Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 49-55 az összesből: 55

Találatok


„Nem vagyok fiatal, s így nem számíthatom magamat azok közé, akik,, ha eddigi eredményeik még jelentéktelenek is, de biztos ígéretet jelenthetne« a tudományos munka tekintetében... Józan tárgyilagossággal látom magamat. Konkrét bizonyítékok állnak rendelkezésemre, arra nézve, hogy tudományos szempontból egészen jelentéktelen az én tájékozottságom." Az életútja deleőjén álló Tettamanti Béla írta ezeket a belső tépelődésről tanúskodó sorokat tanítómesterének és atyai jóbarátjának, a magyar pedagógiatörténet egyik legkiemelkedőbb alakjának: Imre Sándornak. Az addig főként gyakorló pedagógusként — középiskolai tanárként — dolgozó Tettamanti számára az egyetemi magántanári képesítés megszerzése egy új korszak kezdetét jelentette. Saját képességeit alábecsülve fenyegető, életközeli valóságként élte át az új pálya veszélyeit, a kudarcok lehetőségét. Félt a jövőtől, holott minden oka meglett volna rá, hogy bizakodjék. Már addig is jelentős műveket alkotott, Imre Sándor pedig ezt írta róla a magántanári habilitációval kapcsolatos jelentésében: ,,Dr. Tettamanti Béla úrnak a tudományszak egész körére kiterjedő ismereteivel közvetlen tapasztalataimból tisztában vagyok, tehát a szóbeli értekezletet feleslegesnek tartom és javaslom, hogy ennek mellőzésével méltóztassék őt próbaelőadásra bocsátani." Milyen ember volt valójában ez a saját …
Tovább a műhöz
Mezei Gyula jól ismert alakja az elmúlt évtizedek pedagógiai közéletének. Több, mint 23 éven át vezette a főváros oktatását és kulturális életét. Mezeinek jó sajtója volt Gyakran tűnt fel a televízió képernyőjén, nyilatkozott a rádióban, a napilapokban, publikált maga is sokfelé. Szerette a nyilvánosságot! Szereplései pedig gyakorta váltottak ki viharokat. Mert Mezei nem megnyugtatott, ahogyan elvárták tőle, ő nem kedélyeket csillapított, nem „megmagyarázott” dolgokat, azt mondta, hogy attól is rosszabb a helyzet, mint amilyennek a panaszosok írják, mondják. Mezei folyton rlngbe szállt, hogy megverekedjen az igazáért; testületi ülésen, országos értekezleten, minisztériumban, pártközpontban, ahol lehetett, ahol kellett. Egyszer-egyszer kiütötték, de ő mindig felkelt, nem lehetett kiszámolni. - Mezei blöfföl, Mezei dramatizál és demagóg, Mezei kényszerhelyzetet teremt. Mezei ininden vezetőt megnyer, Mezei mindenkivel összerúgja a port - és így tovább - mondták partnerei, ellenfelei. O meghallgatta az élcelődést, a dühös kifakadást, volt, amikor fegyelmi vizsgálatot kért maga ellen, máskor csak kényszeredett mosoly volt a válasza. Folytatta a hadakozást, hogy legyen hová leültetni a gyerekeket, hogy legyen tanító és tanár az iskolákban, hogy megszűnjenek a dickensi állapotok a bentlakásos nevelőintézetekben, hogy kialakuljon az általa megálmodott és kidolgozott …
Tovább a műhöz
Címlap a címlapelőzék rézmetszettel, melyen a megdicsőülési jelenete látható. A kiadvány megjelentetése előtt 101 évvel vértanúságot szenvedett pálos szerzetes életének és halálának krónikája.
Tovább a műhöz
Napjainkban, amikor egy olyan nagy jelentőségű évfordulóhoz közeledünk, amilyennel kevés ország dicsekedhet a világban — tudniillik a Magyar Királyság megalakulásának, a magyar államiság fennállásának ezeréves évfordulójához, büszkeséggel kell hogy eltöltsön bennünket népünk, nemzetünk életrevalóságának, szívósságának, rátermettségének ama nagyszerű bizonyítéka, amit Kitaibel Pál ragyogó tudósi életpályája jelent. Ezt azért kell hangsúlyoznunk, mert kulturális és közéletünket több oldalról is számos vélemény, megnyilatkozás borzolja, amelynek rejtett vagy kimondott célja nemzeti identitásunk tudatának lekicsinylése, elbizonytalanítása. Pedig abban, hogy a magyarság koronként kisebb vagy nagyobb mértékben, de folytonosan jelen volt Európa kultúrájában, politikájában és történelmében, magyarság-tudatunk jelentős fenntartó erőként működött. Ahogyan a középkorban, a lovagi tornákon, egy-egy nagyhírű bajnok győzelmeivel messze földön ismertté tette népe, nemzete kiválóságát, később, a renaissance idején a mesterségek és a művészetek művelői szereztek hírt és megbecsülést országuknak. A felvilágosodás korától kezdve a tudomány is belépett a kiválóság mértékei közé. A török hódoltság 150 éve alatt, majd a Rákóczi szabadságharcban kivérzett ország már a 18. század végére felmutatja Európának az első magyar polihisztort, a kémiában …
Tovább a műhöz
"Fontes historiae huugaricae domesticos constituunt : I. Scri- ptores rerum hungaricarum, II. praeter alias antiquitatis reliquias Monumenta diplomatica et politica, praecipue seculi XI, XII et XHI-i. Nos hoc volumine scriptorum antiquissimos proferemus, qui memoriam sanctorum Stephani et Emerici posteris prodiderunt. Hi sunt anonymi tres ; quorum duo gesta sancti regis, tertius vitam Emerici ducis perscripserunt. Quartus est Hartvicus vel Cart- vicus, qui Legendas S. Stephani regis in unum conflatas et inter- polatas postremo in lucem protulit. Biographorum sancti regis prior Legendam eius minorem, posterior maiorem confecit. Opus illius integrum, huius extrema parte mutilum superest in duobus duntaxat diversae aetatis codicibus. Hartvici codicum magna suppetit copia..."
Tovább a műhöz
»Zrínyi Miklós, a szigetvári hős életére vonatkozó levelek és okiratok« czimű gyűjteményem ez első kötete a missilis levelek s ilyen számba menő királyi leiratok, folyamodványok és magyar kamarai fölterjesztések nagyobb tömegét foglalja magában, míg az ezt követő második kötet ugyanazok kisebb részét, továbbá az okiratok csoportját s végűl a név- és tárgymutatót tartalmazandja. A mi e kötetek tartalmának provenientiáját illeti: legelől áll az Országos Levéltár, mely az adatok egész halmazával járult a gyűjteményhez, még pedig legelső sorban az 1671-ben lefejezett Nádasdy Ferencz után a Nádasdy családtól elkobzott iratok, majd a Neo-regestrata Acta név alatt ismert gyűjtemény, a Történelmi Emlékek, a kisebb családi levéltárak, a Thurzó család levéltára, az Ecclesiastica Actá-k, a pálos-rend irományai, a mérhetlen becsű Limbus, a királyi könyvek, a Benigna Resolutiók, a különféle utasítások képezték kutatásom tárgyát, — mind megannyi bányái XVI. XVII. és XVIII. századi történetünknek. Ezután sorban a bécsi császári és királyi házi, udvari és állami levéltár (titkos levéltárnak is mondják) következik Hungarica és Turcica osztályaival, majd a cs. és kir. közös pénzügy- és közös hadügyministeriumi levéltárak, a m. nemzeti muzeum levéltára és kéziratgyüjteménye, a gróf Černin család csehországi neuhausi levéltára, Bártfa város …
Tovább a műhöz
»Zrínyi Miklós, a szigetvári hős életére vonatkozó levelek és okiratok« czimű gyűjteményem ez első kötete a missilis levelek s ilyen számba menő királyi leiratok, folyamodványok és magyar kamarai fölterjesztések nagyobb tömegét foglalja magában, míg az ezt követő második kötet ugyanazok kisebb részét, továbbá az okiratok csoportját s végűl a név- és tárgymutatót tartalmazandja. A mi e kötetek tartalmának provenientiáját illeti: legelől áll az Országos Levéltár, mely az adatok egész halmazával járult a gyűjteményhez, még pedig legelső sorban az 1671-ben lefejezett Nádasdy Ferencz után a Nádasdy családtól elkobzott iratok, majd a Neo-regestrata Acta név alatt ismert gyűjtemény, a Történelmi Emlékek, a kisebb családi levéltárak, a Thurzó család levéltára, az Ecclesiastica Actá-k, a pálos-rend irományai, a mérhetlen becsű Limbus, a királyi könyvek, a Benigna Resolutiók, a különféle utasítások képezték kutatásom tárgyát, — mind megannyi bányái XVI. XVII. és XVIII. századi történetünknek. Ezután sorban a bécsi császári és királyi házi, udvari és állami levéltár (titkos levéltárnak is mondják) következik Hungarica és Turcica osztályaival, majd a cs. és kir. közös pénzügy- és közös hadügyministeriumi levéltárak, a m. nemzeti muzeum levéltára és kéziratgyüjteménye, a gróf Černin család csehországi neuhausi levéltára, Bártfa város levéltára …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 49-55 az összesből: 55