Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 11

Találatok


Általában az időszaki kiadványok első számában a szerkesztők összefoglalják céljaikat, kiadványuk létrejöttének körülményeit, és vázolják a tervezett főbb rovatokat, témaköröket. A Közleményeknél a szokásos szerkesztői beköszöntő elmaradt. Azonban a kötetek tartalmi elemzése révén a tanulmányok összességének témagazdagsága mellett is választ kaphatunk az imént hiányoltakra. A témagazdagságot szépen mutatják a repertórium második részében szereplő tárgyszavak, míg az alattuk található bibliográfiai leírások száma a főbb témaköröket domborítja ki. Külön megemlítjük a 6. kötetet, amely a Budapesten 1971-ben megrendezett Mezőgazdasági Múzeumok III. Nemzetközi Kongresszusa 2-4. szekciójában tartott előadások szövegét tartalmazza angol, német és francia nyelven. A többi kötet egyes tanulmányait német (N), angol (A) orosz (O) és francia (Fr) tartalmi kivonatok követik. A Közlemények 1963-ban nem jelent meg. Csak az első és második kötete vonatkozik egyéves időszakra. Az ezt követő kötetek két év munkálatait tartalmazzák, míg 1977 után a megjelenés hároméves időszakot fog át. Az egyes kötetekről, a szerkesztőkről és a tartalmi kivonatok nyelvi megoszlásáról a következő táblázatban számolunk be. Összeállításunk két részből áll: (1) szerzői rész: egy szerző tanulmányainak leírása időrendben; (2) tárgyszavas rész: a bibliográfiai tételek …
Tovább a műhöz
Nem hálás dolog ma a német viszonyokkal foglalkozni. Különösen nem: elfogulatlanul. Könnyen félreértik a legtárgyilagosabb tanulmányt is. Kétségtelenül ma olyan időket élünk, amikor ezen nem lehet csodálkozni. Mégis hiba volna pl. azt a kérdést, amiről ez a munka szól, szubjektive megítélni. Ha valamit érdemes nekünk magyaroknak a Németbirodalomban tanulmányozni: a telepítési tevékenység az. Nem új találmány, nem kísérlet ez, hanem félévszázados kitartó munka, mely mögött már komoly eredmények állanak. Rengeteg tapasztalat és tanulság szűrődött le, amelyek kell, hogy érdekeljenek bennünket is, akik hosszú tétlenség után most megint birtokpolitikai terveket szövögetünk. Ez a tanulmány többet akar nyújtani egyszerű ismertetésnél. Ha csak erről lenne szó, más módszert kellett volna választanom. De nálunk a telepítés még nem valóság, így élményeink hiányoznak, sőt fogalmaink is nagyon zavarosak róla. Még csak a jelszónál tartunk s valljuk be, egy kicsit már meg is csömörlöttünk tőle, mert a legtöbb, amit teszünk, hogy terveket kovácsolunk és vitatkozunk. Míg mi sorsunk sötét tragédiáiból semmit sem tanultunk, egy számunkra éppen nem közömbös nép semmiféle áldozatot sem kímélve már fél évszázad óta építi, erősíti minden társadalom fundamentumát, minden nemzet legfőbb erőforrását: a parasztságot. Hogyan és milyen eszközökkel: arra nézve ez a …
Tovább a műhöz
A Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti Bizottsága 1957-ben indította meg folyóiratát. Az első oldalakon Kosáry Domokos így ír: „E néhány bevezető sort, mellyel új közös vállalkozásunkat, az Agrártörténeti Szemlét indítjuk útjára, hadd kezdjük mindjárt egy beismeréssel: a magyar agrártörténeti kutatás múltjából eddig sem a kezdeményezések hiányoztak elsősorban, hanem a folytatások. Nem az egyéni kutatók és érdeklődők, hanem az együttműködés és a kölcsönös segítség azon állandóvá szilárdult módozatai és formái, melyek a rendszeres munkát megkönnyítik, és amelyek nélkül, magára hagyva, a legbuzgóbb igyekezet is előbb-utóbb elcsüggesztő nehézségekkel találja magát szemben. ...szerény keretben induló Agrártörténeti Szemlénk nevezetes és a hazai kutatásban úttörő jelentőségű elődje: a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle. E lap tudatosan vállalta annakidején főleg az anyaggyűjtés és anyagközlés feladatát, azt, hogy ’a mezőgazdaságra vonatkozó fontosabb adatokat összegyűjtse és történetíróinknak rendelkezésére bocsássa’... feltétlenül alkalmasnak ígérkezett arra, hogy mint közös, központi orgánum segítse elő a hazai agrártörténet ügyét. A lap azonban... nem sokkal több mint egy évtized után torzóként félbeszakadt, és tizenhárom megjelent kötete (1894-1906), mely ma már az érdekesebb könyvészeti ritkaságok közé kezd …
Tovább a műhöz
The first edit ion of the Compendium of Grape Diseases was published in 1988. It was a groundbreaking book at the time and has remained a major reference for grape growers and advisers ever since. However, the volume and breadth of grape disease research conducted in the quarter century following its publication, and the degree to which the results of these efforts have been utilized to improve vineyard disease management programs, is remarkable. Thus, our intention in compiling the second edition of this volume has been to preserve the basic structure and value of the original while reflecting the many advances that have been made in understanding the subject matter since that publication’s release. In doing so, we have maintained a primary focus on multiple infectious diseases of grapes that are caused by fungi, oomycetes, bacteria, phytoplasmas, viruses, and viruslike agents, including the symptoms and diagnostic features for each of the diseases; the etiological agents and environmental conditions that interact with the host to cause them; and techniques for their management. As with the first edition, we also have included a chapter on the parasitic nematodes that affect grapes and have provided photographs and text to help diagnose and understand the symptoms of various abiotic disorders. Similarly, we again have provided text and photographs to aid in diagnosing the symptoms that are caused by certain arthropod pests but can be mistaken for symptoms of infectious …
Tovább a műhöz
A földméréstan, vagy közismert nemzetközi nevén a geodézia, a Föld felületén vagy annak közvetlen közelében lévő, a felületet vagy a mesterséges létesítményeket egyértelműen jellemző pontok helymeghatározásával foglalkozó tudomány. Meghatározhatók pontok (= alappontok) az egész Föld alakjának, méreteinek kiszámítása, egyes országok, területek a Földön való elhelyezkedésének megismerése céljából. Az ehhez szükséges rendkívül pontos mérések és bonyolult számítások a felsőgeodézia tárgykörébe tartoznak. A Föld felszínének részletes felmérése, a mérések alapján az emberi tevékenység számára közvetlenül felhasználható ábrázolása, azaz térképezése az alsógeodézia témaköre. Tervezett létesítmények helyének kitűzése, az építőipari létesítmények geometriai ellenőrzése a mérnökgeodézia feladata. Jegyzetünkben elsősorban az alsó- és mérnökgeodéziában használatos műszerek és alapvető mérési módszerek ismertetése a célunk, hogy az üzemmérnökök az építőipari munkahelyekre kikerülve az ott előforduló felmérési és kitűzési feladatokat önállóan el tudják végezni, illetve nagyobb, összetettebb munkaterület esetén a geodéziai szakemberek megfelelő tárgyalópartnerei lehessenek. Az építőipari tevékenység elképzelhetetlen jó geodéziai alapok nélkül
Tovább a műhöz
2014. április 9-én 17.00-24.00 óráig a PTE Egyetemi Könyvtár, a PTE Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszék, és a Csorba Győző Könyvtár szervezésében került megrendezésre a 2. Könyvtári éjszaka. Az idei éjszaka címe „Hobbitfalva – környezettudatos gondolkodás” volt. Ezen az éjszakán lehetőséget kaptak az egyetemi hallgatók, hogy éjfélig vegyék igénybe a könyvtári szolgáltatásokat, a 2. szint olvasótermének tanulásra inspiráló csendjében készüljenek vizsgáikra. A konferenciateremben a témával kapcsolatos rövid tudományos ismeretterjesztő előadásokat hallgathattak meg a látogatók a PTE népszerű oktatóinak előadásában. A 0. szinten megismerkedhettek a Hydromobillal is, valamint a Kötészeti Műhely a maradék alapanyagokból kézműves foglalkozást tartott az érdeklődőknek. A Tudásközpont mélyföldszintjén öko-vásártér várta az érdeklődőket, ahol egészséges, természetes alapanyagokból készült termékeket lehetett kóstolgatni, vásárolni, miközben csendes népzene szórakoztatta a vásárterezőket. A könyvtári éjszaka összekapcsolta a tudományt és az irodalmat. Ingyenes látogatói jeggyel lehetőség nyílt a könyvtár tereinek bejárására is – játékos irodalmi kvízjátékon is részt lehetett venni -, valamint kedvezményekkel, szerteágazó programokkal csalogatták a könyvtárba a hallgatókat, diákokat, pécsi polgárokat és a gyermekeket, hogy a könyvtárat …
Tovább a műhöz
A Kertművelés című mű kiadásával újabb kötettel gyarapítja a Mezőgazdasági Kiadó a kertbarátok könyvtárát. A könyvnek nem a szorosan vett szakmai ismeretek szélesítése a célja, hanem az, hogy tájékoztassa az érdeklődőket a kertművelés múltjáról, jelenkori szerveződéséről, típusairól, érdekvédelméről, társadalmi kapcsolatrendszeréről. A Hazafias Népfront részéről azért ajánljuk a kötetet az olvasók figyelmébe, mert amikor felkaroltuk a kertbarátmozgalmat, nemcsak a nemes kedvtelés, a hasznos tevékenység támogatására gondoltunk, hanem a társadalmi kapcsolatok erősítésére is. Meggyőződésünk, hogy ez a kertművelés egyik alapvető vonása. Ugyanakkor rendkívül időszerű kérdés is ez, mert miután rendszerünk társadalmi méretekben megteremtette az alapvető életfeltételeket (munka, élelem, lakás, kereskedelmi, egészségügyi stb. ellátás), mind fontosabbá válik az élet minőségi elemeinek javítása. Csupán néhányat említek ezek közül. A társadalom alapegysége, a jelen tükre és a jövő záloga a család. Méghozzá a generációkat is együtt tartó nagyobb család. Az elmúlt évtizedek nagy társadalmi átalakulása, a fiatalok városba költözése, munkássá, értelmiségivé válása, a nagyvárosi életmód és sok minden más szétszórta a korábbi természetes családi kötődéseket, Ez sok-sok gond, fájdalom forrása lett. Most, amikor a társadalmi …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem szekszárdi kara az elmúlt két évtizedben jelentős átalakításon ment keresztül. A korábbi Tanítóképző Főiskola ma Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karként szekszárdi és pécsi képzési hellyel is rendelkezik. A képzési kínálata pedig a pedagógusképzés mellett kibővült gazdaságorientált képzésekkel is. Ezt a változást jelzi az Élelmiszergazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet létrehozása is, amely egyrészt mutatja a Dél-Dunántúli Régió igényeit kiszolgáló turizmus-vendéglátás és szőlészborász képzéseink jelenlétét, másrészt tükrözi a jövőképünket, amelyet a korszerű vidékfejlesztés irányában képzelünk el. A „Modern egyetem – hasznosítható tudás” című kötetünket hagyományteremtő céllal készítettük el, hogy a sokszínű képzéseinkhez kapcsolódóan bővítsük hallgatóink és érdeklődő olvasóink ismereteit. Fontosnak tartjuk, hogy a képzéseink szakirodalmi hátterét folyamatosan korszerűsítsük, minél jobban kövessük napjaink felgyorsult változásait, valamint jó gyakorlatokra, innovatív megoldásokra hívjuk fel a figyelmet akár a turizmus, a vendéglátás, a marketing, a táplálkozás vagy akár a szőlészet-borászat területéről legyen szó. A kötet nyolc tanulmányt tartalmaz a fent említett témakörökhöz kapcsolódóan. Tudásunkat bővíthetjük a borászat területén egyrészt a spontán és …
Tovább a műhöz
Nővéreink a második világháború után igyekeztek a kolostorkertet természetes módon művelni, aminek a legfontosabb eleme a talaj termőképességének fenntartása volt. A természet jó tanítómester: a megfigyelt, megismert módszereket a mai napig alkalmazzuk. Komposztálással igyekszünk megőrizni a talaj-növényzet-talaj körforgást, talajtakarással és kíméletes műveléssel védjük a termőtalajt az eróziótól és a kiszáradástól. Megfigyeltük, hogy a szabad természetben bizonyos növényfajok társulásokat alkotnak, amelyekben az egyes fajok védik és a fejlődésben segítik egymást. Úgy gondoltuk, ez a mechanizmus a kultúrnövényeink között is működhet. Elhatároztuk tehát, hogy kipróbáljuk a növények különböző társítását, és az eredményeket feljegyezzük. "Vegyeskultúrának" neveztük el a módszert, amelyet néhány évvel korábban már Gertrud Franck biokertész is alkalmazott a Sváb Alb hegyei között fekvő kertjében. A vele és más biokertészekkel folytatott rendszeres tapasztalatcsere igen gyümölcsözőnek bizonyult, és eredményeinket már az 1960-as években közreadtuk „Útmutató biokertészeknek” című munkánkban. Immár 60 évre tekint vissza kolostorkertünkben a vegyeskultúra jellegű művelés. Könyvünkben jó szívvel adjuk közre mindazt, amit a számos kísérlet eredményeként bevált módszernek tekinthetünk. Az útmutatásunk alapján végzett munkához sok sikert, gazdag …
Tovább a műhöz
A parkerdők nem véletlen, ritka jelenségként, hanem előrelátó, céltudatos munka eredményeként jelentek meg Magyarországon. A látványos, gyors siker titka, kegy valós társadalmi igényekre épült. Ezt táplálta az erdei kirándulások szép hagyománya, a városba. szorult emberek természet utáni vágyódása, a fiatalok erdőjáró kedve, a lakosság jó közérzetét kereső tanácsi vezetők szándéka, na meg az erdészek tettrekészsége. Ezt a tettrekészséget igazolja könyvünk is, amelyben sokan azok közül, akik park-erdeinket megálmodták és valósággá váltották, most vendégváró igyekezettel bemutatják. Ez a jó szándék győzte le a könyvírásban járatlan erdészek húzódozását. Olyan könyvet szeretnénk közreadni, amely azokhoz szól, akik kedvelik és keresik a természetet, az erdőt. Nem szakkönyvnek szántuk. A természet iránt szeretnénk felkelteni minél több ember érdeklődését. Azt is szeretnénk elérni, ha valaki útra kel, lássa meg azokat az értékeket, amelyeket az erdő őriz. Felvillantjuk a táj egy-egy kulturális, történelmi érdekességét, egy-egy maradandó alkotást, ránk maradt örökséget, amit féltve őrzünk. Ez színvallás arról is, hogy az erdészek nem élnek elszigetelt, zárt körben, kitekintenek az erdőből és azt csak eszköznek tekintik az ember világának szebbé, teljesebbé formálásában. Köszönetet mondok szerzőtársaimnak, akik jó szándékú, fáradságos, …
Tovább a műhöz
Ez a kiadvány a Környezetvédelmi Alap Célfeladat támogatásával készült. | Az állami feladatként irányított, szervezett és finanszírozott természetvédelem ma már csaknem másfél évszázados múltra tekinthet vissza. Bár a természetvédelmi törekvések alapvető céljai a kezdetektől napjainkig alig változtak, a védelem meghatározó alapelvei és gyakorlati módszerei időről időre jelentősen átalakultak, s folyamatosan bővült az intézményes természetvédelem feladatköre és eszközrendszere is. A fejlődés irányát jelzi, hogy e folyamat során az egyes különleges természeti értékekre irányuló védelemről mindinkább a természeti rendszerek megóvására került át a hangsúly, s növekszik a „hivatalos” intézményrendszer és a társadalom, a lakosság aktív együttműködésének szerepe. A ma korszerűnek tekintett természetvédelem a természeti és a részben átalakított természetközeli állapotú rendszerek összességének megóvására, a természeti értékeket, a természeti erőforrásokat, az élővilág sokféleségét és a tájak kedvező állapotát fenntartó folyamatok védelmére irányul, s a védelem megvalósításában széleskörűen támaszkodik a társadalom, a gazdaság minden résztvevőjének közreműködésére. A fejlődés irányához igazodóan a magyar környezet- és természetvédelemben (is) jelentős változásokat hozott a legutóbbi évtized. Szakmai szempontból …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 11