Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Ön az OCTOGON architecture & design folyóirat könyvét, egy ambiciózusan elképzelt sorozat első kötetét tartja a kezében. Ebben, ahogy a későbbiekben megjelenő kiadványainkban is, ugyanazt a célt tartjuk szem előtt: bemutatni a hazai olvasók - szakmabeliek és értő laikusok - számára a jelenkor hazai
építészetét. Minden nemzet kultúrájának fejlettségi szintjét a rendelkezésére álló alapintézmények minősítik. Szakmai szervezetek, egyetemek, akadémiák, a tudományos vagy művészeti hivatások magas színtű gyakorlását biztosító intézetek, konferenciák, múzeumok s a mindennapok szakmai közéletét friss információkkal ellátó szaklapok, site-ok és könyvek. Folyóiratunkkal és kiadványainkkal gazdagítani, árnyalni, valamint mindinkább kiegészíteni szeretnénk a hazai építészet egyre fejlődő szellemi intézményrendszerét. Másodlagos célunk a magyar építészet kortárs irányzatairól reprezentatív képet nyújtani a külföldiek számára, bizonyítandó, hogy bár a világ szakmai közéletének figyelme nemigen vetődik régiónkra, mégis számos érték, egyedi elgondolás, eredeti gondolat születik meg mifelénk. A határozott és egyszerűnek tűnő célok azonban rengeteg buktató, tévedés veszélyét hordozzák magukban. Hiszen a magyar építészet ismert sokszínűségét egyszerre kell tudnunk önmaga belső törvényei, ugyanakkor a világ nagy építészeti tendenciáinak tükrében …
Tovább a műhöz
A II. világháborúval glóbuszunkon nagy változások mennek végbe: a kapitalizmus mint egyedüli világrendszer megtörik. A szocialista országok egy második világrendszert jelentenek már. Emellett a fejlődő országok jelentős része is a nemzeti felszabadító mozgalmak és forradalmak eredményeképpen több vonatkozásban a szocialista fejlődés vagy legalábbis a szociális reformok útjára lép. A népesség növekedése gyorsan (1950-től 1975-re a világ népessége 2 500 millióról 4 000 millióra, tehát 60%-kal növekedett), de rendkívül egyenetlenül ment végbe (míg Nyugat-Európában 1970-1975 között 0,58%, addig Közép-Amerikában 3,21% volt a népesség évi növekedésének üteme), ezen túlmenően a foglalkozási viszonyok változása, a falusi népesség jelentős részének a városokba való tömörülése, nagyarányú koncentrálódása következtében hirtelen megnőtt a városi lakosság aránya (fél évszázad alatt megduplázódott: az 1920. évi 19,4%-ról 1970-ben 38,4%-ra emelkedett). E folyamatot egyúttal erőteljesebb agglomerálódás kíséri (míg 1950-ben a világon 71 városnak volt egymilliónál több lakosa, addig
1975-ben 181 városnak). A városodás jelentős városépítéssel jár: részben új városok építése, részben a meglevők fejlesztése révén. Elsősorban jelentős lakásépítés megy végbe és a vele kapcsolatos kommunális építkezések is meggyorsulnak (így a közlekedéssel és …
Tovább a műhöz
Kós Károly
- Pál Balázs
- 1971
E tanulmány az életműnek csak építész-alkotói területét igyekszik feltárni. Képességeinél fogva ugyanis Kós Károly több művészeti ág területén hozott létre maradandót, s így a kultúratörténet nemcsak mint építészt, hanem mint írót, grafikust, könyvészt is számon tartja. Alkotó energiájából bőven jutott az erdélyi magyar közélet kulturális szervezésére is. Szépírói alkotásai a magyar társadalom széles rétegei előtt talán inkább ismertek, mint építészi tevékenysége és szakírói munkássága. Ezért kötelességemnek éreztem, hogy az utóbbiból annyit építsek be e tanulmányba, amennyiből az olvasó a kor építészetének kérdéseire — a legilletékesebbtől — választ kaphat. Abban a szerencsében lehetett részem, hogy Kós Károly, magas kora ellenére, személyesen segített alkotói egyénisége megismeréséhez. Tőle kaptam elsősorban azokat a tárgyi ismereteket, amelyek e tanulmány összeállításához az alapot adták. Ezen fúl — leveleiben — olyan bőséges anyaggal látott el, amely a kötött szerkezet és terjedelem következtében nem volt felhasználható, de alkotói egyénisége teljesebb megismeréséhez rendelkezésre áll. | „Ha felállítanák a romániai magyar nemzetiség valamelyes képletét, melyben meghatározóként kell szerepelnie tájnak és hagyománynak, együttélésnek és reál meg humán szakmaiságnak, minden társadalmi tényezőnek, nyelvi és …
Tovább a műhöz
Ez a kötet elsősorban azok számára készült, akik a benne foglalt tudnivalókat gyakorlatban használják fel tervezési tanulmányaik vagy munkájuk folyamán. Az itt közölt ismeretek a lakóépületek tervezéséhez szükségesek, de nem elégségesek. Az építészeti tervezés
alkotói folyamat, amely csak bizonyos ismeretanyag birtokában végezhető, de a tervező ösztönös értékítéleteit, érzelmeit, ízlését, formaérzékét, fantáziáját és alkotási képességét sem nélkülözheti. Ezek a készségek könyvből nem sajátíthatók el, csak a folyamatos gyakorlat és felkészült oktatóval való személyes együttműködés útján fejleszthetők. A könyv ismeretanyaga az építészeti tervezés egyik mozzanatára, a használati értékek létrehozására összpontosul, emiatt szemlélete akár funkcionalista jelzővel is illethető, a szerző reménye szerint igaztalanul. A „funkció, szerkezet, forma” elvont fogalmak, konkrétan csak épület van, amelyet vizsgálhatunk a rendeltetésszerű használat lehetősége, az állékonysági, tartóssági és épületfizikai tulajdonságok és az esztétikai
színvonal szempontjából, külön-külön is. A ház építészeti minősége azonban csak az épület egységében mérhető: nem lehet építészetileg színvonalas az olyan ház, amely tetszetős, de használhatatlan, vagy formái ellentmondanak a felhasznált anyagok és építőelemek
természetéből fakadó, értelmes …
Tovább a műhöz
Az ÉVM-5. sz. „Fenntartási építés fejlesztése" ágazati Célprogram - nevének megfelelően - hivatott a fenntartási építés szakterületeit minden vonatkozásban segíteni. Ennek jegyében alapvető feladataink egyike a helyes megoldások, eredmények széleskörű ismertetése is. Az olvasó az Épületfenntartási 2x2 sorozat 2. füzetét tartja kezében. A kiadvány célja az, hogy a családi vagy társasházak saját erőből történő karbantartásához és felújításához gyakorlati útmutatásokkal hasznos segítséget nyújtson. A kiadványok összeállítása során a szerkesztők és a Kiadó fontosnak tartotta, hogy az ismertetők a csekély szakirányú képesítéssel rendelkező épülettulajdonosok számára is olyan ismereteket nyújtsanak, melyek alapján megállapíthatják a részben külső segítség nélkül, részben szakember segítségével elvégzendő feladatokat. E célnak megfelelően a kiadványok tartalma is könnyen megérthető, viszonylag gyorsan elsajátítható és a „Csináld magad" mozgalom keretei között egyes munkarészek házilag, saját erővel is elvégezhetők. Az egyes kötetek a címük szerinti körben foglalkoznak a felmerülő hibákkal, károsodásokkal, a hiba okaival, a hibák megszüntetésének módozataival, megjelölve, hogy mely feladatokat lehet kifejezetten saját eszközökkel, melyeket saját erővel, de szakemberek közreműködésével és melyeket csak szakember igénybevételével …
Tovább a műhöz
Lépcsők
- Kószó József
- 1989
A magánlakás-építés növekedésével egyre többen lesznek, akiknek igényük és lehetőségük van az átlagosnál szebb, változatosabb, korszerűbb otthon és lakókörnyezet megvalósítására. A típusoktól eltérő házak, lakások, lakásbelsők építése során többek számára válik elérhetővé egyedi építésű, az épületet kívülről díszítő vagy a lakás belső terét meghatározó lépcső építése. A könyv célja, hogy segítse a megvalósításban azokat az épittetőket, építészeket és kivitelezőket, akik szép lépcsőt szeretnének építeni. A nagyközönség számára érthető és elérhető könyvek és szaklapok gyakran közölnek főként belsőépítészeti szempontból hangsúlyos, szép lépcsőképeket, műszaki ábrák és műszaki leírás nélkül. Pedig a lépcső kényelmességét, használhatóságát meghatározza a helyes szerkesztés.
Ez a könyv — azon kívül, hogy fotóival és megvalósult lépcsők bemutatásával kedvet kíván csinálni egyedi lépcsők felépítéséhez — magyarázataival és kivitelezési terv szerinti tervgyűjteményével műszaki segítséget nyújt a megvalósításhoz is. Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy mielőtt az építkezést megkezdenénk, statikus mérnök tanácsát kell kérnünk a megfelelő állékonyság érdekében. A statikai méretezés minden lépcső esetében egyedi probléma, erre egy ilyen könyv keretein belül nem lehet általános érvényű …
Tovább a műhöz
Az épületszerkezetek az épületek részei, melyek a tér egy részét lehatárolva alkotják együttesen az adott funkciónak megfelelő épületet. Az épületszerkezetek önmagukban is összetett szerkezetek. Különböző -előre meghatározott- építőelemek és anyagok alkotják, melyeket üzemi körülmények között állítanak elő. Ezek az építés helyszínén összeépítve képezik az épületszerkezeteket, de vannak olyan építőelemek is melyeket már a gyártás során úgy alakítanak ki, hogy önálló épületszerkezetként tudjanak funkcionálni. Minden épületszerkezetnek megvan a maga funkciója, rendeltetése és ezeknek megfelelve, egymáshoz kapcsolódva képeznek egy egységes rendszert. Az egyes épületszerkezetek a rendszeren belül különböző jelentőségűek. Vannak olyanok, melyek módosítása, eltávolítása nem befolyásolja a rendszer egészét. Az épületszerkezetek többféle szempont alapján osztályozhatók, ilyenek: az épületszerkezetek rendeltetése, -helyzete, -kiterjedése, -elkészítése. Az épületszerkezeteket rendeltetésük szerint két nagy csoportra oszthatók: a teherhordó és a nem teherhordó szerkezetekre. A teherhordó szerkezetek a saját súlyuk mellett más szerkezetek terheit is károsodás nélkül viselik és továbbítják (pl.: főfalak, födémek, áthidalók). A nem teherhordó szerkezetek csak a saját súlyukat képesek károsodás nélkül viselni és továbbítani más teherhordó …
Tovább a műhöz
A sátortető egy tetőcsúcsba összefutó, négy (vagy öt) háromszög alakú tetősíkkal határolt tető. Általában négyszög (vagy sokszög) alakú alaprajz fölé épített tetőidom. A nyeregető az egyik legegyszerűbb és legrégibb tetőidom. Két azonos, vagy eltérő hajlásszögű tetősíkkal határolt tető, melynek végeit oromfalak zárják le. Általában téglalap alakú alaprajz fölé építik. A félnyeregtetö a gerincvonal mentén megfelezett nyeregtetőnek tekinthető. Egyetlen tetősíkkal és egy tűzfallal, a végein oromfalakkal határolt tető. A kontyolt tető (kontytető) olyan nyeregtető melynek oromfal felöli végeit háromszög alakú tetősíkokkal zárják le. Csonka kontytető esetén a kontyolt tetőrész nem teljes tető magasságú, a háromszög alakú lezáró tetősíkok ereszvonala magasabban van, alatta oromfal határolja a tetőt. Oromzatos kontytető esetén a kontyolt tetőrész a tetőgerinc alatt kis oromfalakhoz kapcsolódik. A manzárd tető tört felületű tetősíkokkal határolt nyereg- ill. kontytető. Régebben alkalmazták tetőtér beépítések esetén, a hatékonyabb helykihasználás miatt. A toronytető nagy magasságú sátortető. A tető magassága a szélességi méret min. 2-3-szorosa. A kúptető kör alaprajzú sátortető. A kupolatető kör- vagy sokszög alaprajzú, íves felületű sátortető. A tetők az épületeket lefedő összetett szerkezetek. Elsődleges szerepük az épület külső …
Tovább a műhöz
Ez a könyv, Merényi Ferenc: A magyar építészet 1867-1967 (Bp. 1969.) című művének folytatása - tulajdonképpen a korunk igényeihez igazított, az elmúlt évtizedek tanulságai alapján bővített és átdolgozott kiadása -, és annak a hosszú párbeszédnek a végeredménye, amelyet a szerzők, a kiadást megelőző évtized folyamán a magyar építészet múltjáról és jelenéről folytattak. A szerzők tárgyilagosan igyekeztek összefoglalni az 1867-től 1945-ig terjedő korszak magyar építészetének történetét. E tárgykörben több építészettörténeti tanulmány jelent meg az utóbbi években. A tények, nagy mestereink életművei nagyjából ismertek, a tárgyalt korszak épületei javarészt előttünk állnak. Ami - szándékunk szerint - megkülönbözteti e munkát a korábbiaktól, az azon meggyőződésünk, hogy nem lehet az építészetet „önmagában” tárgyalni. Az építészeti alkotás nem egyszerű, csupán alkotói szándéktól függő cselekvés, hanem olyan összetett folyamat, amely nem tárgyalható a társadalmi és műszaki háttér ismertetése nélkül. Épület nincs építtető nélkül, sőt tárgyalt korszakunkban épület már nem létesülhetett az építési szabályzat figyelembe vétele nélkül sem. A társadalom értékítélete tehát közvetlenül és közvetve is jelen van a tervezés tevékenységében. Mi tehát nem csupán épületeket, tervezőket, stílusokat mutatunk be, hanem megpróbáljuk …
Tovább a műhöz
Az utóbbi években egyre intenzívebben fordult az érdeklődés a két világháború közti korszak hazai eseményei és világtörténeti összefüggései felé. Mindezt elősegítette e témában megjelent számos könyv, amely több szempontból is megvilágítva e korszakot, lehetővé teszi annak többrétű értékelését. A feldolgozott tárgykör egyre bővül, és az összefüggések révén mind plasztikusabbá válik a kép. Mostanában gyakran találkozunk építészeti cikkekkel a napi sajtóban és a folyóiratok hasábjain, valamint e kort megélt építészek írásos visszaemlékezéseivel - nemegyszer korrekcióival amelyek mind hozzájárulnak az árnyaltabb kép megrajzolásához az építészet terén is. Könyvünkben a magyar építészet csaknem 25 esztendejéről, az 1920-tól 1944-ig terjedő korszakról lesz szó, amely egy tradicionális építészet végső szakaszát és egy új szemléletű építészet kezdetét foglalja magába. Nagy vonalakban megrajzolva ez annyit jelent, hogy a húszas évek
építészetét még a konzervatív, a harmincas évekét már a modern építészethez sorolhatjuk. A tárgyalt korszak apáink és nagyapáink kora, akik más társadalmi viszonyok között éltek, másként is gondolkoztak, ezért érthető módon, ma sok mindent nem úgy értékelünk, mint ők. De nézőpontunk eltér attól a szemlélettől is, ahogy húsz-harminc évvel ezelőtt tekintettek vissza e korra. Minden értékelésnek megvan a …
Tovább a műhöz
Az ilyen almanach-jellegű könyvnek tulajdonképpen nem kell bevezető. Ezúttal azonban mégis tájékoztatni kívánjuk az Olvasót, hogyan született meg ez a munka.
A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége keretében működő Arany-, Gyémánt- és Vasokleveles Mérnökök Köre megalakulása óta szociális és egyéb társadalmi célkitűzései mellett rendszeresen előadásokat tart, amelyeken a Kör tagjai félévszázados munkájukról,tapasztalataikról számolnak be. A műszaki világ múltjának legváltozatosabb témáiból elhangzott előadásokból a Kör néhai elnökének, Révész Arnold István volt népbiztoshelyettesnek és h. államtitkárnak az a gondolata támadt, kár volna, ha a letűnt műszaki világ emlékei nyom nélkül feledésbe merülnének, amikor még vannak élő tanúi, akik erről beszámolhatnának. Révész kartárs energikus, átütő erejű egyénisége a mű megvalósításához megnyerte a Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetségének vezetősége, a Műszaki Egyetemek rektorainak és a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének támogatását és a munka a Műszaki Könyvkiadó gondozásában megindulhatott. Ezt a könyvet azzal a reménnyel adjuk elsősorban a fiatal műszaki gárda kezébe, hogy nagyszerű elődei küzdelmeinek megismeréséből ösztönzést és példaadást merítsen. Fogadja az Olvasó e munkát annyi megbecsüléssel, amennyi gondossággal és szeretettel azt …
Tovább a műhöz
Ez a kutatási munka elsődlegesen azt a célt szolgálja, hogy a jelenlegi magánlakásépitési gyakorlat számára a hagyományos hazai lakókörnyezeti kultúrák tanulságait hozzáférhetővé tegye. Ezt a célkitűzést az építésügyi kormányzat többek között az ajánlott terveknek a hagyományok ma is értelmezhető elemeit is érvényesitő korszerüsitésével kivánja elérni. Ebből a szempontból a jelen munka egy háromlépcsős "project" középső részének tekinthető. Az első lépcsőt az a dokumentáció képviseli, amit a megyei főépitészek állítottak össze az ajánlott tervek általuk szükségesnek Ítélt tervezési programjához. Az összeállításból kiderül, hogy a főépitészek jelentős része /19-ből 10/ a hagyományos beépítési formáknak és az építészeti hagyományoknak fontos szerepet tulajdonit./l/ A project második fázisaként e munka keretében a hagyományok területileg differenciált bemutatására kerül sor, majd harmadik lépésként ez utóbbira is támaszkodva megyénként különböző ajánlott tervek készülnének. A kitűzött célt azonban - a kutatásban résztvevők egyöntetű véleménye szerint - egyidejűleg több párhuzamos akció megszervezésével lehet csak megközelíteni. A magánlakásépités jelenlegi építészeti jellegtelensége, a hagyományoktól való elszakadás túlságosan mélyen gyökerezik a társadalmi viszonyokban ahhoz, hogy torz megnyilvánulásainak felületi …
Tovább a műhöz