Magyar
EnglishKeresés
Találatok
A globális és a regionális turizmus 2020 januárja óta egy eleddig még sohasem látott kihívással néz szembe. Egyfelől tökéletesen ismerjük a turizmus gazdasági-társadalmi-kulturális vonzatait és szerepét, melyek Zurab Pololikashvili, a UNWTO főtitkára szerint (ford. a szerző által) a következőkben foglalható össze: "Világszerte, a különböző fejlettségi szinten lévő országokban sok millió munkahely és vállalkozás függ az erős és virágzó turisztikai ágazattól. A turizmus egyben a természeti és kulturális örökség védelmének egyik mozgatórugója is, megőrizve azokat a jövő generációi számára". Másrészt azonban ezen hagyományos szerepkörök ismerete mellett mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy 2020-ban és 2021 első felében milyen negatív folyamatok mentek végbe, melynek következtében egy időre lényegében a turizmus és a vendéglátás teljes összeomlását tapasztalhattuk meg. Michalkó G. és Rátz T. 2019-es, a turizmus történelmi szakaszait meghatározó munkájában, a Turizmus 1.0 a kontinentális turizmusra, a Turizmus 2.0 a globális turizmusra, a Turizmus 3.0 pedig a totális turizmusra utal. Most, egy ilyen példátlan és soha nem látott helyzetben pedig a Turizmus 4.0 szakasza előtt állunk, de nemcsak az eredeti koncepció alapján, amely szerint (a turizmus 4.0) "egyike azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek célja, hogy a turizmus új változatát inspirálják a …
Tovább a műhöz
A túlélés kulcsa az alkalmazkodóképesség fejlesztése! A gyors gazdasági, társadalmi, technológiai és információ-technológiai fejlődés, a digitalizáció, a piaci követelmények dinamikus változása, új és új tudást, ismereteket, kompetenciákat követelnek meg mind a turizmus-vendéglátás ágazatban működő vállalkozásoktól, mind pedig
az abban dolgozó munkavállalóktól egyaránt. A cégek versenyképessége, jövedelmezősége azon múlik, hogy hogyan tudnak alkalmazkodni a szinte folyamatosan változó körülményekhez és kihívásokhoz. A szakképzési és felnőttképzési rendszer folyamatban lévő átalakítása ellenére is szükséges monitorozni a folyamatosan változó igényeket és arról visszajelzést adni a tananyag fejlesztésért felelős szervezetek, szakemberek számára, hogy a képzési tartalmakat az
igényekhez tudják igazítani. E célt szolgálja a Baranya megyei Kereskedők Egyesülete (KISOSZ) együttműködve a Pécsi
Tudományegyetemmel a GINOP-535-18-2019-00104 azonosítószámú projekt keretén belüli kompetencia-kutatása a turizmus-vendéglátás öt szakmacsoportjához kapcsolódóan. A projekt célja a turizmus-vendéglátás szektor munkavállalóinak és munkáltatóinak, az ezen a területen működő vállalkozások munkaerő-piaci alkalmazkodóképességének fejlesztése, társadalmi felelősségvállalásuk erősítése. A végső cél, hogy a turizmus-vendéglátás szakmacsoportban …
Tovább a műhöz
Közép-ázsiai utazás melyet a Magyar Tudományos Akadémia megbizásából 1863-ban Teheránból a Turkman sivatagon át, a Kaspi tenger keleti partján Khívába, Bokharába és Szamarkandba tett és leirt
- Vámbéry Ármin
- 1873
Én 1832-ben születtem, Magyarországon, Duna-Szerdahely mezővárosában, mely a Duna legnagyobb szigeteinek egyikén fekszik. Különös hajlamot érezvén nyelvek tanulmányozására, már kora ifjuságomban Európa és Ázsia több nyelvével foglalkoztam. A keleti és nyugati irodalom tárházai képezték buzgó tanulmányaim első tárgyait. Későbben a nyelvek egymás közötti viszonyai keltettek bennem érdeket; és igy teljességgel nem meglepő, hogy a “nosee te ipsum” féle ismeretes közmondást magamra alkalmazván, figyelmemet mindenekfölött saját anyanyelvem rokonságaira és eredetére forditottam. Ismeretes dolog, hogy a magyar nyelv az ugynevezett altáji nyelvcsaládhoz tartozik; de a finn vagy tatár ághoz-e, ez az a kérdés, mely még akkor eldöntésre várt. Ennek kinyomozása, mely minket magyarokat mind tudományos, mind nemzetiségi szempontból annyira érdekelt, volt fő és eldöntő oka keleti utazásomnak. Az élő nyelvek gyakorlati tanulmányozása által óhajtottam meggyőződni a magyar és török-tatár nyelvek közötti rokonság tényleges fokáról, mely az elmélet gyöngevilágánál oly meglepőnek tűnt fel előttem. Legelőször is Konstantinápolyba mentem. Több évi lakás török házaknál,- és a török iskolák és könyvtárak gyakori látogatása csakhamar törökké, sőt efendivé alakítottak át. Nyelvészeti fürkészéseim tovább késztettek kelet felé; s midőn csakugyan eltökélt szándékom lett …
Tovább a műhöz
A földrajzi tájakkal történő tudományos igényű foglalkozás gyakran visszatérő problémája, hogy a táj
nagymértékben szubjektív, vizuális jelenség, emiatt a tájértékelést, a tájtipizálást nehezen lehet kizárólag a szigorú objektivitáson alapuló természettudományos módszerekkel elvégezni. Talán ez az oka annak is, hogy a hazai tájföldrajz alapmunkája, a közismert és rokon szakterületek művelői által is nélkülözhetetlen forrásnak tekintett „kistájkataszter" megújított, igényes kivitelezésű második kiadása sem tartalmaz fényképeket a kistájakról (Marosi S.-Somogyi S. 1990, ill. Dövényi Z. 2010).
A földrajzi tájakról készült szisztematikus fényképösszeállítás elkészítése, ha nem is túl gyakori, de nem példa nélküli. Szlovákia geoökoszisztémáinak atlaszában pl. minden tájegységről szerepel néhány tipikusnak ítélt fényképfelvétel (Miklós L. 2006). Franciaországban a tájtipizálás-tájváltozás vizsgálatának évtizedek óta alkalmazott módszere a meghatározott helyszíneken készített fényképek összehasonlítása. Az Európai Unió által kezdeményezett ún. LUCAS adatbázis számára pedig 2009 óta készítenek rögzített rácsháló-metszéspontokon panoráma fotókat. A fényképsorozat elkészítését több indokkal lehet alátámasztani. A hazai tájföldrajzi kutatások fontos állomása volt Magyarország sorrendben harmadik Nemzeti Atlaszának elkészítése …
Tovább a műhöz
Fiume fölött, túl a fuzsinai állomáson, a Karszt sivár sziklatömegébe benyúlik egy keskeny, hosszú, zöldesvizü fjord : az első híradó az Adriáról. Mikor a reggeli gyorsvonat a toronymagasságú töltésen mellette elrobog, sötét vizében visszatükröződnek a Karszt fehér sziklái, s tán nincs egyetlen egy vonat sem, hogy ablakából egy átgyötrődött éjtszakán kifáradt, kiváncsi tekintet ne keresné, amire ki tudja, mióta vágyott, amit most lát meg először: a fenséges, végtelen tengert.
S alig van valaki, akinek a lelke ilyenkor áhítattal ne telnék meg. Valahányszor — egyszar-kétszer esztendőnkint — az útam erre visz, vagy már Velencze vagy Ancona felé ringatózik az Ungaro Croata fehér hajója : hányszor jutott eszembe, micsoda érzéssel nézhette az első magyar ezt az örökké egy s örökké változó misztériumát a természetnek... Mint a vándormadarakat, ezer esztendeje hajtja hozzá a magyart is vándorösztöne, s átkelve rajta, járva elei nyomán, új meg új raj keresi fel szakadatlan „az Istenek szent földjét“, szép Itáliát. De mi más volt valaha útjuk, mint a mostani! Irigylem a régi vándor-diákokat : nekik még igazi utazás volt le, Olaszországig. Ma már — mondogatta az öreg Pulszky Ferenc — nem is utazunk, csak megérkezünk. Goethe, mikor Karlsbadból hajnalhasadtakor elindulva, váltott postán harminckilenc órai keserves kocsizás után végre megérkezett Regensburgba, ujjong …
Tovább a műhöz
Wenn der geduldige Leser sich plötzlich mit mir nach Ost-Indien versetzen will — woselbst ich de facto im Winter-Jahre 1868 mich befand — und von hier im Geiste dem Norden, dem persischen Golf zusteuert ... dann hinauf nach dem Indus-Strom ... hinab nach Fort Aden im südlichen Arabien ... durch Babelmandeb’s Meerenge hindurch nach Ost-Afrika, den Gestaden Abessiniens zieht; wenn er hier sich plötzlich in jene denkwürdige Tage der Expedition zurückversetzt, wo diese öden Ufer von englischen Fahrzeugen, von indischen Truppen wimmelten, wenn er hier kurz verweilt und nach Besichtigung all’ des Grossartigen die Küste verlässt, um sich in das luftige Hochland des abessinischen Tafellandes hinauf längs der Operationslinie der Engländer zu begeben: so wird er Land und Leute und so ziemlich auch die ganze Strecke, auf welcher mich das Schicksal damals herumtrieb, kennen lernen — so wie auch leicht einen Zusammenhang zwischen den einzelnen in dieser Brochure skizzirten Abschnitten finden. Dasjenige, welches mir auf dieser langen Strecke am meisten der Beachtung würdig erschien, was mir daselbst zu-stiess, habe ich getreu und mit dem Bestreben darzustellen getrachtet, dem Leser ein möglichst klares, abgerundetes Bild von dem ganzen Schauplatz zu geben. Ich habe deshalb auch nicht ermangelt, das Merkwürdigste, was man über Abessinien, dessen Bewohner und Geschichte weiss, zu skizziren und einige kurz gefasste Umrisse über die Ursachen, den Her- und Ausgang des …
Tovább a műhöz
2010-ben Pécs mellett Essen és Isztambul viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet. A két kulturális fővárostól egyenlő távolságra elhelyezkedő Pécs - mind hagyományait, mind a pályázati tematikáját tekintve - képes szervesen kapcsolódni a német és a török kulturális főváros célkitűzéseihez. A határvidék tapasztalatát felmutatni kívánó sok kultúrájú város a nemzetiségi kultúra olyan modelljét mutathatja fel Európának, melynek alapja a magától értetődő együttélés. Ezt a szemléletet ismerte fel az UNESCO, amikor Békedíjjal tüntette ki a várost. Pécs a mai magyar kulturális és művészeti élet második legfontosabb városa. Épített és szellemi öröksége egyaránt számot tarthat Európa figyelmére. Az UNESCO Világörökségéhez tartozó ókeresztény sírkamra-együttes, Gázi Kászim pasa egykori dzsámija, kupoláján a kereszttel és a félholddal, Csontváry, Vasarely és a Pécsről elszármazott bauhauslerek (Breuer Marcel, Forbát Alfréd, Weininger Andor) hagyatéka, az ezeréves pécsi püspökség, Villány és Szekszárd borai, Harkány gyógyvize, a régió kisebbségei mind részét képezik annak a jelentős kulturális hagyománynak, amelyre Pécs 2010-ben is építeni fog. A Pécs2010-pályázat öt pillére:
Pécs pezsgő, élettel teli város; A kulturális örökség és a kulturális újítás városa: kétezer éves város, mely a művészeti innováció helyszíne; …
Tovább a műhöz
Immár négy esztendeje, 2015 nyarán jelent meg a Pécsi Tudományegyetem Bölcsész Akadémia előadássorozat válogatott tanulmányait tartalmazó második
kötetünk. A 2012 őszén útjára indított program keretében egy-egy neves kutató 60 perces előadáson járta körül aktuális kutatási témáját, a széles nagyközönség számára is befogadható módon. A hallgatóságnak lehetősége nyílt az előadásokat követően kérdéseket, hozzászólásokat megfogalmazni. A PTE BTK
Kari Tudományos Diákköri Tanácsa azzal a céllal indította útjára e rendezvényt, hogy az egyetemi polgárok, középiskolai tanárok és diákok, az érdeklődők közvetlenül az adott területek elismert kutatóitól ismerhessék meg a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatások legújabb eredményeit. Napjainkban, amikor
a humán- és társadalomtudományok elismertsége és támogatottsága jelentősen csökken, talán még relevánsabb ezen eredmények disszeminációja a társadalom szélesebb rétegei számára, ezzel is hangsúlyozva, hogy a tudomány művelése soha nem lehet öncélú tevékenység. A 21. század tudósa és egyetemi
oktatója ugyanis nem az elefántcsonttoronyban dolgozik! A 2018 őszén megtartott referátumok széles tematikát öleltek fel, így hallhattunk az évek óta a hírek középpontjában álló migrációs válságról, a közösségi média és nyilvánosság kapcsolatának izgalmas kérdéseiről, a szerelem kulturális …
Tovább a műhöz
Azon bölcselők közt, kik az újabb időben a neveléstudomány fejlődésére hatottak, Herbait bizonyára az első helyen áll. Neveléstudománya hatalmas szellemnek terméke, de emberi munka. Való és költött hibáit keményen támadták és támadják meg sokan; vannak, kik neveléstudományának egyes részeit gáncsolják; vannak olyanok is, kik az egész munkának alapját; a lélektant s erkölcstant akarják megdönteni, s ezek szemében Herbait neveléstudományának épülete csupa rom.
Eleinte csak kevés tanítványa akadt Herbart rendszerének; lassankint nőtt híveinek száma; ma hatalmas sereg. S e tanítványok nagy lelkesedéssel védik a mester munkájának lényegét, munkába veszik a mestertől örökbe maradt kincsesbányát s munkásságuk nyomán támadt a Herbart-iskola neveléstudománya, mely még folyton halad előre s folyton hódít. | Alig van ország, amelyet oly kevéssé ismernének vagy alaposan félre ne ismernének, mint Spanyolország. Politikai féltékenységből, hithű katolikus mivoltáért és egyéb okokból sikerült befeketíteni, agyonrágalmazni, sokszor
egy kézlegyintéssel elintézni vagy épenséggel tudomást sem venni róla. Eljutva ebbe a szép országba s dicsőséges múltját, eleven jelenét, reményteljes jövőjét látva, megdöbbenve kérdezzük, mi lett az igazsággal? Szabad így elbánni Európa legrégebben lakott félszigetével? Szabad egy színkatolikus néppel ilyen igazságtalan lenni? …
Tovább a műhöz
Reggel van. A Rambla, Barcelonának e fő utczája, (mely helyenként más-más nevet visel) tele van illattal, napsugárral s csicsergő madárdallal. A nap még fényesen, melegen süt itten s áttör a magas platánok immár gyérülni kezdő lombjain. Két oldalt, a Rambla de las flores és Rambla del centron a legpompásabb virágok vannak fölállítva, melyeket számozott márványállványokon a virágárusnők helyeztek el. Itt a különböző alakú pléh-alkotmányok, melyek vízzel s virággal tölthetők meg ; s ott látunk egy-egy virító lyrát, kosarat, háromszögöt, vagy egyéb alakzatot, a mint ezt a megrendelő ízlése választotta. Az eladásra kiállított rab-madárkák is itten csicseregnek két oldalt s mind ez összhangot csak az bontja meg, hogy itt is látunk egyet ama primitív ellentétekből, melyek Barcelonában olykor feltűnnek. A virágok s madarak poetikus társaságában ott a durván összetákolt — egérfogók. Nyugodtan sétálnak a csevegő hölgyek, s e szép időben úgy tetszik, mintha csak naiv kaczérságból vették volna már föl puha bársonyból készült apró bolyhos felöltőiket; vagy borították volna sokan a csipke-mantilla helyett fejökre a melegebb szövött kendőt, holott még erre épen semmi szükség nincsen. S mintha a férfiak is részt vennének a kis hiuskodásokban : már ők is vállukra vetették — nagyrészt — ama festői köpenykét, melynek gallérja vállon alul ér; élénken színes …
Tovább a műhöz
Who we are is shaped in part by where we are. Human interactions with each other and the environment are rooted in geographical understandings, as well as the opportunities and constraints of geographical circumstance. Geographical approaches and techniques offer critical insights into everything from local land-use decisions to international conflict. Tourism is widely recognised as the world’s largest industry. The figures on the size and significance of tourism are staggering. For example, according to the World Tourism Organisation (WTO 1996), in 1995 world tourist arrivals reached 567 million with estimated international tourism receipts of US$60 billion. By 2000 world tourism arrivals were estimated to have reached 698.3 million with receipts from international tourism climbed to US$476 billion (WTO 2001). Although international arrivals for 2003 were estimated to have fallen by 1.2 per cent in 2003 to 694 million, some 8.5 million less than in 2002 and the biggest drop ever in international tourism arrivals, a substantial rebound was expected in 2004 (WTO 2004a, 2004b). However, tourism, tourists and their impacts are clearly not evenly distributed. Substantial differentiation occurs at a variety of international, regional and local scales. For example, with respect to 2003 (WTO 2004a): There was zero international tourism growth in Europe. International arrivals in Western Europe showed a fall of 3.7 million (-3 per cent) although growth continued in Eastern …
Tovább a műhöz
Tourism is travel for recreational, leisure, and/or business purposes. The World Tourism Organization defines tourists as people “travelling to and staying in places outside their usual environment for not more than one consecutive year for leisure, business and other purposes” Tourism comprises the activities of persons travelling to and staying in places outside their usual environment for not more than one consecutive year for leisure, business and other purposes not related to the exercise of an activity remunerated from within the place visited. Tourism is different from travel. In order for tourism to happen, there must be a displacement:
an individual has to travel, using any means of transportation (even travelling on foot). But all travel is not tourism. Three criteria are used simultaneously in order to characterize a trip as belonging to tourism. The displacement must be such that: - It involves a displacement outside the usual environment; - Type of purpose: the travel must occur for any purpose different from being remunerated from within the place visited: the previous limits, where tourism was restricted to recreation and visiting family and friends are now expanded to include a vast array of purposes; - Duration: only a maximal duration is mentioned, not a minimal. Tourism displacement can be with or without an overnight stay. Tourism has become a popular global leisure activity and it has been given many names in
recent decades: including “industry …
Tovább a műhöz