Keresés
Találatok
Európai Épületgépész Egyesületek Szövetsége (REHVA) A közel 50 éves REHVA, az épületgépészet (fűtés, szellőzés és légkondicionálás) területén tevékenykedő európai szakemberek szervezete. A REHVA több mint 100 000 szakembert képvisel 31 európai országból. A REHVA fő tevékenységi köre az épületek gépészeti ellátásához gazdaságos, energiahatékony és egészséges technológiák fejlesztése és terjesztése. A munkát az elnökség kíséri figyelemmel. A REHVA útmutató könyveivel kapcsolatos feladatokat a REHVA Műszaki Bizottsága irányítja. Számos szakértő dolgozik jelenleg is a REHVA kiadványokon, amelyek témája a
jó energiahatékonyságú és komfortos belső környezetet nyújtó gépészeti rendszerek beüzemelése, a gépészeti rendszerek higiéniája és üzemeltetése, a tiszta szellőző rendszerek kritériuma, valamint a CFD számítások tervezési alkalmazása. A fűtési, hűtési, szellőzési és világítási igények a világ primer energiaigényének
több, mint egyharmadát teszik ki. Egyértelmű igény van az épületek energiahatékonyságának javítására. A megtakarításra nemcsak az energia mennyiségére nézve, hanem a felhasznált energia minőségére való tekintettel is van lehetőség. A kis exergiájú rendszerek kis hőmérsékletű forrásokat alkalmaznak fűtésnél és nagy hőmérsékletű forrásokat a hűtés esetében. A piacon már számos kialakult rendszer található. A …
Tovább a műhöz
A könyv iparági, energiapolitikai és szabályozástörténeti jelentőségű, mely a privatizációtól nagyjából 2018-2019-ig terjedő nagy időszak tanulságait vonja le. Szándékosan interdiszciplináris, ahol az elsősorban jogi (energia-jogi, nemzetközi jogi) dimenzió mellett közgazdaságtani és társadalmi-szociológiai szempontok is helyet kaptak, ez utóbbiak a társszerzők közreműködésével született vonatkozó fejezetben. Mivel az energiapiac, és a szabályozás drasztikusan átalakulóban van, a jelenlegi egy kiváló alkalom a magyar energiapolitika irányainak, dilemmáinak, prioritásainak bemutatására és megmagyarázására egy hosszú ciklus lezárásával, egy időszerű visszapillantással. Ami ezt az alkalmat illeti, a privatizációtól és az alapvető nemzeti szolgáltató infrastruktúrának külföldi (sokszor külföldi állami) cégek kezébe kerülésétől a nemzeti infrastruktúra újraszabályozásáig és a lakossági árak védelméig (rezsicsökkentés) egy olyan ív áll jelenleg rendelkezésre, mely társadalompolitikai és energetikai -szabályozási tanulságok levonására is messzemenően feljogosít. Az iparági tapasztalatok, tanulságok alapján a könyvben foglaltak egy határozott és megalapozott állásfoglalást jelentenek az energiaszektor társadalmi felelőssége, a közérdek biztosítása és az erős, határozott és felelős állami energiapolitika mellett, egyúttal azonban a piaci szereplők és …
Tovább a műhöz
A kályhánkban lobogó tűz története az ősember barlangjával, a tűzifa útja az erdőben lehulló, kicsírázó maggal kezdődik. A könyvecskét olvasva ezt az utat követjük az erdőn át a kéményt elhagyó fafüst utolsó pamacsáig. Közben alapos elméleti ismeretekkel és jól hasznosítható gyakorlati tanácsokkal gazdagodunk.
Maga a tűz csodálatos természeti jelenség. A fák lombjukkal napenergiát kötnek le és halmoznak fel a faanyagban. Ez meggyújtva ismét energiává változik vissza. A napfény tér vissza téli szobánk kályhájába, lobogó lángokkal meleget és fényt áraszt. Eddig talán nem is tudtuk, hogy a kályha forró tüzében a fa 85%-a gázzá,
15%-a szénné alakul át, valójában ezek égnek el, ha egyáltalán elégnek. A hagyományos kályhákból ugyanis rengeteg el nem égett fagáz távozik kihasználatlanul a
kéményen át és szennyezi a levegőt. Talán nem is túlzás, ha úgy fogalmazunk, hogy a fatüzeléshez egy széntüzeléssel kombinált, különleges gázkályhát kell használnunk. Az ismertetett új típusú kályhák nyújtanak erre megoldási lehetőségeket. Leginkább azok forgathatják haszonnal ezt a könyvet, akik közel vannak a forráshoz - az erdőhöz. Az erdők egy részének folyamatban lévő magánosításával remélhető, hogy egyre többen oldhatják meg otthonuk fűtését teljesen vagy akár csak részben saját vagy viszonylag olcsón beszerzett tűzifával. A természet- és …
Tovább a műhöz
(...) A szelektív hulladék feldolgozása Magyarországon a leggyakrabban kézi úton történik. A
kutatás során két dolgot vizsgáltunk a válogatással kapcsolatban. Először a válogatókabinok
kamerafelvételein vizsgáltuk meg a munkások által megfogott anyagok arányát. A vizsgálathoz
14 nap kamerafelvételét vettük alapul, melyet két válogatószalagon, két műszakban figyeltünk
meg, műszakonként 3 időintervallumban. A megfigyelések alapján megállapítható, hogy a ledobónyílásokba és a zsákokba kerülő anyagok átlagos aránya 80% és 20% körül van, a két kabin és a két műszak között nincs nagy eltérés. A válogatók átlagosan 1 óra alatt közel 4000 megfogást végeznek, ami másodpercenként több mint egy megfogás. Az első 5 idősáv megfogás-számai hasonlóan
alakultak, de a 6. idősáv megfogási száma rendszeresen kevesebb volt a többinél. Ezeknek
41%-át a PET palackok és 21%-át a vegyespapír, 14%-át az LDPE fólia, további 14 %-át a vegyes műanyag, az alumínium, az italos karton és a karton együtt adja a teljes megfogásoknak, a maradék 10%-ot sajnálatos módon a zavaró anyagok teszik ki. A megfigyelésből megállapítható, hogy a legtöbb anyagot, ami a ledobó nyílásba kerül az első és a negyedik helyen állók fogják meg. Az első helyen állok a megfogások átlagosan
35%-át produkálják, míg a negyedik helyen állok átlagosan a 27%-át. A második és a harmadik helyen állók …
Tovább a műhöz
Az építmények hőszigetelésével, azaz a falak, padlók, mennyezetek szigetelésével összefüggésben vissza-visszatérően felbukkan az ökológia és a gazdaságosság kifejezés. Ezek a fogalmak az ember saját környezetéhez fűződő kapcsolatát jellemzik. Az ember, aki talán valamelyest tanultabb, bölcsebb lett múltja révén, kényelemszeretete ellenére mindenesetre igyekszik megóvni a természetet. Hozzászoktunk a meleghez egész évben, s mivel tudjuk, hogy a hő termelése visszafordíthatatlanul károsítja a természetet, ezenkívül költséges, megpróbáljuk a megtermelt meleget megőrizni és a lehető legjobban hasznosítani. Az új
anyagok és technológiák mellett az építkezésekhez már nem lehet empirikusan, tapasztalati alapon viszonyulni, mondván: ezt mindig is így és így csinálták, ezért mi is így fogjuk csinálni. Ilyetén hozzáállás (amelyet elsősorban azok vallanak, akik nem hajlandók semmi újat megtanulni, illetve nem hagyják magukat tanítani) a hibás technológiákat és módszereket konzerválja. Emiatt az új házakban is, amelyekben pedig a hőszigetelésnek már rendben kellene lennie, lehetnek problematikus helyek, részletmegoldások. Természetesen mindig az adott feladat optimális megoldását kell megtalálni, a nem tökéletesen helyes megoldás több kárral járhat, mint haszonnal. Például a lapos tetőben helytelenül elhelyezett hő-, illetve vízszigetelés ronthatja annak minőségét, …
Tovább a műhöz
A napenergia hasznosítása - energiatakarékosság és környezetvédelmi szempontból - igen nagy jelentőségű. Magyarországon is megindult ezen a téren a kutatás és a fejlesztés. Végre eljutottunk oda, hogy beszerezhetők nálunk is olyan szerkezetek, melyekkel egyszerű naphasznosító berendezések készülhetnek. Ezek főleg hazai gyártmányok.
Nem ábránd már többé az, hogy hétvégi telkünkön napenergiát felhasználó zuhanyozó vagy úszómedencét melegítő, jó hatásfokú berendezés üzemeljen. És már az is megvalósítható, hogy családi házunkat, kis lakásunkat naphasznosító melegvízkészitő ill. fűtőberendezéssel lássuk el. Mindezeket az ügyes kezű barkácsoló - a könyvben levő szemléletes, színes ábrák és az egyszerű leírás alapján - saját erőből, házilagosan megvalósíthatja. Természetesen a könyv végén
ismertetett bonyolultabb berendezéseknél, esetenként szakember bevonása is szükséges. Erre a kellő helyen, időben felhívjuk az olvasó figyelmét. A könyv útmutatást ad a naphasznosító berendezések kiszámítására és kiválasztására, az
elemek beszerzési lehetőségeire, majd azok összeszerelésére, ill. a kész berendezés üzemeltetésére, gazdaságosságára.
Ajánljuk tehát könyvünket mindazoknak, akiket érdekel a naphasznosítás témája, vállalkoznak ilyen jellegű berendezések barkácsoláséra lakásukban vagy hétvégi házukban. Ezzel olvasónk nemcsak …
Tovább a műhöz
Kandallók
- Kószó József
- 1984
A magánlakás-építés növekedésével egyre többen lesznek, akiknek igényük és lehetőségük van átlagosnál szebb, változatosabb, korszerűbb otthon és lakókörnyezet megvalósítására. A típusoktól eltérő házak, lakások, lakásbelsők építése során többek számára válik elérhetővé az eddig luxusnak számító kandalló, a nyílt tűz látványa és melege lakáson belül. A szépen megépített kandalló díszíti a lakást és hangulatosabbá teszi a környezetet. A könyv egyik célja, hogy közelebb csalogassa a megvalósításhoz azokat, akik a kandallót eddig elérhetetlennek tartották. Segítséget szeretnénk nyújtani az építtetőknek, az építészeknek, az épületgépésznek és a kandallót megépítőknek. Lakásunkban csak a nap egy részét töltjük. A lakás téli fűtésére, az egyenletes hőmérséklet elérésére általában már rendelkezésre áll valamilyen fő fűtési berendezés a lakásban — ez lehet egyszerű kályha, vagy éppen központi fűtés is—, amely mellett a kandallóra csak mint kiegészítő fűtésre van szükség. Fűtési elő- és utóidényben, valamint hétvégi házak időszakos fűtésére igen hasznos egy jól megépített kandalló. A zárt és nyitott-zárt tűzterű kandallókkal — cserépkályhához hasonlóan — megbízhatóan fűthető egy helyiség vagy a teljes lakás. A közepes minőségű nyitott tűzterű kandalló hatásfoka rosszabb ugyan bármely átlagos fűtési …
Tovább a műhöz
Ez a jegyzet a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán belül folyó energetikai mérnök képzés Környezetvédelem című tantárgyához készült, de
reményeink szerint számos más oktatási formában is felhasználható lesz. Lehet, hogy a cím túl általános. A jegyzetben a környezetvédelem igen sokrétű, számos
szakterületet felölelő témaköreiből csak az energetikai eredetű levegőszennyezéssel foglalkozunk. Ezt próbáltuk meg érzékeltetni a jegyzet alcímével. Az energetikára való leszűkítést az oktatásunk jellege indokolja. A levegőszennyezésre való szűkítést pedig az, hogy az energetika a környezeti elemek közül a legnagyobb mértékben a levegőkörnyezetre gyakorol hatást. Evvel nem akarjuk lebecsülni az egyéb hatásokat, pl. a vizekre gyakorolt hatást, a zajt vagy a szilárd hulladékok elhelyezésének problémáját, csak ki kívánjuk emelni e rendkívül fontos kölcsönhatást. Kölcsönhatásról beszélhetünk, mert nem csak az energetika hat a levegőkörnyezetre, hanem a levegökörnyezet követelményei is erős hatást gyakorolnak az energetika - különösen a hő- és villamosenergia-termelés - fejlesztési irányaira. Az energetika környezeti hatása nem csak negatív. A füstgáztisztítási eljárások fejlesztése, a légszennyezés terjedési kutatások területén az energetika mindig is élenjáró szerepet játszott. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy e kapcsolatokkal minden energetikus …
Tovább a műhöz
Az ÉVM-5. sz. „Fenntartási építés fejlesztése" ágazati Célprogram - nevének megfelelően - hivatott a fenntartási építés szakterületeit minden vonatkozásban segíteni. Ennek jegyében alapvető feladataink egyike a helyes megoldások, eredmények széleskörű ismertetése is. Az olvasó az Épületfenntartási 2x2 sorozat 2. füzetét tartja kezében. A kiadvány célja az, hogy a családi vagy társasházak saját erőből történő karbantartásához és felújításához gyakorlati útmutatásokkal hasznos segítséget nyújtson. A kiadványok összeállítása során a szerkesztők és a Kiadó fontosnak tartotta, hogy az ismertetők a csekély szakirányú képesítéssel rendelkező épülettulajdonosok számára is olyan ismereteket nyújtsanak, melyek alapján megállapíthatják a részben külső segítség nélkül, részben szakember segítségével elvégzendő feladatokat. E célnak megfelelően a kiadványok tartalma is könnyen megérthető, viszonylag gyorsan elsajátítható és a „Csináld magad" mozgalom keretei között egyes munkarészek házilag, saját erővel is elvégezhetők. Az egyes kötetek a címük szerinti körben foglalkoznak a felmerülő hibákkal, károsodásokkal, a hiba okaival, a hibák megszüntetésének módozataival, megjelölve, hogy mely feladatokat lehet kifejezetten saját eszközökkel, melyeket saját erővel, de szakemberek közreműködésével és melyeket csak szakember igénybevételével …
Tovább a műhöz
A sikeres mérnök képzés feltétele, hogy a hallgatók átfogó képet kapjanak a mindennapi mérnöki munka során alkalmazott mérőeszközök tulajdonságairól, megértsék és elsajátítsák azok működési elvét, valamint képesek legyenek azt magabiztosan használni. A korszerű, innovatív rendszerekben az energiahatékonyság növelésén és a fenntarthatóságon túl, valamint a rendszerek üzembiztossága miatt a diagnosztikára és vele együtt az energetikai diagnosztikára egyre nagyobb hangsúly helyeződik. A mért és feldolgozott adatok segítségével optimalizálni lehet az üzemeltetést és segítséget nyújtanak az önálló tervezésekhez is. Mivel az épületenergetikai diagnosztika a létesítmény működésének hatékonyságáról ad tájékoztatást különböző vizsgálati módszerek és eszközök segítségével, így mind az épületgépészet mind az építészet határterülete. Ennek megfelelően jelen kiadvány az építész hallgatók számára is hasznos lehet. | Ahogy a legtöbb eszköznek úgy a mérőeszközöknek is van „termék ismertetője és használati utasítása”, ennek milyenségét különböző rendeletek és törvényi előírások szabályozzák. A mérőlaborokban és a mindennapi mérnöki munka végzése során törekedni kell a mérési pontosságra, ugyanakkor mindig van mérési hiba, amit a lehető legkisebbre, azaz az elfogadhatósági határon belül kell tartani. A mérésnek megismételhetőnek …
Tovább a műhöz
A tetőterek beépítése több nyugat-európai országban évszázados hagyomány. Hazánkban körülbelül az 1960-as évektől kezdett egyre jobban elterjedni, elsősorban lakás és üdülő építésénél. A tetőtér-beépítések szerkezeteinek szakszerű kialakításával foglalkozó első szakkönyvek csak az 1980-as évek elején jelentek meg. A 1990-es évek elejétől váltak a piacon széles körben is hozzáférhetővé mindazok a speciális anyagok, szerkezetek, kiegészítő komponensek, amelyek nélkülözhetetlenek a tetőtér-beépítések megvalósításához. Ezzel a viszonylag megkésett folyamattal magyarázható, hogy bár ma már igen nagy számban készülnek tetőtér-beépítések, ezek között számos olyan van, amely műszaki szempontból kívánnivalót hagy maga után. A tetőterek beépítésekor számtalan olyan szerkezetet kell megtervezni és kivitelezni, amelyeket a szokásos építési tevékenység során is alkalmaznak. Ha mindezeket ismertetni akarnánk, akkor az messze túllépné egy könyv terjedelmét, de az ezekre vonatkozó ismeretek hosszú idő óta amúgy is rendelkezésre állnak mind a szakemberek, mind a laikusok számára.
Van azonban egy olyan szerkezet, amely csak a beépített tetőtereknél fordul elő, ez pedig a ferde síkú hőszigetelt tetőszerkezet, amely a tetőtéri helyiségek legfontosabb külső határolószerkezete, és a tetőtereknek tulajdonított problémák is elsősorban ezzel függnek össze. A …
Tovább a műhöz
A tiszta környezet megteremtése minden fejlett ország kiemelt feladata. A szennyeződést mindenhol az emberi tevékenység, a tökéletlen, vagy felelőtlenül alkalmazott technológiák okozta. Ezért a globális környezeti problémáért széles körben magát a technológiát vádolják. Bármennyire szeretnénk, őseink érintetlen természeti környezetét már lehetetlen visszaállítani. Egy alapos „nagytakarítás”, majd pedig a folyamatos és felelősségteljes hulladékgazdálkodás azonban megéri a fáradságot. Elengedhetetlen, hogy megfelelő hulladékkezelési és -ártalmatianítási technológiák alkalmazására törekedjünk. Magyarország és kelet-közép-európai szomszédai számára ez egyben az európai uniós csatlakozás előfeltétele is. Talán anakronisztikus, de a „tiszta technológiák” indítványozóira igencsak nehéz idők járnak, amikor munkájukhoz társadalmi támogatást akarnak szerezni. Őket - a megtisztítókat - éri a vád a múltbéli környezetszennyezők bűneiért. A szemétégető művek létesítését megelőző társadalmi vitákban szakszerűtlen, hamis, esetenként a politikai demagógiát sem nélkülöző, elzárkózó vélemények hangzanak el - égetőmű nem létesül, a szemét pedig marad. A hulladék eltakarítását célzó beruházásokat előkészítő helyes döntésekhez tudományosan megalapozott ismeretekre és szilárd szakmai tapasztalatokra van szükség. Annak érdekében, hogy az …
Tovább a műhöz

Magyar
English