen Knfenntnif, 6ie 6as maffige £anb nod} tjeute be6edt. Un6 6odi ift Hfrtfa ein Stücf 6er alten IPelt, feit Klters ber, ja 511 allen feiten befannt, auf 6effeu Hoben 6er menfcln liebe Seift am früljeften jene Hebingungen. angetroffen bat, 6ic feine fintwicfclung beförbert, ja felbft einer ftauuensmertben bjobe im alten Kegypten erhoben haben. Hun ift Kegypten, feine pradit unb HIadjt, feine IDunberbauten »erfdjollen. IPas ben Klten, Sviedien unb Körnern non Kfrifa befannt geroefen, ift faft gänjlidj in Pergeffenheit geratben, ober bödiftens als eine trübe Klytung unb eine nicht ganj 3imer= läffige Hlutlynafnutg erhalten geblieben. Hem Pater Ijcrobot, firatofttjeues (276 v, Cbr.) unb ptolomäos non Kleranbrieu inaren martdje Cljeile Kfrifas beffer befannt als uns. IPas Hriftötetes non ben ^mergnölfern Centralafrifas eigäblt, was Sratoftljenes non ben Hilquellfeen, ptolomäos nom HTonbgcbirge beriditet unb tnas gar oft als Kcärdjen abgeuüefen mürbe, erhält heute (Tritt für Critt feine Heffätigung. i£rft in unferem jabi'bunberte fängt cs an in bem Sdimarjen cErbtl^eile 311 bämmern. Kreu3 unb quer 3ogcu entfdjloffene Htänncr, pelbeu bes Seift es, burdj bas …
Tovább a műhöz
Lödft lüatjrfdieinltd gelangten ftafiaten fdioit in fein alter cit nad ben Ideftfüften Hmerifas unb mürben bort Begrünber non Kulturftaaten. anj fidjer ift es, balg germanifdje Seefahrer, Hormannen aus jsianb, nbe bcs. jaln-bunberts bie ftfüften Horbamerifas befiebelten unb bafelbft über bret alrbunbcrte fefte lOobnfie Ratten. Die abrten ber ftafiaten blieben in Europa unbefannt, bie ber Hormannen gerieten in üergeffeubeit. Hur eine fdnnadie Hhnung blieb im Bemuftfein ber elefjrten jurücf non einem im tneiten Ipeften entlegenen ifel lanbc, tneldics auf ben Seefarten nom Beginne bes. abrbuncrts als „ jttfel Hntiglia" nerjeidniet tnirb. Die Erfolge ber feefafyreubeu portugiefen im letgenannten bunberte regten bie Bemüther auf: Arieb unb Drang Entbccfuugsreifeu lagen ba= mals in ber £uft. Der Sohn eines IDoIlmebers aus enua, CLtiiftopb Kolumbus, bot feine Dieufte Spanien an unb am . Huguft fulr er mit brei Sdjiffen. aus bem Ifafcu non Palos, unter bem Banner bes Kreises, in bas unbefannte itcer. Hin . ftober , Htorgens Ufjr fam £anb in Sidjt; es mar eine ber Babamainfein. Die Heue IDelt mar entbccft. — Das materielle 3ii, meines Kolumbus leitete, mar, Anbien non IPeften bcv zu erreichen. Hber au di höhere, geiftige 5icle fdimebten nor feinen Hugen, nämlich, in ben oftafiatifdfen nfcn em bl'ipenui1tc neue Räuber zu eröffnen unb burd bereu Beiditbümcr Iltittel gemimten, bas heilige £aub bem bfalbmonb t entreißen. KU’ fein Craditeu richtete fid nur …
Tovább a műhöz
Australien, ein Kontinent unb ein ifelreich. Im lkcften eine an röfje Europa faft gleidjfommeube Sanbmaffe; im Horben, Pften unb Sübcn ein Schmarrn unjähligcr Eilanbe in beu luttjen bes Stillen ceans. Der Kontinent ift öbe, eine jmeitc Samara unferes Erbballs, mo Klues an Dürre fcfjmadjtet; ein troftlofes IDüftenlanb, im ganzen nnern mit Sanb unb Stein bebecft; bie nfeln bagegen üppig unb lacfycnb, bcftanbCn mit einer parabiefifcfyen Degetation. Kuftralien ift ber jüngfte, aber jugleicf ber ältcftc Kontinent. Der jüugfte in Betreff bcr EntbecEung, bcr ältcftc in Hnbetradjt ber Cfyjer» unb pflanjeumelt. auna unb lora fdjeinen einer Iängft ergangenen Periobe unferes Planeten entflammen. Cfjicre, meldje nur unreife 3unge gebären; Cfyierc, bie in einigen Körperteilen beu Dögeln, in anbcren ben Säugetieren ähneln, mie bas Schnabeltier; Dögel, bie in fehlen moljnen, mie ber Kimi in Heufcelanb unb anftatt bes eberfchmucfcs mit einem hähnlichen cfieber bebecft ftub. Hir finben Bäume ohne Blühen, mit leberartigen Blättern, ober mit Blüttjen ohne eruch; bei ben mächtigften bcr Staubbäume, ben Eufalypten, fuchen mir ergebens nach einem mohlthuenben, bie Kugen ergöhenben grünen Staub; bie Bäume ftehen fahl ba mit afdjgraucn Blättern, bie nicht mie bei uns bie ^läcfje, fonbcrn bie Käuber gegen ben fjimmel mcnben unb fo faft gar feinen Schatten fpenben. Es ift eine ganj fonberbare JDelt ber organiftcn Idrefen, bie ber Kontinent mit ben jmci größten infeln …
Tovább a műhöz
Ine Hunbreife um bic IDelt, ein Befucß bei allen Dölfern, bies ift unfer Dorßaben im nacßfolgenben JDerfe. Das iel aber, bem mir nacß ftreben, ift, fämmtlicße Dölfer ber egenmart feßilbern, fo mie fie finb, mit all’ ißren Stießt unb Scßattenfeiten, um ein ber JDaßrßeit getreues Bilbliefern ron bem, mas mir HTenfcßengefcßlecßt nennen. Ein biefer Bejießung ift unfer IDerf eine ortfeßung unb einigermaßen eine Ergänjung unferes erften IDcrfes „Der Blenfcß, fein Urfprung, feine Haffen unb fein Hlter". lüas mir bort, namentlich im jmeiten ßeile, nur in großen gügen bemiefen ßaben, baß nämlicß bie mcnfd)Iicßcn HTerfmalc fomoßl in forderlicher als and in geiftiger Besießung unbeftritten allen Dölfern ber Erbe eigen ftnb, bies »erfolgen mir tjier im ©feinen. Die Scßilbcrungen, bic mir ron ben einseinen Böllern entmerfen, merben uns einem hoppelten Hefultate entgegenführen, rftens, baß alle Dölfer einen Komplej non mir fliehen BTenfcßen bilben; jmeitens, baß BTenfcßcn, „bie in bjorben beifammen leben, größtentheils auf Bäumen flettcrnb unb ^rücßte nerseßrenb, bie bas euer nießt fennen unb als IDaffen nur Knüttel unb Steine gebrauchen, mie es auch bie höIcren Uffen thun pßegen, bie ber Sprache unfunbig unb religionslos finb, bie bes Stammes ober amilienuerbanbes entbehren, nur in bem Heieße ber ZITätcßen eriftiren. Unb smar richten ftcb unfere Schritte jiierft nach Hfien, biefem altehrmürbigen Kontinent, ber nießt nur …
Tovább a műhöz
Iermit fchliefen mir unfere Kunbreife um öic Idelt. Der letzte Blicfift Europa gemibmet, biefem leitenben ildcltttjeil, meldjer im Verläufe uou jmei ariaufenen aus öem Schatten er Unbefanntfjeit jur fyödjften Beöeutung fidj emporgcfdjmuugen tjat. Staulienb betrachten mir Iper ie erhabenen flöhen er Ciuilifation, auf melden er europäifche Heft öer Ztenfchheit ftetjt; un6 Dergleichen mir iefe Kultur mit er Unfultur er nicht europäifdjcn Beoölferung er übrigen IDelttheile, fo müffen mir hurh ’bie grofen Zbftänbe bci6er unmilifürlich betroffen fein. Semifj fin iefe Unterfdpebe ganj enorm, lüenn mir aber Don der äußeren brülle iefer Eirilifation abfehen, roenn mir ihre geiftigeu und materiellen Errungenfchaften auf einen Zlugenblicf nicht in Betracht nehmen, fondern im ZITenfdpu einjig und allein Öen ZTcenfdpn fuchen, fo finöen mir, öaf alle mefent= lidjen Ztcerfmale des ZTtenfdjen nidjt nur in Europa, fonöern auch im lebten Erbenminfel anjutreffen finö. Familie, Behaufung, Eigenthum, bjausgerüthe, IPaffen, irgenö eine Zbrt der Hegierung, chmucffad]en, Sprache, religiöfe cen unö bjanö lungen finöen fih überall, audj beim ärmften Zbuftralier, Hottentotten, ^euerlänöer ober Esfimo. Der ZRenfd trügt überall öas ZDefen öes ZHenfcheu in fidj; nir= genbs in feinem ZPeltthcile fanöen mir (Eröenbcmohner ohne jene gemeifamen Charaftere. Huch ift 5U bemerfen, öaf mir in Europa burd] Öen ßlanj unferer Kultur all ju fehr geblenöet meröen unö …
Tovább a műhöz
Ehe diese Bände unwiderruflich aus den Händen des Verfassers hervorgehen, ergreift derselbe diese beim Abschluss des Werkes gebotene Gelegenheit, noch einige Worte an seine Leser zu richten. An erster Stelle habe ich in tiefster Demuth meinen Dank der göttlichen Vorsehung für den gnädigen Schlitz auszusprechen, den sie mir und meinen am Leben gebliebenen Begleitern während unserer letzten gefahr- und mühevollen Arbeiten in Afrika gewährt hat. Zweitens habe ich vielen Freunden meinen Dank für ihre willkommenen Dienste und freundlichen Glückwünsche abzustatten, vornehmlich den Herren Motta Viega und J. W. ITarrison, den Ehrenmännern in Boma, deren zur rechten Zeit besorgte Lieferungen von Nahrungsmitteln die Expedition zu neuem Leben erweckten; der mit uns sympathi-sirenden Gesellschaft in Loanda, welche ihr Möglichstes that, uns durch ihre schmeichelhafte Güte zu verwöhnen; der so überaus gütigen Bürgerschaft der Capstadt, welche die in die Heimat zurückkehrenden Fremden so fürstlich aufnahm und bewirthete; den Directorien der Britisch-Indischen Dampf-schiffahrts-Gesellschaft und der Peninsular- and Oriental-Company und besonders dem Herrn W. Mackinnon, als Mitglied der erstem, und den Herren H. Bayley und Kapitän Thomas H. Black, als Mitgliedern der letztem, für ihren grossherzigen Beistand, sowol bei meiner Abreise als bei meiner Rückkehr; der britischen Admiralität und persönlich dem Kapitän Purvis, dem ältesten Offizier auf der westlichen …
Tovább a műhöz
Infolge des Umfangs, zu dem sich diese Bände ausgedehnt haben, ist es nothwendig geworden, eine grosse Masse werthvollen Materials wegzulassen. Dasselbe besteht aus Kapiteln über die Hydrographie, Ethnologie und Naturgeschichte Central-Afrikas und aus Betrachtungen über die Seen, Länder und Völker der Aequatorialgegenden, ferner aus Kapiteln über die Hydrographie und physische Geographie der Westhälfte Afrikas mit specieller Bezugnahme auf das Livingstone-Becken und den Livingstone-Stroni, und auf die vulkanische Formation der Engpässe, durch welche der Livingstone dem Atlantischen Ocean zuströmt, wobei auch zugleich das Wasservolumen und die Stromgeschwindigkeit von fünfzehn der grossem Zuflüsse des Livingstone berechnet wird. Dies Material soll sammt einem Berichte über die Erforschung des Kufidschi- Flusses (die für den Anhang versprochen wurde, vgl. S. 57 des ersten Bandes) und mit einem Nachtrage von Karten und Abbildungen in einem Supplementbande veröffentlicht werden. Udsdndschi, seine Scenerie, Bewohner, Märkte, Umgebuug. — Die eifersüchtigen Araber. — Die Umsehifi'ung des Tanganika-Sees. — Cameron und der ausfliessende Lukunga. — Die steigenden Gewässer. — Die Legende des Sees. — Abend. Die beste Aussicht auf Udschidschi gewinnt man von dem flachen Dache eines der arabischen Tembes oder Häuser. Die beigefügte Abbildung stellt eine Ansicht dar, wie sie sich mir von meinem mit der Front am Marktplatz liegenden Tembe nach Norden zu darbot …
Tovább a műhöz
Azon tudomány, mely földünk külső sajátságairól értekezik, földiratnak neveztetik. Háromféle földiratot különböztetünk meg. Ha a föld mint égitest tekintetik, és viszonya a napköz s a bolygókhoz taglaltatik: a földirat csillagászati vagy mértani leszen. Midőn földünk fölületének változatossága, magaslatai, mélyedései, vizei és folyóinak hálózata tárgyaltainak: a földirat természettaninak mondatik. Ha a föld mint az emberek lakhelye tekintetik, és fölületén az emberi csoportozatok és a társodalmi tevékenység eredményei jelöltetnek ki: a földirat államinak neveztetik. A csillagászati földirattal kapcsolatban áll a földtan (geológia), mely földünket mint világtestet tekinti, s annak keletkezését és kifejlődési viszontagságait kémleli. A természettani földiratnak előnyös segédje a földisme (geognosia), mely a föld belső szerkezetét, alkatrészeit és rétegeit elemezi. Az állami földiratnak közel rokona az államisme (statistica); a különbség a kettő közt csak abban rejlik, hogy amaz leginkább a helyeket és községeket Írja le; emez pedig különösen az országok kormányzatát, hadi erejét, költségét, vagyonát, szellemi műveltségét, iparát, kereskedelmét és termékeit veszi tárgyalás alá. Terjedelmét illetőleg a földirat feloszlik egyetemesre, mely leírja az egész föld fölületét; és részletesre, mely csak egyes országok vagy vidékek leírására szorítkozik. …
Tovább a műhöz
Kik figyelemre méltaták történelmi előtanulmányaimat, s azok eredményeit: Erdély Ritkaságait (Kolozsvár, 1853), melyben történelmünk színterét; Erdély Régiségeit (Pest, 1852), melyben csatatereinket s őseink sasfészkeit; Erdély nevezetesebb családait (Kolozsvár, 1854), melyben csatáink hőseit, s a sasfészkek fiait; Erdély Történelmi Regéit és Adomáit (Kolozsv. 1857), melyekben traditioink történelmi elemeit tanulmányoztam s ismertettem: be fogták látni, hogy nem vagyok a néma gyermek, ki atyját végveszélyben látva szólal meg, vagy a történész, kit a Capitolium romjain lep meg Róma nagyságának elsiratási gondolatja. S mégis ennyi jó akarat mellett is, évek óta halogatáni e munka közrebocsátását, várva ha tán egy szerencsésebb előlép. Az erdélyi muzemn megnyílásának reménye éppen a sajtó küszöbén találta e munkát, lassan folytatám a nyomatást, s kinyomatva hónapokig hevertettem azon gondolattal, hogy a múzeum megnyílása esetére félre teszem, erösebb kezekre bízva e tért: de miután muzeumunk ügye bizonytalanság közt hányódik, megkezdem e munkát, hogy az írással szólva, még munkásokat édesgessek nemzetünk munkájában elkésett szőlőjébe. Mert sok a munka, s ha mindenikünk csak remeket akar, ha senki sem határozza el magát az áttörő keserű poharát kiüriteni, akkor a sisyphusi munkát százan meg-százan fogják elöl kezdeni, s Erdélynek történelme mégsem lesz …
Tovább a műhöz
Az első kötet elején történetiróink felett tartottam futólagos szemlét, itt levéltárainkról hozok némi töredékeket: ott gazdag mezejét mutatám fel ismeretes kutfőinknek, itt tengerét a mondhatni még ismeretlen történelmi gyöngyszigeteknek. Előttem a nálunknál szerencsésebb jövőkor lebegvén, hogy édes hazánk gyönyörü történelme annál hamarább felderittessék, nem vágom be magam után az ösvényeket, melyeket jártam; sőt jegyeket kivánok fenhagyni, mintegy újmutatóul arra, hogy minél világosabb legyen, mennyire terjedt korunk buvárlata. Mert fajdalom, oly kevés a megfutott tér, hogy hazám, fiatalai nem táplálhatják a görög ifju azon fájdalmát, hogy elődei mit sem hagytak fenn hoditatlan. Mert bár történetiróinknak szép számát mutattam fel, mindaddig, míg ezeknek kritikai kiadása nincs, míg levéltáraink nyomán Erdélynek Codex diplomaticusát össze nem állítjuk:— addig Erdély pragmatica historiáját várni senkitől sem lehel. Kik addig dolgozunk, tantalusi szomjnak tesszük ki magunkat. Azonban e munka, Erdély története kiaknázása, nem oly csekély munka, hogy azt egy két embertől, vagy csak egy egész nemzedék mükedvellö munkásságától is remélnünk lehetne. Mert bár Erdélynek oly történetbuvárai voltak, Ucnkő, Édcr, gr. Kemény és mások, hogy akármely ország büszke lehetne reájok, hogy mégis igen sok maradt bnvárlatlan, azt le vértáraink ide függesztett ismertetési …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 13-24 az összesből: 45