Magyar
EnglishKeresés
Találatok
„— az egész emberi létnek alapvető kategóriája,... egyik kezdete — a kísérlet ... a kipróbálás, kiderítés, bizonyítás kísérlete... írja Fülep Lajos. Erre a bátor próbára vállalkozott — megbízóival együtt — Levárdy Ferenc. A földből formált ember teremtéséről szóló bibliai történet is arról tanúskodik, hogy a Flomo novus nemcsak szerves része, hanem egyben tudatos gazdagítója a természetnek. Munkája nyomán ismerte fel a szépet és gazdagíthatta — gazdagíthatja a világot. Látás és kifejezésmódját kora technikai lehetőségei, az anyagi feltételekhez is kötődő társadalmi igények határozták meg. Szükségleteit eltérő — változó formákban fejezte ki, de alkotásaiban mindig voltak és vannak olyan mozzanatok, amelyek túlmutatnak korán és amelyek évszázadok, évezredek múltán is rezonanciát ébresztenek. A gazdag gyűjteményeket, vagy az eredeti helyükön megőrzött történeti emlékeket kereső milliók tanúsíthatják, hogy az igazi érték — ha van kiművelt, megértést kereső értelem — még szűkös anyagi körülmények között is megteremti a védelemhez szükséges gazdasági feltételeket. Örömünkre szolgál, hogy ezt példázza — jó két évtizede, a műemlékek esetén bizonyosan — a magyarországi gyakorlat is. Amikor a II. Vatikáni Zsinat új liturgikus előírásai miatt helyenként veszélybe
kerültek a templomokhoz szervesen hozzátartozó történeti …
Tovább a műhöz
A mechanika tárgykörén belül a statikában feltételeztük, hogy az erők merev testekre hatnak, vagyis az erők hatására a testek alakváltozást nem szenvedek. A valóságban a testek az erők ill. más fizikai hatások ( pl. hőmérséklet-változás) működésekor alakjukat és méreteiket változtatják. A mechanikának azt a részét,,
amely a szilárd testek alakváltozásainak, elmozdulásainak és feszültségeinek meghatározásával foglalkozik szilárdságtannak nevezzük. A mérnöki gyakorlatban előforduló szerkezeteket a szilárdságtani összefüggések
alapján vizsgáljuk. A tartószerkezeteknek általában három szilárdságtani követelményt kell kielégíteniük * megfelelő szilárdság: a terhek és hatások viselése törés nélkül * megfelelő merevség: a szerkezet használatát akadályozó mértékű alakváltozások és elmozdulások ne jöjjenek létre * megfelelő stabil egyensúlyi állapot: felbomlás, elcsúszás,, felúszással szembeni állékonyság. (...) A mérnöki szerkezetek tervezésének és ellenőrzésének alapelveit, a figyelembe veendő terheket és hatásokat, a biztonsági tényezőket és szilárdsági jellemzőket a különböző szabályzatok é.s műszaki előírások írják elő. A szilárdságtan távoktatási jegyzet a feszültségek, alakváltozások és elmozdulások meghatározására szolgáló alapelvek és számítási módszerek ismertetésére korlátozódik és néhány egyszerű példán …
Tovább a műhöz
Vége van a posztmodernnek, vége a modernnek? „Minden kérdés, bármi legyen is az, korlátlan. Korlátolt szellemünk, a meghatározás rögeszméje kényszeríti rá a határokat” - mondja kíméletlenül a szkeptikus filozófus, Cioran. Gondolkodásunk természete, hogy meghatározásokat keresünk, fogalmakat gyártunk, s ezzel kíséreljük meg a jelenségeket értelmezni és megragadni. Mindenütt a végjóslatok visszhangoznak: a történelem vége, a művészet vége, a természet vége, a modern vége. De milyen kezdet jön a vég után? Milyen építészet van a modern után? A posztmodern - állította Jencks a hetvenes években. A második modern - mondta Heinrich Klotz a kilencvenes években. Inkább reflexív modern - véli Ulrich Beck. A modern, posztmodern, második modern terminológiák mindenképpen problematikusak. Miközben különböző teóriákat állítunk föl, az épületek sorra születnek, és maradandóbbnak bizonyulnak az avuló teóriáknál. Hihetünk-e még az elméleteknek? Úgy tűnik azonban, akár elfogadjuk azokat, akár nem, szükségünk van a megfogalmazásokra. A modern nem stílus. „Modern minden korszak, melyben a modern ténye egy bizonyos értéket jelent” (Gianni Vattimó). A modern lényege a van folytonos meghaladása annak szellemében, hogy az új mindig nagyobb értékkel bír a régivel szemben. A modern hátat fordít a múltnak, a történelemnek. Az egyre halmozódó újak között azonban az új, mint …
Tovább a műhöz
Az építészet születését Vitruvius összekapcsolta a nyelv születésével azokban az ősrégi időkben, amikor egy embercsoport először gyűlt össze az erdei tisztáson fellobbant tűz körül.' Az építészet, mint az emberi gondolkodás, az emberek közötti kommunikáció kézzelfogható megnyilvánulása, azóta is állandó vitatéma. A filozófus Martin Heidegger a nyelvet a „lét házának” nevezte, rámutatva, hogy gondolkodásunkat át- meg átszövik az építészeti metaforák. De vajon mit várhat az építészet a szavaktól? Hiszen nem helyettesíthetik sem a teret, sem a formát, sem az anyagok érzéki hatását. A könyv megöli az építészetet, írta egykor Victor Hugo A párizsi Notre-Dame-han, s ez a kételkedés az építészetelmélettel szemben napjainkban is tapasztalható: a téglának, s az acélnak elég súlyt kell viselniük, miért kellene még egy elmélet terhét is? A számítógéppel talált könnyed és lendületes formák nem igényelnek elméleti megokolást, elemzést, egyszerűen gyönyörködnünk kell bennük. Egy elméletből még soha sem született említésre méltó építészeti alkotás. Az elméletet általában utólag fogalmazzák meg, mint a reflexió és a közvetítés eszközét. Az elmélet utólag mér föl, s magyaráz meg egy-egy építészeti törekvést, hogy elfogadását, elterjedését elősegítse. Nem származik szükségszerűen az építész műterméből, és érvényessége sem …
Tovább a műhöz
Korunk nagyarányú tudományos, technikai és társadalmi fejlődése a jobb élet lehetőségeit teremtette meg. A jobb és szebb élet megvalósításában jelentős szerep jut a művészetnek is, melynek megismerésére egyre többen vágyakoznak. Régi és modern mesterművek előtt azonban sokan állnak tanácstalanul, nem ismerik azokat az alapvető tudnivalókat, amelyek megkönnyítik a tájékozódást a művészet területén. Minél inkább hat egy mű az emberre, annál élénkebben érdekli, hogy melyik korban keletkezett, milyen művészi elgondolás hozta létre, milyen technikai megoldás eredménye stb. E könyv célja, hogy röviden összefoglalva, áttekinthetően adjon képet a művészeti stílusokról és technikákról. Művészeti szakkifejezések lexikális rövidségű magyarázata, összefoglaló táblázatok egészítik ki. A képanyag az egyetemes művészet legjelentősebb alkotásaiból áll. A képtáblákat bevezető szövegek a korra, stílusra, technikára vonatkozó általános tudnivalókat tartalmazzák. A képek melletti jegyzetek az egyes műalkotásokat ismertetik. A képek és ismertető szövegek azt a célt szolgálják, hogy a művészi alkotásokban rejlő értékek tudatos felismerésére neveljenek. A művészet „az emberiség tudatra ébredése” (Babits Mihály) s egyben az emberiség egyetemes nyelve. Az emberi haladásért és tökéletesedésért küzdő művészek alkotásai — mint a megismerés jelentős eszközei …
Tovább a műhöz
A túlnedvesedés elsősorban azokat a falakat károsítja, amelyek közvetlenül a talaj szintje fölött vagy alatt helyezkednek el. Építeni mindig úgy kellett (a múltban csakúgy, mint ma), hogy az építményt a rendelkezésre álló módszerekkel, ill. eszközökkel a lehető legjobban megvédjék a víz, ill. a nedvesség ellen. A szigeteléshez leginkább természetes anyagokat használtak (követ, égetett kerámiabetéteket, vagyis téglát, agyagot stb.). Azok az anyagok, amelyek az építés idején még korszerűnek számítottak, mint pl. a különböző gyantás, ill. kátránybevonatok, igen gyorsan elveszítik hatékonyságukat. Egy nedves szerkezet károsodásának okait alapvetően az határozza meg, hogy építésénél milyen típusú szigetelést használtak. Az ok lehet: - egykor megfelelő, de már nem elégséges eredeti szigetelés; - megfelelő és elégséges, de már elöregedett eredeti szigetelés; - megfelelő, de nem elégséges a szigetelés, mert nem felel meg az újabb rendeltetés szárazsági követelményeinek (az alagsor pl. kereskedelmi, vendéglátói, irodai célú felhasználása); - nem elégséges és nem megfelelő szigetelések mind a tervben, mind a kivitelezésben; - a szigetelés hiánya. Az épületek falazatát károsító nedvesség a következő módokon juthat be: - a nedvesség oldalról szívódik be; - a víz szabadon szivárog be; - a nedvesség az alap felől kapillárisán húzódik fel a szerkezetbe. A …
Tovább a műhöz
Mára az emberiség olyan pusztítást végzett a természeti környezetben, ha nem változtat ezen a tendencián, akkor az katasztrófához vezet. Minden felelősen gondolkodó embernek ki kell vennie a részét ennek a jelenlegi hibás fejlődési iránynak a megváltoztatásából. Minden ipari tevékenység, így az építés is terheli a
környezetet. Az épület a felépítés előtt az építőanyaggyártás során, az építkezés során az élőhely pusztítása által, és működése közben is kapcsolatba kerül a környezettel. A kiút, hogy az épületek környezetbarát technológiával épüljenek, és működésükhöz a legkevesebb fosszilis energiát igényeljenek. A könyv célkitűzése, hogy ehhez a környezetbarát, ökologikus építéshez nyújtson segítséget. A könyv a posztgraduális képzés számára készült, de haszonnal forgathatják egyetemi, főiskolai hallgatók, valamint a tervezésben és kivitelezésben dolgozó mérnökök is. Ezúton is szeretném köszönetemet kifejezni Török Ferenc egyetemi tanárnak a jegyzet gondos áttanulmányozása során tett észrevételeiért és tanácsaiért. Továbbá köszönöm dr. Alexay Zoltán főiskolai docensnek az alapos lektori munkáját. A stiláris kérdésekben és a gépelési munkában feleségem volt segítségemre. A jegyzet ábrái, ahol forrásra való utalás nem jelzi, a szerző munkái. | 1923-ban T. Midley a General Motors feltalálója egy találmánnyal állt elő. A belső …
Tovább a műhöz
Schiller szerint gondolkodni annyi, mint a múlthoz viszonyítani, azaz a múlt ismerete előfeltétele minden intellektuális tettnek. Ahhoz, hogy a jelent és benne önmagunkat értelmezni tudjuk, mélyen kell magunkat beásni a múltba, eközben rájövünk, hogy az elmúlt korok építészete mindig ugyanarról szól: láthatóvá tenni a valóság láthatatlan erőit. Ennek meglátásához éles szemre van szükség, ami tanulás nélkül elképzelhetetlen. Tanulni kell tehát a múlt építészetét, amihez a könyveknél hűségesebb és megbízható társat nem találunk. Az Építészet története sorozat kötetei negyven éve az Építészmérnöki Kar alaptankönyvei. A kötetek felépítése első pillanatra a hagyományos, lineáris történelemtudatot
tükrözi. (Ezt az időfelfogást az elmúlt évek posztmodern történelemfelfogása erősen megkérdőjelezte. A posztmodern történetírás szerint az idő nem egy irányban áramlik, hanem maga a káosz, a történelem pedig egymáshoz nem SOROZATHOZ feltétlenül kapcsolódó események halmaza.) A lineáris történeti tárgyalást ugyanakkor többször megszakítják kitérők és mélyásások, ezzel megtörik a linearitás agresszív logikája, és az olvasó egy individuális utazás részesévé válhat - legalábbis azok, akik vállalkoznak erre a szellemi kalandra. A szerzők többsége sajnos már nincs közöttünk, de Hajnóczy Gyula, Szentkirályi Zoltán, Szűcs Margit, Sodor Alajos, Zádor …
Tovább a műhöz
Szervezők: Baranya Megyei Önkormányzat, Pécsi Tudományegyetem, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. (a Pécs2010 Menedzsmentközpont Közhasznú Nonprofit Kft. jogutódja) | A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásában valósul meg. | A projekt európai uniós támogatása: 4 614 738 595 Ft.
Tovább a műhöz
Ez a könyv egy építészeti kritika kísérlete, de egyben mentegetőzés is, mivel közvetve saját munkásságom magyarázata. Gyakorló építész lévén, építészettel kapcsolatos gondolataim nagy része szükségszerűen saját munkáimat bírálva merült fel bennem. „Az alkotó tevékenységet kísérő kritika - úja T. S. Eliot - az alkotómunka alapvető része. A válogatás, rendszerezés, felépítés, elhagyás, javítás és ellenőrzés gyötrelmes feladata legalább annyira kritikai, mint alkotó jellegű. Sőt még azt is kijelentem, hogy az a kritika, amelyet a gyakorlott és jól képzett író a saját munkájával szemben gyakorol, a leghelytállóbb, a legmagasabb rendű kritika...” Úgy írok tehát, mint egy kritikus szemű építész, és nem úgy, mint az építészetre szakosodott kritikus. Ë könyv építészetszemlélete azokra a sajátos
tényezőkre helyezi a hangsúlyt, amelyeket én érvényesnek tartok. A fent említett esszében Eliot az irodalmi kritika eszközeként tárgyalja az elemzést és az összehasonlítást. Ezek a módszerek azonban az építészetben is alkalmazhatók: az építészet éppúgy nyitva áll az elemzés előtt, mint a tapasztalati valóság bármely vonatkozása, és sokkal elevenebbé válik az összehasonlítások révén. Az elemzés során az építészetet elemeire kell bontani; gyakorta alkalmazom ezt
az eljárást, bár ellentéte az összegzésnek, a művészet végső céljának. Bármennyire …
Tovább a műhöz
Panelkalauz
- 1996
Az ország közel 4 millióra becsülhető lakásállományából mintegy 750 000 épült iparosított technológiával, tömeges méretben, városrésznyi nagyságrendű telepítésben, döntő többségében a 60-as évek közepétől kezdődően. Ezen belül 510 OOO-re tehető az ún. házgyári eljárással épült állomány. Az ilyen jellegű lakásokban - városi koncentrált települési formában - él az ország polgárainak közel egyötöde. A lakosság jelentős része a közelmúltban - élve az igen kedvező megvásárlási lehetőséggel - az eddigi bérlőből tulajdonossá vált. A tömegesen épített lakások jellemzője, hogy míg statikailag, szerkezetileg min. 80-100 éves élettartamúak, addig funkcionálisan (a lakáson belüli és kívüli épületgépészeti és kiszolgáló rendszerek, hőszigetelés) kb. 30 év alatt elhasználódnak. Az épületek energiaellátása korszerűtlen, energiapazarló és költséges, sok esetben azokat sem mérni, sem szabályozni lakásonként nem lehet. A felújítás-korszerűsítés szükségessége az átlag lakás, épületfenntartás szokványos költségein kívül az „ öröklött” adottságokból keletkezett igen jelentős többletkiadásokat is a tulajdonosokra terheli. Évek óta hiányzó állami feladat Magyarországon a szociális alapon történő lakáshoz juttatás. E felújítások során az építés költségének töredék részéből megvalósítható a rászorulók lakásellátása. Az …
Tovább a műhöz
Hajdan ezt mondták ; „1 magyar nyelv oly tökéletes, hogy önmagát magyarázza magából.”
Ha azonban ez még a magyar nyelvre nézve sem áll, mely létezett és létezik, és ha magyarázatára még sok más nyelvnek ismerete is szükséges: mennyire inkább szükséges műemlékeink megfejtésére a külföldieknek ismerete , midőn sajátos nemzeti művészetünk nem létezett és nem létezik, s igy itt, sokkal nagyobb mérvben, sem mint a nyelv tekintetében, fiiggünk az európai világtól. Műemlékeink kellő megismerésére tehát elmellőzhetlenül szükséges meg-ismerkednünk legalább azon külföldi emlékekkel, melyek amazoknak előpéldányul szolgáltak. De szükséges, irodalmunk e részbeni szegénysége miatt, még ama vallás- és életbeli viszonyok és nézetek magyarázata is, melyek, valamint a külföld, ugy saját műemlékeink alapjául szolgáltak. Végre szükséges, könyvtáraink szánalmas ritkasága, és a meglevők szegénysége okából, a megfejtő idegen nyelvű szövegek nemcsak forditása, hanem egyszersmind melléklése eredetiben is; hogy az olvasó igy némileg tájékozhassa magát a a világirodalomban. Ezek azon tekintetek, melyek, rövidebb magániratok helyett, bővebb kézikönyvek irására kényszeritenek, és még igy is nagy hézagok maradnak könyvtáraink ki nem elégitö állapota okaból, mely még soká nem engedend kimeritő magyarázatot. Ha azonban könyvtáraink kiegészitését bevárnók, könnyen …
Tovább a műhöz