Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Közel egy évtized telt el azóta, hogy a Magyar Történeti Bibliográfia I.és III. kötete napvilágot látott és több mint hét év a II. kötet megjelenése óta. Ezek alatt az évek alatt egyre nagyobb érdeklődés nyilvánult meg az 1918 előtti Magyarországon élő nemmagyar népek történetének problémái iránt, amit a nálunk és a szomszédországokban megjelent forráspublikációk, részletmonográfiák és tanulmányok rohamosan növekvő száma is bizonyít. Az egykor annyira elhanyagolt nemzetiségtörténet iránti fokozódó érdeklődés következtében egyre sürgetőbben jelentkezett megfelelő kézikönyvek, mindenekelőtt a Magyar Történeti Bibliográfia c. mü első kötetének előszavában jelzett nemzetiségi kötetének hiánya. A sok évi késés oka elsősorban az volt, hogy itt az előző kötetekben feldolgozott anyagnál is töretlenebb utakon jártunk, s sokkal kevesebb előzményre támaszkodhattunk. Másrészt az anyaggyűjtés során derült ki,
hogy a ,,nemzetiségekkel” foglalkozó egykorú irodalom és későbbi feldolgozások száma sokkal nagyobb, mint a munka kezdetén gondoltuk, s a nemzetiségi kötet anyaga előreláthatólag eléri majd az első három kötet terjedelmét. Az összegyűlt anyagot tehát két kötetre kell bontanunk. Még ilyen körülmények között sem lehetett szó a teljes, több mint százezer cédulát felölelő gyűjtés közzétételéről. Amint a cédulák ezrei és tízezrei gyűltek, …
Tovább a műhöz
Talán hálásabb, de mindenesetre könnyebb feladat rég elhunyt író irodalmi munkásságát méltatni. Az irodalomtörténet már rég kijelölte helyét, bőséges forrásmunkák állanak rendelkezésre, s a kellő időbeli távlat is megbízhatóbbá, tárgyilagosabbá teszi a megfigyelést, a tanulmányozást és a bírálatot is. Hogy mégis napjainkban élő és alkotó írónak és épen Móra Ferencnek irodalmi munkásságát kívánom tanulmányom tárgyává tenni, annak több oka van. Az első, hogy érdekesebb s érdemesebb munkának tartottam a rég kialakul! értékelés mankója nélkül a magam lábán járni, a magam megfigyeléseinek eredményeit leszűrni. A második az, hogy kortárs tanulmányozásakor a hiányzó adatok, homályos részletek tekintetében mód és alkalom van a legilletékesebbhez, magához az íróhoz fordulni felvilágosításért, és ezzel elejét venni a későbbi kutatók önkényes találgatásainak és következtetésének. A közvetlen ösztönzést mégis az adta meg, hogy évekkel ezelőtt egy balatoni fürdőhelyen hosszabb időt tölthettem az író közvetlen társaságában. Móra egyéniségének csodálatos varázsa, magánbeszélgetésekben is sajátos írói stílusa s az a szertetet, amely az akkor még gyermekifjúra is mórai pazar bőséggel sugárzott, volt az oka annak, hogy azontúl minden sorát elolvastam s minden sor olvasása közben szinte hallottam mesélő hangját. Az író aztán valóban a …
Tovább a műhöz
A koronavírus (COVID-19) magyarországi megjelenése miatt az országnak azonnal át kellett állnia a tantermen kívüli digitális oktatásra. Ez a folyamatosan frissülő linkgyűjtemény azért jött létre, hogy az általános-, középiskolai pedagógusokat és tanulókat, valamint az egyetemi kutatókat, oktatókat és hallgatókat segítse tanulmányaikban. A Web of Science Group a termékeihez különböző támogató eszközöket és képzési anyagokat biztosít a magyarországi felhasználók számára. Linkgyűjteményünkben az elmúlt időszak WoS webináriumainak videófelvételei is megtekinthetők egy gyűjtőoldalon keresztül. --- Örömmel vesszük, amennyiben önnek is van olyan weboldala, amelyet tanítás/tanulás során használ és ajánlana másoknak. Segítse munkánkat azzal, hogy az ajánlott weboldal címét/linkjét elküldi nekünk és bemutatja egy-két mondatban, hogy miért érdemes használnia azt a felhasználóknak. Ne felejtse el megírni azt is, hogy gyűjteményünk melyik menüpontja alá szánja az ajánlott oldalt! Mi azt a következő frissítéskor betesszük a gyűjteménybe.
Tovább a műhöz
Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet egyetemi docens az elmúlt évben felkérte a Nemzetközi- és Európajogi Tanszék keretében működő Európai Dokumentációs Központ munkatársait, hogy ajánló jelleggel bibliográfiát készítsenek az „Európajog - Az Európai Unió és az Európai Közösségek közjogi alapjai” című készülő tankönyvéhez. A munka elvégzése után nyilvánvaló lett, hogy az Európai Dokumentációs Központ már meglévő állományából és a különböző könyvtári adatbázisokból összegyűjtött bibliográfiai leírások száma jóval meghaladja azt a mennyiséget, amelyet a tankönyvben a hallgatók részére ajánlott irodalomként fel lehet tüntetni. Mint a Nemzetközi- és Európajogi Tanszék és az Európai Dokumentációs Központ vezetője úgy gondoltam, hasznos lenne a gyűjtött anyagot külön kiadványban megjelentetni. A szándék megvalósításához kértem és elnyertem az Állam- és Jogtudományi Kar vezetőinek támogatását. Az Európai Dokumentációs Központ munkatársai a lehetőségekhez és az igényekhez alkalmazkodva a jövőben is szeretnének ajánló bibliográfiákat összeállítani az Európajog különböző témaköreiből. Ebből a megfontolásból kiindulva jelentetjük meg a „Válogatott bibliográfia az Európajog tanulmányozásához” című munkát az Európai okumentáci-
ós Központ bibliográfiai sorozatának első füzeteként.
Tovább a műhöz
vitéz Szabó Pál dr. a régi pécsi egyetemre vonatkozó kéziratok és nyomtatványok bibliográfiája
- Szabó Pál
- 1933
A jegyzék a „Közlemények a pécsi Erzsébet Tudományegyetem könyvtárából” című időszaki kiadványokat összefogó (1-30. szám, 1931/32 – 1933/34) kötetből származik. Szerzője Szabó Pál (a kiadványban vitéz Szabó Pál dr. néven jelölt szerző) az 1933. májusi 19. számban jelentette meg bibliográfiáját, és kézirat listáját. Két fejezetre bontva közli a mindenkori pécsi egyetemről kiadott okleveleket, az alapító oklevéllel kezdve, majd ezek fellelhetőségét is közli, mind az eredeti, mind azok másolataiét. Bizonyos leírásokhoz forráskritikai megjegyzéseket is fűz, összeveti különböző kutatók (pl. Koller, Ábel) álláspontját az adott kérdésben. A bibliográfiai fejezetben tételesen felsorolja azokat a magyar és külföldi kiadványokat, melyekben a pécsi egyetem, akár mint utalás is, de szerepel, szintén kritikai megjegyzésekkel. A legkorábbi megemlített emlék a XIV-XV. századból származó Müncheni Codex, majd a sor folytatódik egészen 1931-ig, mely évszámmal zárul a jegyzék. Jelzi továbbá Dr. Hodinka Antal és Dr. Kérészy Zoltán, az 1932/33. egyetemi év tanévnyitó közgyűlésén elhangzott beszédeket is, melyek azonban a jegyzék kiadásakor még nyomtatásban nem jelentek meg. A jegyzék szorosan összefügg a 18. számban megjelent „A régi pécsi egyetem” című írásával, mely 1933. áprilisában jelent meg. A kötet szerkesztője nincs megjelölve, sem a nyomdai …
Tovább a műhöz