Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Összeállításom biobibliográfia, ezért csak azoknak a műveknek a leírását tartalmazza, amelyeknek egésze, vagy terjedelmük túlnyomó többsége, vagy jól elhatárolható része (pl. egy könyv egy fejezete) Bethlen Gáborral foglalkozik. Kihagytam a lexikonokat, a tankönyveket, a Magyarország és Erdély általános történetével foglalkozó munkákat, még akkor is, ha az előbbi szempontnak megfelelnének (pl. A magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi Sándor. Budapest 1897–1898, Athenaeum. 1–10. köt. – Angyal Dávid: Bethlen Gábor uralkodásának kezdete. 6. köt. 1. könyv, 6. fejezet 124–164. p., és Bethlen Gábor kora. 6. köt. 2. könyv 165–422. p.). Angyal Dávid idézett munkája a korábbiak összefoglalásának és sok későbbi mű alapjának tekinthető. Az anyaggyűjtést az eddig megjelent bibliográfiák, repertóriumok, a Bethlen Gáborral kapcsolatos könyvek és cikkek hivatkozásai, egyes történészek életét és munkásságát méltató művek alapján végeztem. A bibliográfiát az 1712 előtti összes, és az általam el nem érhető 20 későbbi tételtől (65, 110, 119, 127, 146, 153, 241, 272, 310–313, 326, 435, 558, 658, 700, 726) eltekintve a művek kézbevételével készítettem, így lehetőségem nyílt a forrásmunkákban esetleg előforduló hibák kiküszöbölésére. Sajnos ez három tételnél (186, 365, 726) nem sikerült, mivel a forrásmunkákban jelzett lelőhelyük téves, és hosszú keresés …
Tovább a műhöz
A Janus Pannonius Tudományegyetem a korábbi évekhez hasonlóan az idén is közreadja munkatársainak előző évi szakirodalmi, irodalmi és művészeti tevékenységét összegző bibliográfiát. Az idei kötet közel 200 oldal terjedelmű és több mint 500 névhez kötődő többezer címet tartalmaz. Egy ilyen típusú bibliográfia mindig legalább két célt valósít meg. Ezek közül az egyik a számvetés. Ahogy az oktatási munkáról az egyes tanrendek tájékoztatnak, úgy mutatja a tudományos és művészeti munka számszerűsíthető eredményeit a bibliográfia. Kétségtelen ugyan, hogy "csak" mennyiségi paraméter és a minőség érzékeltetésére nem alkalmas, de az egyes karok, tanszékek egyének munkájáról nem elhanyagolható jelentőségű aspektusból tájékoztat. Az érdekes összehasonlítások a korábbi évek köteteivel való összevetések révén folytathatók, az örvendetes növekedés mellett jellegzetes arányváltozásokra, egyes
szakterületek, tanszékek, szerzők előretörésére, mások visszaesésére figyelhetünk fel. A végzett PhD-hallgatók korábbi években még csak esetenként feltűnő
publikációi ebben a kötetben már markáns vonulatot képeznek, jelezve egy-egy iskolát teremtő professzor tevékenységének áttételes eredményeit is.
A bibliográfiáktól elvárható másik cél is megvalósul ebben a kötetben: magas színvonalon, szakszerűen, könnyen kezelhető módon tájékoztatja mindazokat, …
Tovább a műhöz
Az a bibliográfia, melyet kezében tart, egyfajta számadás. Szellemi tükör. Összegzés, mely egy-egy időszak elvégzett munkájáról szól. Az egyetem munkatársainak szakirodalmi, irodalmi és művészeti tevékenységét hivatott reprezentálni.
Természetesen ezek az egyéni teljesítmények nem születhettek volna meg azok nélkül a tudományos műhelyek nélkül, melyek mind nagyobb számban alakulnak ki egyetemünkön. A bibliográfia kari és tanszéki csoportosítása lehetőséget nyújt e műhelyek munkájának megismerésére is. A felsőoktatás jelentős átalakulása, az intézményi integráció egyben új helyzetet is teremt. E kötet a jogelőd Janus Pannonius Tudományegyetem oktatóinak munkásságát összegyűjtő utolsó kiadvány. Amikor a 2000. évi bibliográfia készül majd, az a Pécsi Tudományegyetemről, hazánk egyik legnagyobb egyeteméről szól már. Reményeink szerint ez a könnyen kezelhető, szakszerű összeállítás segíti majd a bibliográfiát forrásként használókat is. Gondoljunk elismeréssel azokra, akik a kötetben szerepelnek, illesse méltó dicséret azok munkáját, akik az adatgyűjtésben, szerkesztésben és megjelentetésben tevékenyen részt vettek!
Tovább a műhöz
A PTE Egyetemi Könyvtárának honlapja már évek óta egyre bővülő bibliográfia- és repertórium-gyűjteménnyel rendelkezik (http://www.lib.pte.hu). E gyűjtemény kezdeményezője dr. Hernádi László Mihály ny. főigazgató volt, aki a korábban papírformátumban és kis példányszámban megjelentetett, de nagy érdeklődésre számot tartó bibliográfiáit és repertóriumait szorgos és szisztematikus munkával webes megjelenítéssel vitte a könyvtár honlapjára. Jelen bibliográfia is egy korábbi, 1983-ban megjelent, kis példányszámú kötet, csaknem 1100 tételt tartalmazó bibliográfia webes változata. Újbóli közreadását több dolog is indokolta. A 15 éves időszakot átfogó gyűjtés 6 rangos magyar folyóiratra és az e tárgyban megjelent könyvekre is kiterjedt. Lényeges változás, hogy az ismertetések szerzői, a fordítók, a szerkesztők és az összeállítók is bekerültek a névmutatóba – teljesebbé téve azt. A bibliográfia egész terjedelmében alkalmaztuk a diakritikus jeleket. Ezt a megoldást a hagyományos írógépek klaviatúrája annak idején nem tette lehetővé. Néhány 1968 előtti tételt a webes szerkesztés során töröltünk. Ezt a sorszámoknál feltüntettük. A jelzett kiegészítéseket és módosításokat dr. Hernádi László Mihály készítette el, míg az 1983-as kötet elektronikus változatát és a webesítést ő és Ambrus Attila József végezte. Munkájukat ezúton is megköszönöm. …
Tovább a műhöz
A bibliográfia első ízben Deák Ferenc halálának 100. évfordulójára jelent meg a Zalai Gyűjtemény 5. kötetének 379-447. lapjain. Maga a kötet: Tanulmányok Deák Ferencről. (Szerk. Baranyai György, Degré Alajos stb.) (Kiad. a Zala megyei Levéltár.) Zalaegerszeg 1976, (Zala m. ny.) 451 p., ill. Ez a munkám 1817-től 1976-ig tartalmazza a Deák-tételek leírásait. Dr. Körmöczi Katalin, a Magyar Nemzeti Múzeum osztályvezetője 1991-ben felajánlotta, hogy készülő Deák-kiadványukban a relikviák és az ikonográfiai rész mellett szerepelhetne a bibliográfia is. A Magyar Nemzeti Múzeum ajánlatát nagy megtiszteltetésnek vettem. Egyben kötelességemnek éreztem, hogy az 1976-1990 között eltelt időszak leírásaival kibővítsem eredeti munkámat. A javított és bővített bibliográfia a következő kötetben található: „... a mi megmarad, fordítsa jó czélokra”. Deák Ferenc hagyatéka. (Szerk. Körmöczi Katalin.) Budapest 1992, Magyar Nemzeti Múzeum. 478 p. – Deák Ferenc. Bibliográfia. 1817-1990. 359–441. p. Az azóta tudomásomra jutott egyetlen pótlandó tételt a 874/a. számon vettem föl. A Deák Ferencről szóló irodalom köréből csak azokat a műveket vettük fel bibliográfiánkba, amelyeknek vagy jól elhatárolható része (pl. egy könyv fejezete), vagy terjedelmük túlnyomó része Deák Ferenccel foglalkozik. Ezért nem térhettünk ki bővebben például a kiegyezés irodalmára sem. Bibliográfiánk …
Tovább a műhöz
A korszerű könyvtári elvek világszerte megegyeznek abban, hogy a tervszerű állománygyarapítás mellett a rendszeres állományapasztásnak is nagy fontosságot tulajdonítanak. Az állomány folyamatos apasztását nemcsak a modern könyvtermés hatalmas méretei következtében adódó elhelyezési problémák sürgetik, kényszerítően hat az idők során értékét vesztett, elavult, a könyvtárakat feleslegesen terhelő művek kiiktatásának szüksége is. Különösen tapasztalható ez közművelődési könyvtárakban, melyeknek nincsen elsődleges megőrző (archiválás) jellege, melyek részleteiben meghatározott vagy általánosan kiterjedt szaktudományos gyűjtőkör helyett, mindenekelőtt az élő, használható, széles körben keresett irodalmat igyekeznek minél nagyobb számban biztosítani. A magyar könyvtári életben évek óta elodázott probléma megoldására az adottságok és követelmények figyelembevételével jelent meg a Művelődési Miniszter 175 /1960./ M.K. 21. számú utasítása a közkönyvtárak elavult és fölöspéldány-állományának rendezéséről. A rendelkezést követően részletes útmutató jelent meg a könyvkivonás gyakorlati módszeréről és egyidejűleg megkezdte működését a Könyvtári Minősítő Bizottság. Mivel a könyvkivonás folyamata a könyvtárak kezdeményezésére, valamint a felkért szűrőkönyvtárak széleskörű ellenőrző munkájára van alapozva, a folyamat lebonyolítása …
Tovább a műhöz
A tudományos alkotómunka különös tiszteletet élvező személyiségeit születésük jeles évfordulóin számos országban ünnepi kötetbe, emlékkönyvbe foglalt tanulmányokkal köszöntik a pályatársak képviselői. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Tudományos Bizottsága megtisztelő kötelességének érezte, hogy hazai és külföldi kollegák közreműködésével tanulmánygyűjteményt adjon közre Csizmadia Andornak, a Kar nagyrabecsült, külföldi szakemberek által is széles körben elismert jogtörténész professzorának 70. születésnapja alkalmából. A megkülönböztetett tisztelet és köszöntés Csizmadia professzor félévszázados lankadatlan szakmai munkásságának, értékes alkotásainak, erényes egyéniségének elismerését fejezi ki. Hadd idézzük fel kötetünk elején ennek az életútnak fontosabb állomásait, kutató, alkotó, oktató-nevelő és tudományszervező tevékenységének főbb jellemzőit és eredményeit. Dr. Csizmadia Andor Győrött született 1910. szeptember 4-én. Apja dr. Csizmadia Miklós ügyvéd volt. Középiskolai tanulmányait a győri Czuczor
Gergely bencés gimnáziumban, egyetemi tanulmányait a budapesti, illetve a szegedi egyetem jogi karán végezte, s ez utóbbin szerzett 1933-ban jogtudori oklevelet. Később az államszámviteli államvizsga oklevelét és az általános közigazgatási vizsga, illetve a belügyi szakvizsga diplomáját is megszerezte. Pályája …
Tovább a műhöz
L’activité gouvernementale joue un rôle définitif dans les activités directives, organisatrices et exécutives, déployées par les organes d’État. Suivant la conception, devenue presque générale dans le droit constitutionnel en Hongrie, on considère comme activité gouvernementale le travail des organes d’État centraux autorisés, par lequel ces organes forment, à longue portée, les objectifs d’État fondamentaux, définissent les conditions de base et les moyens principaux de la réalisation de ces objectifs, la cadence de l’exécution et surveillent, à l’échelon le plus élevé, la réalisation de tous ces travaux.1 Vu son caractère général, cette définition ne donne pas de directive pour les formes de manifestation du travail ouvernemental, pourtant elle me rend possible de faire voir, au commencement de mon étude, les contours du sujet des mes recherches. Par la suite, je cherche à donner — en présentant les caractères et exigences du travail gouvernemental en Hongrie, — un aparçu plus détaillé sur les sujets, le contenu et les formes de manifestation de ce travail. A la base de la définition de la notion du travail gouvernemental, et en connaissant le système constitutionnel des organes centraux, ne saurait faire de doute que ce sont l'Assemblée Nationale, le Conseil de Présidence et le
Conseil des ministres qui ont la compétence primordiale d'exécuter le travail gouvernemental en Hongrie. Tout de suite est à remarquer …
Tovább a műhöz
L’importance de la Loi IV de 1952 „sur le mariage, la famille et la tutelle” (par la suite la Loi de la famille) entrée en vigueur le 1er janvier 1953 ne peut guere etre surestimée au point de vue du développement du droit de la famille hongrois. Cette loi, conformément aux principes de la codification socialiste, a englobé dans un système unitaire les regies du droit de la famille précédentes, codifiées par les différents actes législatifs séparés d’une part et élaborées par la pratique judiciaire d’autre part et, de cette maniéré a également apporté au point de vue formel un changement significatif par comparaison a la situation juridique existante avant la création de la loi. A facilité le travail des organes applicateurs de la loi, mais satisfaisant également sous ce rapport les exigences de la légalité socialiste, a rendu plus clairs pour les citoyens aussi leurs droits et leurs obligations concernant leurs rapports de famille et, a donné de cette maniéré son assistance a la population dans la vraie réalisation de l’observation volontaire de la loi. Tout cela a déjà marqué tout seul aussi un pas important sur le chemin de la réglementation des rapports de famille de notre démocratie populaire. La création de la Loi de la famille a signifié cependant beaucoup plus que cela dans le domaine de la formation des rapports de famille de notre société, de la démocratie populaire hongroise entrée dans le chemin de …
Tovább a műhöz
Népi demokráciánk a magyar történettudománytól azt várja, hogy feltárja a dolgozó magyar nép múltját, évezredes küzdelmeit az elnyomók ellen, megmutassa a magyar munkás, a magyar paraszt verejtékes, szenvedéssel teljes, századainak munkáját és harcait, elbukásait, és győzelmeit. Ebben a munkában a magyar
történésznek sok elhanyagolt, a múltban mellőzött kérdést kell felvetnie, sok új anyagot kell feltárnia, a kisemberek millióinak homályban maradt, de történelmet alkotó életét kell a napvilágra (elhoznia, ha valóban a magyar nép igazi életét akarja megírni. Ugyanakkor természetesen nem szabad elvetnie a múlt értékeit sem, ellenkezőleg: a haladó hagyományok felidézésével is segítenie kell hazánkban a szocializmus építését, a magyar nép boldog jövőjét. »Féltő gonddal őrködünk azon, hogy a jó tradíciók nemcsak megmaradjanak, hanem új életre keljenek, új tartalmat kapjanak népi demokráciánkban. Különösen őrizzük és ápoljuk azokat a történelmi tradíciókat, melyek dolgozó népünkkel függnek össze. Ezért keltettük új életre az annyira ócsárolt és rágalmazott Dózsa György emlékét. Ezért ünnepeltük olyan bensőségesen az egész dolgozó nép együttesével az 1848—1849-es forradalom emlékét«. ' Az új magyar történetírás elé az ötéves tudományos terv ezért azt a jeladatot tűzte ki, hogy 1952 végéig alkossa meg a magyar történet egyetemi …
Tovább a műhöz
Népi demokráciánk a magyar történettudománytól azt várja, hogy feltárja a dolgozó magyar nép múltját, évezredes küzdelmeit az elnyomók ellen, megmutassa a magyar munkás, a magyar paraszt verejtékes, szenvedéssel teljes, századainak munkáját és harcait, elbukásait, és győzelmeit. Ebben a munkában a magyar
történésznek sok elhanyagolt, a múltban mellőzött kérdést kell felvetnie, sok új anyagot kell feltárnia, a kisemberek millióinak homályban maradt, de történelmet alkotó életét kell a napvilágra (elhoznia, ha valóban a magyar nép igazi életét akarja megírni. Ugyanakkor természetesen nem szabad elvetnie a múlt értékeit sem, ellenkezőleg: a haladó hagyományok felidézésével is segítenie kell hazánkban a szocializmus építését, a magyar nép boldog jövőjét. »Féltő gonddal őrködünk azon, hogy a jó tradíciók nemcsak megmaradjanak, hanem új életre keljenek, új tartalmat kapjanak népi demokráciánkban. Különösen őrizzük és ápoljuk azokat a történelmi tradíciókat, melyek dolgozó népünkkel függnek össze. Ezért keltettük új életre az annyira ócsárolt és rágalmazott Dózsa György emlékét. Ezért ünnepeltük olyan bensőségesen az egész dolgozó nép együttesével az 1848—1849-es forradalom emlékét«. ' Az új magyar történetírás elé az ötéves tudományos terv ezért azt a jeladatot tűzte ki, hogy 1952 végéig alkossa meg a magyar történet egyetemi …
Tovább a műhöz
Népi demokráciánk a magyar történettudománytól azt várja, hogy feltárja a dolgozó magyar nép múltját, évezredes küzdelmeit az elnyomók ellen, megmutassa a magyar munkás, a magyar paraszt verejtékes, szenvedéssel teljes, századainak munkáját és harcait, elbukásait, és győzelmeit. Ebben a munkában a magyar történésznek sok elhanyagolt, a múltban mellőzött kérdést kell felvetnie, sok új anyagot kell feltárnia, a kisemberek millióinak homályban maradt, de történelmet alkotó életét kell a napvilágra (elhoznia, ha valóban a magyar nép igazi életét akarja megírni. Ugyanakkor természetesen nem szabad elvetnie a múlt értékeit sem, ellenkezőleg: a haladó hagyományok felidézésével is segítenie kell hazánkban a szocializmus építését, a magyar nép boldog jövőjét. »Féltő gonddal őrködünk azon, hogy a jó tradíciók nemcsak megmaradjanak, hanem új életre keljenek, új tartalmat kapjanak népi demokráciánkban. Különösen őrizzük és ápoljuk azokat a történelmi tradíciókat, melyek dolgozó népünkkel függnek össze. Ezért keltettük új életre az annyira ócsárolt és rágalmazott Dózsa György emlékét. Ezért ünnepeltük olyan bensőségesen az egész dolgozó nép együttesével az 1848—1849-es forradalom emlékét«. ' Az új magyar történetírás elé az ötéves tudományos terv ezért azt a jeladatot tűzte ki, hogy 1952 végéig alkossa meg a magyar történet egyetemi tankönyvének …
Tovább a műhöz