Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Anyagvizsgálat
- 2001
A mérnöki szerkezetekkel, gépekkel szemben támasztott szüntelenül növekvő követelmények újabb és újabb kihívásokat jelentenek a berendezések tervezői,
gyártói, szerelői és üzemeltetői számára egyaránt. E kihívásoknak való megfelelés egyik területen sem képzelhető el anyagvizsgálati ismeretek nélkül. A konstrukciós és a technológiai tervezést végzők anyagjellemzőket, illetve anyagi mérőszámokat alkalmaznak; a gyártástechnológusok technológiai próbák mellett hibafeltáró, elsősorban roncsolásmentes vizsgálatokat végeznek, az üzemeltetők pedig a roncsolásos és roncsolásmentes vizsgáló eljárások széles skáláját hívják segítségül a szerkezetek integritásának megítélése, illetve biztosítása érdekében, valamint a gépek, berendezések működésének ellenőrzése céljából. Az anyagvizsgálat, amely az anyagok szerkezet- és tulajdonság-változásaival kapcsolatos okokra keresendő válaszokat hivatott számszerűsíteni az anyagszerkezettannal egységet alkotva az anyagtudomány szerves részét képezi. Mindezek figyelembevételével természetes, hogy a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karán komoly hagyományai vannak az anyagvizsgálati ismeretek oktatásának. A tananyag az elmúlt évtizedekben is folyamatosan változott, korszerűsödött. E folyamatban kitapinthatok olyan csomópontok, amelyek minőségileg számottevő változásokat jelentettek, mint - a méretezési alapadatot …
Tovább a műhöz
Petőfi a földet Isten kalapjának mondotta, de a föld több ennél: a föld egy finommetszésű, régi könyv, melynek lapjaira Isten gondolatait, költészetét és művészetét írta. Csak olvasni kell tudni belőle. Menj ki a természetbe és olvass. Nézd meg az égbenyúló hegyóriásokat, gyönyörködj a tavaszi rét virágszőnyegében és a madárdalos erdő zöldjében, figyeld meg őszi reggelen a pókháló finom szövedékén csillogó harmatcsep-peket, nézz fel nyári éjtszakán a csillagos égre, tekints egy ártatlan kis gyermek szemébe: mindenütt és mindenünnen az Isten szépsége ragyog rád. Menj le a bányába, ülj le egy csendes helyre. Nyitott könyv fekszik előtted. A kőzetrétegek a könyv lapjai, a kőbeágyazott állatok és növények a betűk, melyek ősrégi történetekről mesélnek. Itt valóban mindenünnen évezredek tekintenek rád, sokkal régebbiek, mint a piramisok alatt ülő Napóleonra. Geológiai világkorszakok romjain ülsz, melyekre új és új emeleteket húzott a nagy Építész. Próbáld elképzelni a szüntelenül tartó építkezés folytonosságát és szépségét, nem nagy fantázia kell hozzá. A vizekben, lagúnákban csigák és kagylók, halak és hüllők millió nyüzsögtek, a berkekben és őserdőkben hatalmas fák és tropikus növények díszlettek. A lombok között madarak daloltak és harkályok kopácsoltak, mókusok és majmok szökdécseltek, méhek és rovarok zümmögtek. A szárazföldön …
Tovább a műhöz
Itt hagytam a laboratóriumot, félredobtam könyveimet és ide jöttem Szt. Radegundba... könyvet írni. De különös módja az üdülésnek, mondja majd sok; pedig nem olyan különös! A fenyvesek zamatos levegőjében, szellős, csendes szobában másképen foly a ténta a tollból, mint a Nap hevítette, poros főváros zajával körülvett dolgozószobában! Ha elfárad az ész, ellankad a kéz, itt van az orvosság is: szép természet, fakadó források, susogó erdő alakjában. Jobban esik az ő élvezetök akkor, mikor munka után jutalomképen részesülünk bennök, mint ha unalomtól gyötörve még a kék eget is szidjuk. Midőn a királyi magyar Természettudományi Társulat azt a megtisztelő felszólítást intézte hozzám, hogy a Társulat estélyein néhány népszerű mutatványos előadást tartsak az agyagárúk technológiájáról, és azt elvállaltam, akkor kötelességemmé is vált, hogy az előadások tárgyát a Társulat könyvkiadó-vállalata számára írásban összefoglaljam. Ezt teszem most, remélve, hogy a tisztelt olvasó elnézéssel fogja megítélni szerény munkámat és hogy talán megtalálja benne azt a gyümölcsöt, a melynek magját legjobb erőmhöz képest e sorok közé vetettem t. i. azt az örömet, melyet az ember érez, mikor nemcsak az ipar hasznos, hanem a művészet szép termékeivel is közelebb megismerkedhetik. Fokozott mértékben élvez az, a ki látni megtanult. A festő szeme gyönyörködik a romba …
Tovább a műhöz
A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karán 2005. szeptemberében indult be a kétszintű képzés keretében a BSc alapképzés. Ez az oktatási struktúra váltás a tantervekben is jelentős változtatásokat eredményezett. A korábbi - osztatlan, 5 éves - egyetemi képzésben a gépészmérnök hallgatók a Metallográfia című tantárgy keretében sajátították el az alapvető anyagtudományi alapismereteket. A Metallográfia - elnevezéséből is következően -elsősorban a fémes anyagokkal, a fémek és ötvözeteik tulajdonságával és a tulajdonságok megváltoztatásának elvi alapjaival foglalkozott. Mind a tantervi struktúra változása, mind pedig az anyagtudományban bekövetkezett jelentős változások, átstrukturálódás is indokolta, hogy a gépészmérnök hallgatók bevezető anyagtudományi alapismereteiket egy szélesebb alapokon nyugvó, a fémes anyagok mellett korunk korszerű nemfémes anyagaira (polimerekre, kerámiákra, kompozitokra) vonatkozó ismereteket is magába foglaló Anyagtudomány tantárgy keretében sajátítsák el. Ezért az Anyagtudomány tárgy keretében a különféle fémes és nemfémes mérnöki anyagok alkalmazását megalapozó egységes anyagszerkezettani ismeretek oktatására törekszünk, figyelembe véve azonban azt is, hogy a gépészmérnöki gyakorlatban a mai napig a fémes anyagok alkalmazása a domináns. Az Anyagtudomány alapjai tankönyv a szerző e területen az egyetemi …
Tovább a műhöz
Ez a tankönyv egy kísérletnek is tekinthető: sikerül-e úgy összefoglalni az einberi tudás egy nagy szegmensének, az áramlástannak a lényeges részeit, hogy a tanuló elegendő segítséget kapjon annak megértésében, elsajátításában, és ami a legfontosabb, megszeretésében és a mérnöki alkotómunkában való eredményes felhasználásában.
Az áramlástan olyan ismeretekkel foglalkozik, amelyek nemcsak a műszaki alkotások, a mérnöki feladatok nagy részében játszanak döntő szerepet, de hozzásegítenek ahhoz is, hogy megértsük az élő és élettelen természet számos jelenségét. A repülésben, a hajózásban, az energetikában, a közúti közlekedésben, a szállításban, a vízépítésben, a környezetvédelemben, a vegyiparban, az épületgépészetben és az emberi tevékenység számos más területén fontos szerepe van a közegek áramlásával kapcsolatos ismereteknek. Ugyanakkor a meteorológia, az orvostudomány, a biológia, a hidrológia, az oceanográfia művelése sem képzelhető el az áramlástan alkalmazása nélkül. Igen sok természeti jelenség, amely ősidők óta megragadja az ember képzeletét: a lángok lobogása, a folyók vizének áramlása, a tenger hullámzása, a felhők játéka, a szél susogása mind-mind a közegek áramlásával vannak kapcsolatban, mutatva az áramlási jelenségek bonyolultságát, a lehetséges változatok igen nagy számát.
Az áramlástant sokan azért is tartják …
Tovább a műhöz
(...) A szelektív hulladék feldolgozása Magyarországon a leggyakrabban kézi úton történik. A
kutatás során két dolgot vizsgáltunk a válogatással kapcsolatban. Először a válogatókabinok
kamerafelvételein vizsgáltuk meg a munkások által megfogott anyagok arányát. A vizsgálathoz
14 nap kamerafelvételét vettük alapul, melyet két válogatószalagon, két műszakban figyeltünk
meg, műszakonként 3 időintervallumban. A megfigyelések alapján megállapítható, hogy a ledobónyílásokba és a zsákokba kerülő anyagok átlagos aránya 80% és 20% körül van, a két kabin és a két műszak között nincs nagy eltérés. A válogatók átlagosan 1 óra alatt közel 4000 megfogást végeznek, ami másodpercenként több mint egy megfogás. Az első 5 idősáv megfogás-számai hasonlóan
alakultak, de a 6. idősáv megfogási száma rendszeresen kevesebb volt a többinél. Ezeknek
41%-át a PET palackok és 21%-át a vegyespapír, 14%-át az LDPE fólia, további 14 %-át a vegyes műanyag, az alumínium, az italos karton és a karton együtt adja a teljes megfogásoknak, a maradék 10%-ot sajnálatos módon a zavaró anyagok teszik ki. A megfigyelésből megállapítható, hogy a legtöbb anyagot, ami a ledobó nyílásba kerül az első és a negyedik helyen állók fogják meg. Az első helyen állok a megfogások átlagosan
35%-át produkálják, míg a negyedik helyen állok átlagosan a 27%-át. A második és a harmadik helyen állók …
Tovább a műhöz
Valószínűleg senki nem tud ellenállni az égő gyertya varázsának. Fiatalt, öreget egyaránt megbabonáz a csillogó gyertyafény. Égetjük azért, hogy hangulatosan teljen el az időnk, de akkor is gyertyát gyújtunk, ha az ünnepnek különös fényt akarunk adni. Gondoljunk csak az olyan családi ünnepekre mint az esküvő, keresztelő, áldozás, konfirmálás és születésnap, gyertyafény nélkül nem telhetnek el ezek az ünnepek sem. De az évenként visszatérő ünnepeink, mint a
húsvét vagy karácsony is elképzelhetetlenek gyertyafény nélkül. A kereskedelemben kapható gyertyák sokszor nem felelnek meg az elképzeléseinknek, vagy nem illenek az asztaldekorációhoz. Milyen jó lenne ilyenkor, ha az ember
tudna saját ízlése szerinti gyertyát készíteni. Viaszporral és -zselével ez már nem lehetetlen. Könnyűszerrel készíthetünk
minden alakalomra saját gyertyát. Jó szórakozást kíván a kísérletezéshez a gyertyakészítésben.
Tovább a műhöz
A gyöngyfűzés töretlen népszerűségét elsősorban annak köszönheti, hogy egyedi ékszereket készíthetünk saját vagy szeretteink örömére. A könyvben bemutatjuk, hogy gyöngyből gyűrűket is fűzhetünk, így a hétköznapi és alkalmi viseletünket is stílusosan kiegészíthetjük. Részletesen ismertetjük a technikákat (peyote, befoglalás, szembefűzés), így a technika elsajátítása után tetszés szerint készíthetünk más színösszeállításban is gyűrűket. A technikák nagyon sok lehetőséget rejtenek magában, ezért bátran kísérletezzünk. A könyv terjedelme nem engedte meg, de a gyűrűkhöz természetesen színben, stílusban harmonizáló nyakláncot, fülbevalót, karkötőt is készíthetünk. | Hobbiboltokban, illetve gyöngyszaküzletekben nagy választékban kaphatók különböző méretű, színű, formájú és minőségű gyöngyök. Érdemesebb japán gyöngyöt választani, bár drágább, de egyenletesebb, így könnyebb velük dolgozni. A könyvben megadott színekhez nem kell feltétlenül ragaszkodnunk, dolgozhatunk fantáziánk és ízlésünk szerint. (...) A Japánban gyártott
gyöngyökre általánosan jellemző a tökéletesen egyforma méret (a furatra is), mivel a kiváló minőségű üvegből gyártott gyöngyöket lézerrel darabolják. Színtartók és a méretükhöz képest nagy a furatuk. Ez azért előnyös, mert egyrészt könnyebbek (így kisebb mennyiségű gyöngy is elegendő a munkánkhoz), …
Tovább a műhöz
Mechanika 1.
- 1998
Jegyzetünk a MECHANIKA tantárgy 1. félévének, a STATIKA c. témakörnek távoktatásos formában történő elsajátításához készült, de hasznos segítség a nappali tagozatos hallgatók egyéni tanulásához is a főiskolai szintű építő-, építész-, településmérnök, valamint a műszaki informatika szakon, az építési rendszerek szakirányon. Részletes elméleti magyarázatokat, levezetéseket e jegyzet nem tartalmaz, ezt a következő tankönyvben találják meg a téma iránt behatóbban érdeklődők: Németh Ferenc: Mechanika I. STATIKA (PANEM-McGraw Hill Bp. 1996). A jegyzet stílusa eltér a szokásos tankönyvek, példatárak stílusától, alkalmazkodva mind a távoktatás és felnőttképzés, mind a főiskolai gyakorlati képzés igényéhez. Bizonyos, a tapasztalat szerint nehezebben elsajátítható fogalom-magyarázatokkal, példamegoldási módszerekkel részletesebben foglalkoztunk. A tananyagot a fő témakörök szerint 10 fejezetre (I. - X.) bontottuk. Az egyes fejezetek 1-2 hét alatt sajátíthatók el, ennek javasolt ütemezését megadtuk, így a szokásos szemeszterenkénti 15 hét alatt a tananyag megtanulható. A lefűzött formátummal is a jegyzet használatát szeretnénk megkönnyebbíteni. A fejezetek tagozódását a lap szélén levő ikonok is jelzik, elősegítve ezzel a könnyebb tájékozódást.
Tovább a műhöz
A mechanika tárgykörén belül a statikában feltételeztük, hogy az erők merev testekre hatnak, vagyis az erők hatására a testek alakváltozást nem szenvedek. A valóságban a testek az erők ill. más fizikai hatások ( pl. hőmérséklet-változás) működésekor alakjukat és méreteiket változtatják. A mechanikának azt a részét,,
amely a szilárd testek alakváltozásainak, elmozdulásainak és feszültségeinek meghatározásával foglalkozik szilárdságtannak nevezzük. A mérnöki gyakorlatban előforduló szerkezeteket a szilárdságtani összefüggések
alapján vizsgáljuk. A tartószerkezeteknek általában három szilárdságtani követelményt kell kielégíteniük * megfelelő szilárdság: a terhek és hatások viselése törés nélkül * megfelelő merevség: a szerkezet használatát akadályozó mértékű alakváltozások és elmozdulások ne jöjjenek létre * megfelelő stabil egyensúlyi állapot: felbomlás, elcsúszás,, felúszással szembeni állékonyság. (...) A mérnöki szerkezetek tervezésének és ellenőrzésének alapelveit, a figyelembe veendő terheket és hatásokat, a biztonsági tényezőket és szilárdsági jellemzőket a különböző szabályzatok é.s műszaki előírások írják elő. A szilárdságtan távoktatási jegyzet a feszültségek, alakváltozások és elmozdulások meghatározására szolgáló alapelvek és számítási módszerek ismertetésére korlátozódik és néhány egyszerű példán …
Tovább a műhöz
A tankönyv a Miskolci Egyetem előzőkben felsorolt karai és képzési irányai mellett a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán, a Győri Széchenyi István Egyetemen, valamint a gépészmérnöki képzést folytató műszaki főiskolákon (a Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Karán, és a Kecskeméti Főiskola Gépipari Automatizálási Műszaki Főiskolai Karán), valamint a Debreceni és a Pécsi Egyetem műszaki főiskolai karain is alkalmazható. Az előzőkkel összhangban e tankönyv célja elsődlegesen az, hogy megismertesse a hallgatókat a legfontosabb mechanikai technológiákkal, azok elméleti alapjaival, technológia folyamataival és berendezéseivel, ezzel olyan alapvető mérnöki alapismereteket biztosítva, amelyek egyetlen praktizáló mérnök ismerettárából sem
hiányozhatnak. Ez a koncepció és tárgyalási mód megegyezik azzal, amit e tankönyvprogram előző könyvei megírásánál is alkalmaztunk. A technológiai eljárások ismertetését a vonatkozó elméleti alapok rövid összefoglalása előzi meg és az
egyes eljárásokhoz szorosan kapcsolódó példák követik. A Mechanikai Technológiák fogalomkörébe a különféle alakító és alakadó eljárások (képlékenyalakítás, öntészet, porkohászat, műanyag-feldolgozás), a kötéstechnológiák (elsősorban a hegesztés és rokon eljárásai), valamint a termikus, termokémiai és termomechanikai /kezelések (ezen belül …
Tovább a műhöz
Hérodotosz egyiptomi utazása nyomán számos érdekes néprajzi megfigyelésről is számot ad. Többek között ezeket írja: az emberek (Hellászban) úgy szőnek,
hogy a vetüléket felfelé verik be, Egyiptomban azonban lefelé." (П. 35.) Ezt más hasonló eltéréssel egyetemben kuriozitásnak véli, jóllehet a két eljárás alapvető
műszaki szintkülönbséget árul el. A görögök még az ősi nehezékes szövőszéket alkalmazták, az egyiptomiak lánc- és áruhengerrel ellátott, korszerűbb állványon
— mely római időkben tela recta néven az egész birodalomban elterjedt —, már nagyobb termelékenységgel dolgoztak. Egy másik görög, Pütheász vagy kétszáz évvel később Britanniában járt és — Diodórosz tanúsága szerint—úgy tapasztalta, hogy az ország lakosai „megőrizték kezdetleges életmódjukat. Olyan harci szekereket használnak, amilyeneket a görög hősök alkalmaztak állítólag a trójai háborúban." Ez már minősítés: a lekicsinylés az elavult haditechnikának szól.
Más aspektussal találkozunk a népvándorlást követő évszázadokban. Egy ismeretlen itáliai szerző 10. századi „Heraklius" című műszaki traktatusában nosztalgikusan emlékszik vissza a rómaiak technikájára: „Ki győzné felkutatni mindazt, amit ezek a tehetséges, óriási értelemmel megáldott kézművesek feltaláltak?" Egy lehanyatlott kultúrával szembeni kisebbrendűségi érzés nyilatkozik meg fejtegetéseiben. …
Tovább a műhöz