Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Az Eurocode szabványsorozat előírásai és ajánlásai kisebb-nagyobb mértékben eltérnek a hazánkban eddig használt szabályzóktól. A faszerkezetek Eurocode 5 alapú tervezése a jelölésrendszer, illetve a szilárdsági osztály változása miatt már az anyag használata és elnevezése terén is újat jelent. Ezért is különös jelentősége van az eligazodást segítő minden könyvnek és segédletnek. Ez a könyv a fa tartószerkezetek Eurocode 5 alapú méretezés alapjait mutatja be olyan, elsősorban nem faszerkezetek tervezésére specializálódott mérnökök számára, akiknek mindennapi tervezői tevékenységük kisebb hányadát teszik ki a faszerkezetekkel kapcsolatos tervezési feladatok, de mindenképpen szeretnék ismerni, illetve ismerniük is kell az új előírásokat. Mind az elméleti részek, mind pedig a példák az egyszerűbb eseteket tárgyalják közérthető módon, tervezőmérnökök számára. Tehát, ebben a könyvben nem célunk a faszerkezetekkel kapcsolatos ismeretek teljességének átadása, a tudományos bizonyítások és levezetések közlése. Feladatunk, a faszerkezetek tervezésében jártas kollégák alapismereteire támaszkodva, az áttekinthető információk átadása az olvasóknak, akik a saját tudáshálózatukba könnyen elhelyezhetik a korábbi ismeretekkel analóg, vagy új értesüléseket. így, a könyv nagy segítséget tud nyújtani a faszerkezetek tervezésében ritkán elmélyülök számára is. …
Tovább a műhöz
A Kárpát-medence északkeleti részén, Kárpátalján — földrajzi értelemben viszonylag kis területen — a XVIII—XX. század népi építészete sok szép fatemplomot alkotott. Ezeket a máig fennmaradt, ritka építészeti és egyben etnikai értékeket mutatja be a szerző e könyvében és szeretettel ajánlja a Tisztelt Olvasó érdeklődő figyelmébe. Az Erdős Kárpátok, a Keleti Beszkidek és a Máramarosi Havasok egymásba fonódó gerincvonalaitól délre, gyönyörű természeti tájon, a román, a magyar, a csehszlovák és a lengyel államhatárokig a Szovjetunió Ukrán Szocialista Szövetségi Köztársasága Kárpátontúli Területének (Zakarpatszkaja Oblaszty) soknemzetiségű népe él. A Kárpátontúl (Zakarpatye) területe 12 800 km2, megfelel négy kisebb magyar megye együttes nagyságának. A Kárpátok vonulatát követve közel 180 km hosszú és mintegy 70 km átlagos szélességű önálló közigazgatási egység 13 kerületre oszlik. Felszíne igen változatos, tagolt. A Kárpátok máshol vadregényes arcvonulata ezen a vidéken szelíd képet mutat, lágy átmenetű hajlatokkal. Csak néhány hegycsúcs emelkedik 1500 méter fölé. Keleten a Hoverla a legmagasabb, 2061 méterrel. A Kárpátokon áthaladó utak a viszonylag alacsonyan lévő — a tengerszint felett 800—900 méter magas, évszázadok óta használt — hágókon (Uzsok, Verecke, Viskov, Jablonka) vezetnek északra Lvov, illetve keleti irányba Ivano-Frankovszk …
Tovább a műhöz
Európában, a Keleti-Kárpátok tövében, a Tisza felső folyásának szomszédságában különösen impozáns, sajátosan egyedülálló építészeti alkotások, fatemplomok találhatók. Itt, Erdély északi peremvidékén: Máramarosban a Lápos, Mára, Iza folyók völgyében évszázadok óta fából készültek a lakóházak, melléképületek
és a vallási célokat szolgáló szakrális létesítményeké templomok is. A templomok a lakásokkal és egyéb építményekkel egy időben, azonos anyagból, szerkezetekkel és hasonló díszítő motívumokkal, a fa megmunkáláshoz jó értő faluközösségek együttes munkájával létesültek, a népi építészet legritkább műemléki különlegességei közé tartoznak. Ezeket az általában a XVIII. században épült műemléki gyöngyszemeket kívánja bemutatni a szerző részletes leírások, rajzok, fotók alapján. E kis kötet oldalain Nagyvárad, Nagybánya, Bajfalu, Giródtótfalu, Dióshalom, Nyárfás, Desze, Budfalva, Szerfalva, Felsőkálinfalva, Nánfalva, Barczánfalva, Glód, Rozália, Izakonyha, Dragomérfalva, Fe/sősze/istye, Füzesmi kola, Csúcsa gyönyörű fatemplomairól talál az olvasó elsősorban építészeti ismertetéseket, egymással azonos vagy eltérő építészeti megoldásokat, szemet gyönyörködtető vázlatokat, színes és fekete-fehér fotókat. A kötet megjelentetésének fájó aktualitást ad az ún. román településfejlesztési program, amely elsősorban …
Tovább a műhöz
Az építészeti alkotó munka végtermékében, vagyis az elkészült alkotásban, esetleg annak ma meglevő maradványaiban visszatükröződik a létrehozó társadalom építési igénye, az igények kielégítésének módja, művészeti ízlése, technikai fejlettsége. Az építésben évszázadok során kialakultak olyan szokások és hagyományok, amelyekről a meglévő műemlékek alapján csak szerény és sok feltételezést tartalmazó ismerethez juthatnánk, ha még szórványosan sem maradtak volna fenn azok az írásos és rajzi emlékek, amelyek segítségével az építés műltját mélyebben megismerhetjük. Az építéstörténet elválaszthatatlan részét képezik azok az ismeretek, amelyekkel választ tudunk adni olyan kérdésekre, mint pl. miként alakult az építtető és a kivitelező gazdasági kapcsolata az építés történeti fejlődés során, miként befolyásolta a társadalom, illetőleg a mindenkori hatalom az építeni szándékozók egyéni elhatározásait, az építők tevékenységét, vagy
miként vált valaki építőipari szakemberré és milyen kötelezettségek, feltételek mellett folytathatta mesterségét? Az építészettörténet nagy egészének vizsgálatakor, az építészet fogalomkörébe vitathatatlanul beletartozó építéstörténet másodlagosan kezelt. Annak ellenére, hogy az építészet a tudomány, a művészet és az ipar kölcsönhatásából eredő állandó belső ellentétek közepette alakul, …
Tovább a műhöz
(...) A szelektív hulladék feldolgozása Magyarországon a leggyakrabban kézi úton történik. A
kutatás során két dolgot vizsgáltunk a válogatással kapcsolatban. Először a válogatókabinok
kamerafelvételein vizsgáltuk meg a munkások által megfogott anyagok arányát. A vizsgálathoz
14 nap kamerafelvételét vettük alapul, melyet két válogatószalagon, két műszakban figyeltünk
meg, műszakonként 3 időintervallumban. A megfigyelések alapján megállapítható, hogy a ledobónyílásokba és a zsákokba kerülő anyagok átlagos aránya 80% és 20% körül van, a két kabin és a két műszak között nincs nagy eltérés. A válogatók átlagosan 1 óra alatt közel 4000 megfogást végeznek, ami másodpercenként több mint egy megfogás. Az első 5 idősáv megfogás-számai hasonlóan
alakultak, de a 6. idősáv megfogási száma rendszeresen kevesebb volt a többinél. Ezeknek
41%-át a PET palackok és 21%-át a vegyespapír, 14%-át az LDPE fólia, további 14 %-át a vegyes műanyag, az alumínium, az italos karton és a karton együtt adja a teljes megfogásoknak, a maradék 10%-ot sajnálatos módon a zavaró anyagok teszik ki. A megfigyelésből megállapítható, hogy a legtöbb anyagot, ami a ledobó nyílásba kerül az első és a negyedik helyen állók fogják meg. Az első helyen állok a megfogások átlagosan
35%-át produkálják, míg a negyedik helyen állok átlagosan a 27%-át. A második és a harmadik helyen állók …
Tovább a műhöz
Az átdolgozott és bővített Építési 1X1 sorozat 9. kötetét tartja a kezében az olvasó. A füzetek célja, hogy a családi házak saját erőből történő felépítéséhez gyakorlati útmutatásokkal hathatós segítséget nyújtsanak. A sorozat szerkesztésénél a Kiadó nagy gondot fordított arra, hogy az egyes füzetek a műszaki képzettséggel nem rendelkezők számára is érthetően tájékoztassák az építkezni szándékozókat. Így az olvasók a füzetek tartalmát könnyen és gyorsan elsajátíthatják és az „Építsd Magad” mozgalom keretében az egyes munkafázisokat saját maguk is elvégezhetik. Az egyes kötetek a címükben megjelölt munkanem kivitelezési utasításain kívül foglalkoznak a szakmunkásnak vagy kisiparosnak adott részmunkák átvételével és ellenőrzésével, az esetleges felmerülő hibákkal és azok kiküszöbölésének lehetőségeivel is. A füzetek tartalmazzák a munkavédelmi előírásokat, utalnak más munkanemekkel való kapcsolatra, kitérnek a már meglévő épületek fenntartási, karbantartási és javítási munkálatainak rövid ismertetésére. Az 1975-76-ban megjelent korábbi sorozat 16 kötetből állt. Az átdolgozott kiadásnál a következő szempontok érvényesítésére törekedett a Kiadó: — az egyes füzeteknél tapasztalható átfedések kiküszöbölése, — a könnyebb kezelhetőség érdekében egymáshoz közelálló témák összevonása egy kötetbe, — az előző …
Tovább a műhöz
Házunk felépítésénél lényegében a legelső helyszíni építési tevékenység a földmunka és az alapozás, amelyekkel kapcsolatos tudnivalókat e kiadványban összefoglalva adjuk át a Tisztelt Olvasónak. Az alapozás módjának és az alkalmazandó építőanyagok kiválasztása, az építési helyszín talaj- és talajvízviszonyaitól, valamint az épület szerkezetétől függ. A talaj- és talajvízviszonyokról a talajmechanikai szakvélemény ad megfelelő tájékoztatást. Ismereteink birtokában a tervező választja ki a legmegfelelőbb eljárást. Kivitelezése is bizonyos fokú szakmai ismeretet igényel, hiszen az így elkészült alapokra építjük fel egész házunkat. Kisebb létesítmények esetében az alapozás előtti közvetlen talajfeltárás és vizsgálat egy helyszíni kutatógödör ásásából áll, ahonnan lényegében a két legfontosabb tényezőt, a talajrétegződést és a talajvíz szintjét - ha van - megállapíthatja a tervező. Ugyanis e két tényező befolyásolja leginkább az alapozás elkészítéséhez szükséges földmunkák és az alapozás kivitelezési módját. Mindezek lényegesen befolyásolják az alapozási költségeket. A talajvíz szintjének változása meghatározza az alapozás építésének legkedvezőbb időpontját, a földszinti padlóburkolatok szintjét, az esetleges víznyomás, vagy felszívódó talajnedvesség elleni szigetelés építésének
szükségességét és módját. A talajvíz …
Tovább a műhöz
Otto Frei kétségkívül a jelenkori építészet egyik legjelentősebb képviselője. Azzal, hogy új szerkezetek után kutatva az építészet és a mérnöki tevékenység határán megállapodott, alapvetően új formákkal sikerült kibővítenie az építészeti formák hosszú sorát. A funkcionalizmus és a konstruktivizmus legjobb tradícióját követi. Németországon túl, nemzetközileg is értékelik, ami azon mérhető le, hogy a New York-i Museum of Modern Art nagy, önálló kiállítást
szentelt neki, amelyet később a Stuttgarti Nemzetközi Kapcsolatok Intézete is átvett egy Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Angliában és Dél-Afrikában bemutatott vándorkiállítás számára. E könyv alapvető elemzését adja Otto Frei munkáinak, Philip Drew közismert angol építészíró tollából. Az első rész Otto Frei munkáit általános szempontok szerint taglalja. Először megvilágítja ehhez az építésztörténeti hátteret. Beható vizsgálatok mutatnak rá Otto Frei, a futuristák, Mies van der Rohe, az Archigram-csoport és a metabolisták eszméinek kapcsolatára. A montreali Expo '67 német pavilonjának és a müncheni olimpiai park fő sportlétesítményeinek lefedése példáján végigkísérhetjük az utat, amelyet a szerkezeti ötlet az első vázlattól számtalan modellen keresztül a kész épületig bejár. Ezt az első részt a könnyűszerkezetes építés történeti gyökereinek és az újabb …
Tovább a műhöz
A felszabadulás után hazánkban a modellezés soha nem látott népszerűségre tett szert Hajó-, repülő-, vasút- és autómodellezők klubokban vagy az otthoni műhelyben álltak munkába, és készítették a modellek százait, ezreit. Kétségtelen, hogy a legkimagaslóbb eredményeket a repülőmodellezők érték el, de bizonyos az is, hogy népszerűség dolgában a hajómodellezés áll az élen. Ennek a népszerűségnek egyik oka az, hogy a viszonylag kis számú versenymodellek mellett a hajózás 6000 éves története számtalan szebbnél szebb hajótípust kínál a modellezőnek. Aki felfedezi a régi hajók szépségét, egzotikumát, tanulmányozza történetüket és némi kézügyességgel is rendelkezik, legyen az felnőtt vagy gyermek, hamarosan megismerkedik a hajómodell építésének kellemes izgalmaival és az alkotás örömével. Könyvünknek az a célja, hogy a hajómodellezés iránt érdeklődőket megismertesse ennek a nagyon sokoldalú elméleti és gyakorlati felkészültséget követelő hobbinak (túlzás nélkül mondhatnák: "mesterségnek" az alapfogalmaival, a hajó és a modell egymáshoz való viszonyával, az évszázadok folyamán változó hajótípusokkal, építési módjukkal és felszerelésükkel. így az Olvasó egyrészt láthatja a különböző történelmi korokban épült hajók modelljének
építése közötti jelentős különbségeket, másrészt lehetősége nyílik arra is, hogy ízlésének, érdeklődési …
Tovább a műhöz
Könyvünk Kiss Edit enteriőrtervező munkáiból összeállított reprezentatív gyűjtemény, amely szeretne mindenki számára új szempontokkal vagy megszívlelendő tanáccsal szolgálni. Tanúi lehetünk, keze nyomán hogyan formálódik a tér, s nyer emberi arcot a puszta falak rendszere. A berendezéshez mindazt használja, ami az embernek jó: a természetes anyagokat eredeti formájukban, tömörfa bútorokat, növényi szálakból vagy tiszta gyapjúból szőtt textileket, pamut-, len-, tisztaselyem kelméket. A fény természetes és mesterséges változatainak széles skáláján játszik, ergonómiai és hangulatfestő lehetőségeikkel kreatívan bánva. A színharmóniákat a lélektani hatások erősítésére szakértelemmel alkalmazza, de nem csupán dekoratív vagy hangsúlyozó szerepet kínál fel számukra. A tervezőnő bátran szakít a lakberendezés formalizmusával, a közízlésbe beépült tabukkal és sémákkal. Biztos érzékkel és jó arányban vegyíti régi stílusok értékhordozó tárgyait, és modern életünk praktikus darabjait. Sajátosan finom eklektikája nemcsak a falakat melegíti fel, de sugároz valamit, amitől szabad és kerek lesz a világ. (...) Kifogástalan szépérzékről tanúskodó környezetben is hiányérzetünk támadhat: okát gyakran megfogalmazni sem igazán tudjuk, csak érezzük, hogy az emberi kéz nyoma nélküli rideg felületektől belénk költözik a rémület. A lakott enteriőr nem színházi …
Tovább a műhöz
"Az, aki sok pénzét szórni akarja, Öreg házat vesz rajt' átalakítja." Ebben a szabad átköltésben közreadott sváb rigmusban sok embernek az a tapasztalata tükröződik, hogy a régi házuk átépítése vagy bővítése túl sok felesleges munkát, időt és pénzt igényelt. Tény azonban ugyanakkor az is, hogy a régi házakban hatalmas gazdasági, kulturális és ökológiai értékek vannak felhalmozva. Könyvünknek az a célja, hogy ösztönözze ezeknek az értékeknek a felfedezését és mozgósítását, Napjainkban, amikor a gazdasági növekedés csökken, környezetünket pedig egyre áttekinthetetlenebb és mélyebbre hatoló károsodások érik, az egészségre nem ártalmas építőanyagok és környezetkímélő építési eljárások alkalmazása iránti igény a lakásépítésnek szinte alapszabályává vált és a meglévő épületállomány fenntartása és felújítása minden bizonnyal az elkövetkező évek központi építészeti feladata lesz. A vidéki épületeknek megvannak a maguk jellegzetes problémái. Ám gyakran még az 50-es és 60-as évek „új lakótelepein” épített családi házak sem felelnek meg az egészségügyi felszereltségnek, az alaprajz kialakítása, a helyiségek nagysága és a racionális energiafelhasználás vonatkozásában ma támasztott kívánságoknak. Azt, hogy ezek a régi házak felújításának vannak tipikus problémái, szemléletesen mutatják azok az újra meg újra ismétlődő …
Tovább a műhöz
Aki életében már volt valaha olyan szerencsés, hogy egészséges, tehát nem "betegesen túlcivilizált" házba került — legyen bár ez csak egyszerű, szerény hétvégi ház —, rövid átállási idő után tapasztalhatta, hogy milyen mélyen, pihentetően tud aludni. Szív- és vérkeringési zavarai elmúlnak, ingerültség és görcshajlam helyett felszabadul, feloldódik. Reggeli fejfájásai hirtelen megszűnnek, anyagcseréje javul. Mindebből fontos következtetéseket lehetne és kellene levonni. Hiszen a hazatérés után néhány nap vagy hét múltán a régi bajok újra kezdődnek. De ezen nem törjük sokáig a fejünket, ráfogjuk hogy a munka, a város az oka, és a napfény, a hegyek vagy a tenger hiányzik. Ez pedig olyan tévedés, amely súlyos következményekkel járhat. Az előbbi megállapítások Dr. Palm Hubert "A egészséges ház" című könyvéből valók. Bár a szerző szavahihetősége különleges, misztikus, szinte az okkultizmus felé hajló kijelentései miatt kétségbevonható, könyvének orvosi megfigyelései, házépítéssel kapcsolatos gyakorlati tanácsai figyelmet érdemelnek, és mindenképpen megszívlelendők. Az a vágy, hogy hétvégi házunk legyen, gyakran abból a nagyon helyes, tudat alatti megérzésből ered, hogy egészségtelen, betegséget okozó környezetben élünk. Ha elhatároztuk magunkat, hogy a szabad természetben építünk házat, hogy egészségünket és életerőnket megtartsuk — hiszen …
Tovább a műhöz