Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 6
Összes találat megjelenítve : 6
Találatok
Ez a tankönyv egy kísérletnek is tekinthető: sikerül-e úgy összefoglalni az einberi tudás egy nagy szegmensének, az áramlástannak a lényeges részeit, hogy a tanuló elegendő segítséget kapjon annak megértésében, elsajátításában, és ami a legfontosabb, megszeretésében és a mérnöki alkotómunkában való eredményes felhasználásában.
Az áramlástan olyan ismeretekkel foglalkozik, amelyek nemcsak a műszaki alkotások, a mérnöki feladatok nagy részében játszanak döntő szerepet, de hozzásegítenek ahhoz is, hogy megértsük az élő és élettelen természet számos jelenségét. A repülésben, a hajózásban, az energetikában, a közúti közlekedésben, a szállításban, a vízépítésben, a környezetvédelemben, a vegyiparban, az épületgépészetben és az emberi tevékenység számos más területén fontos szerepe van a közegek áramlásával kapcsolatos ismereteknek. Ugyanakkor a meteorológia, az orvostudomány, a biológia, a hidrológia, az oceanográfia művelése sem képzelhető el az áramlástan alkalmazása nélkül. Igen sok természeti jelenség, amely ősidők óta megragadja az ember képzeletét: a lángok lobogása, a folyók vizének áramlása, a tenger hullámzása, a felhők játéka, a szél susogása mind-mind a közegek áramlásával vannak kapcsolatban, mutatva az áramlási jelenségek bonyolultságát, a lehetséges változatok igen nagy számát.
Az áramlástant sokan azért is tartják …
Tovább a műhöz
(...) A szelektív hulladék feldolgozása Magyarországon a leggyakrabban kézi úton történik. A
kutatás során két dolgot vizsgáltunk a válogatással kapcsolatban. Először a válogatókabinok
kamerafelvételein vizsgáltuk meg a munkások által megfogott anyagok arányát. A vizsgálathoz
14 nap kamerafelvételét vettük alapul, melyet két válogatószalagon, két műszakban figyeltünk
meg, műszakonként 3 időintervallumban. A megfigyelések alapján megállapítható, hogy a ledobónyílásokba és a zsákokba kerülő anyagok átlagos aránya 80% és 20% körül van, a két kabin és a két műszak között nincs nagy eltérés. A válogatók átlagosan 1 óra alatt közel 4000 megfogást végeznek, ami másodpercenként több mint egy megfogás. Az első 5 idősáv megfogás-számai hasonlóan
alakultak, de a 6. idősáv megfogási száma rendszeresen kevesebb volt a többinél. Ezeknek
41%-át a PET palackok és 21%-át a vegyespapír, 14%-át az LDPE fólia, további 14 %-át a vegyes műanyag, az alumínium, az italos karton és a karton együtt adja a teljes megfogásoknak, a maradék 10%-ot sajnálatos módon a zavaró anyagok teszik ki. A megfigyelésből megállapítható, hogy a legtöbb anyagot, ami a ledobó nyílásba kerül az első és a negyedik helyen állók fogják meg. Az első helyen állok a megfogások átlagosan
35%-át produkálják, míg a negyedik helyen állok átlagosan a 27%-át. A második és a harmadik helyen állók …
Tovább a műhöz
A kutatás a turizmus versenyképességi vizsgálatokkal és az egészségturizmussal foglalkozó nemzetközi szakirodalom szintetizálásával és a – turizmuskutatások széles körében hasznosítható módszertant adó – egészségturisztikai versenyképességi index (EVI) kidolgozásával hozzájárul a hazai egészségturisztikai fejlesztések értékeléséhez és jövőbeli kilátásainak mérlegeléséhez. Ez utóbbi lehetővé teszi az EVI kiterjesztését olyan célterületekre, amelyek vagy már rendelkeznek fürdővel vagy tervezik létesítését Magyarországon, illetve a más versenytársként számbavehető közép-európai régióban. A kutatás fő hipotézise: A jelentős hazai termálvíz készlet hatékony egészségturisztikai célú hasznosításához elengedhetetlenül szükséges egy versenyképességi index kimunkálása, amely segítségével nyomon követhető a szektor résztvevőinek helyi, regionális és kiterjedtebb térségi teljesítménye. Ezzel lehetővé válik a hálózatosodás, az együttműködve versenyzés és az ágazati szereplők jobb teljesítménye, nemzetgazdasági szintű magasabb szintű elismertsége. A kutatás során folytatott preferenciavizsgálat a kutatási módszertant színesíti és egyúttal komplex vizsgálatok és összehasonlító elemzések lefolytatására is lehetőséget nyújt. A projekt további hozadéka a turizmuskutatások és a felsőoktatás területén hasznosítható fogalmi útmutató és az …
Tovább a műhöz
korunk, új energia elnevezése a "megújuló energia" az az-alapenergiahordozó-fejta, amely folytonosan, vagy . bizonyos -gyakorisággal előfordul a természetben. A fosszilis energiák (szén, kőolaj, földgáz, rfuk!eáiis energ,a) adott földi mennyiségben állnak rendelkezésre, készletük kimerülhet, vagyis a tárolt energiamennyiség véges. A kettő között helyezkedik el a geotsrmélis vagy geotermikus energia (mindkét megnevezést használjuk), amely ugyan a Föld mélyében ered, mint földhő, de utánpótlódása szempontjából megújulónak tekinthető. A Földön hasznosítható energiák fő forrásai: - a Nap, - a Nap, a Hold és a Föld mozgása és gravitációja, - a Föld geotermális energiája, amely a mély rétegekben elhelyezkedő izzó lávából származik, - a földi nukleáris reakciók. A szél, a víz, a Nap, a biomassza, az ár-apály, a hullám vagy a geotermális energia alkalmazásának teljesítményi lehetőségei a néhány száztól a több millió Wattig terjedhetnek. A konkrét felhasználás megtervezésekor mindig meg kell gondolni, hogy mennyi energia áll rendelkezésünkre, milyen célra akarjuk használni az adott energiaforrást, és végül, de
nem utolsó sorban mennyibe kerül a hasznosítás, vagyis megéri-e egyáltalán, más szávai gazdaságos-e a vállalkozás. Egy megújuló energiaforrás hasznosításé egyébként akkor lehet gazdaságos, ha megértjük a berendezések működését, szakszerűen …
Tovább a műhöz
Három éves voltam, amikor szüleim először vittek el Hévízre és megmártottak a Tóban. Szülőfalumból. Tőrjéről 25 km-t kellett lovaskocsizni Hévízig. Ez általában 3 órát tartott, de nem volt fárasztó, mert gumikerekű spediter (Spediteur) kocsival könnyen szaladtak a lovak és szomszédok, barátok közül is 10-15-en fölfértek a platóra, így a vidám társaság számára gyorsan eltelt az idő. Fürdés után hangulatos ebéd következett valamelyik tóközeli kiskocsmában, (leggyakrabban a halászcsárdában) majd kocsikázás haza. Később már autóval jártunk Hévízre, majd amikor diák voltam a keszthelyi Szent Imre Gimnáziumban, illetve az államosítás után a Vajda János Gimnáziumban, gyalog, vagy biciklivel jártunk a Vadaskerten keresztül a Hévízi-tóra úszni, hogy testileg, lelkileg felfrissüljünk.
A Ilévízi-tó egy csoda. Aki már úszkált az október végi fáradt, de még feladatát teljesíteni akaró nap ezüstfényében, a 38 méter mélységben pulzáló források fölött, a mediterrán típusú, örökzöld, rezgőlevelű fák körkeretében, az tudja, ehhez nincs mérhető. A Hévízi Tó paramétereitől, kapcsolódásáról a dunántúli karsztvízhálózathoz, mindent meg lehet tudni ebben a könyvben, és ezek alapján kiderül, hogy ilyen óriásgejzír tündértó csak egy van a külön is csodának számító kék bolygónkon (és egyesek szerint talán még egy hasonló Uj-Zélandon). Rémisztő volt …
Tovább a műhöz
Ez a kiadvány a Környezetvédelmi Alap Célfeladat támogatásával készült. | Az állami feladatként irányított, szervezett és finanszírozott természetvédelem ma
már csaknem másfél évszázados múltra tekinthet vissza. Bár a természetvédelmi törekvések alapvető céljai a kezdetektől napjainkig alig változtak, a védelem meghatározó alapelvei és gyakorlati módszerei időről időre jelentősen átalakultak, s folyamatosan bővült az intézményes természetvédelem feladatköre és eszközrendszere is. A fejlődés irányát jelzi, hogy e folyamat során az egyes különleges természeti értékekre irányuló védelemről mindinkább a természeti rendszerek megóvására került át a hangsúly, s növekszik a „hivatalos” intézményrendszer és a társadalom, a lakosság aktív együttműködésének szerepe. A ma korszerűnek tekintett természetvédelem a természeti és a részben átalakított természetközeli állapotú rendszerek összességének megóvására, a természeti értékeket, a természeti erőforrásokat, az élővilág sokféleségét és a tájak kedvező állapotát fenntartó folyamatok védelmére irányul, s a védelem megvalósításában széleskörűen támaszkodik a társadalom, a gazdaság minden résztvevőjének közreműködésére. A fejlődés irányához igazodóan a magyar környezet- és természetvédelemben (is) jelentős változásokat hozott a legutóbbi évtized. Szakmai szempontból …
Tovább a műhöz