Magyar
EnglishKeresés
Találatok
A Baranya Megyei Levéltár évkönyvét 1968-tól adták ki Baranyai Helytörténetírás, majd 1990-től Baranyai Történetírás címmel. A repertórium két részből áll: (1) szerzői rész: egy szerző tanulmányainak, közleményeinek leírása időrendben; (2) társzó rész: a bibliográfiai leírások szintén a megjelenés időrendjében. A repertórium második része egy számítógépi index, a KWOC (Keyword out of context: szövegkörnyezetből kiemelt kulcsszó)-index továbbfejlesztett változata. A továbbfejlesztés a címből kiemelt kulcsszavak tárgyszavasításában és bizonyos fokú egységesítésében rejlik. A tárgyszavak összeállításánál – kevés kivételtől eltekintve – ragaszkodtunk a címek releváns szavaihoz. Az információs hatékonyság növelése érdekében néhol kiegészítettük a címet; főként nevekkel és évszámokkal. A repertóriumon belül igyekeztünk a tulajdonneveket is egységesen leírni. A változtatások miatt megjegyezzük, hogy betűhív bibliográfiai leírás csak a tételek eredeti helyéről készíthető. A repertórium a Baranya Megyei Levéltár legújabb sorozatának első tagjaként jelent meg: Tanulmányok és források Baranya megye történetéből. Sikeres böngészést kívánok minden érdeklődőnek.
Tovább a műhöz
Amikor az ember az ősi korokban öntudatára ébredt, meglepetten nézett körül ebben a világban, és elgondolkodott azon, hogy hogyan kerülhetett ő ebbe a csodálatos és sokszor félelmetes környezetbe. A legkorábbi időktől fogva sejteni kezdte, hogy ez a világ, benne az emberrel valami hatalmas és értelmes Alkotó műve lehet. Az emberek különböző csoportjai a föld számtalan pontján megalkották elképzeléseiket a világ eredetéről, működéséről, és az ember szerepéről, feladatáról a világban. E próbálkozások azonban igen tétovák és gyakran primitívek vagy lehangolóak voltak. A teremtő Isten azonban nem akarta tudatlanságban hagyni az embert, ezért évezredekkel ezelőtt elkezdte lépésről-lépésre feltárni a teremtés titkait, célját, és bemutatni az ember kiváltságos helyzetét és feladatát. Kiválasztott egy népet, melynek körében hiteles tanítókat és prófétákat támasztott, akik által fokozatosan megismertette önmagát és teremtő szeretetének ajándékait az emberek egy kisebb csoportjával, és igyekezett ezt a kiválasztott népet elvezetni az ő szándékai szerinti életre. Sok-sok előrelépés, tétovázás és bukdácsolás után végül egyszülött Fia által tárta fel a teljes igazságot; hogy ő a tökéletes szeretet, a teremtés célja pedig az, hogy az ember hasonlóvá váljék őhozzá és országa megvalósuljon a földön. Az ember, így megszabadulva saját korlátaitól, a …
Tovább a műhöz
Eredeti terveim szerint az egész Hadtörténelmi Közleményeket feldolgoztam volna 1888-tól napjainkig. 1914-gyel bezárólag a munkát mégis abbahagytam, mert menet közben tudomásomra jutott, hogy a Hadtörténeti Intézet és Múzeum könyvtárának munkatársai is dolgoznak a folyóirat repertóriumán. Ilyen hatalmas munkát párhuzamosan végezni nem szabad. Az elsőbbség pedig őket illeti. Mégsem érzem hiábavalónak fél év fáradozásait, mert rengeteget tanultam. Egyrészt a hadtörténelmet, másrészt a repertorizálást illetően. Magát a folyóiratot most nem ismertetem részletesen. A rövidítések nagy része az egyes rovatokra utal. A repertórium mindkét részében az egyes kulcsszavakhoz tartozó bibliográfiai leírások a megjelenés időrendjében követik egymást. Igyekeztem egységesíteni a neveket, a hozzájuk tartozó előneveket, címeket és katonai rangokat, beosztásokat. Utóbbi kettő esetében a kulcsszavaknál a legmagasabb címet és rangot jelölöm, hogy ugyanazon személyhez tartozó bibliográfiai tételek ne szóródjanak aszerint, hogy az illető melyik korszakáról írnak; például Meskó József őrnagy — Meskó József altábornagy, vagy Esterházy Pál gróf — Esterházy Pál herceg. Királyoknál és császároknál — kissé önző, de remélem, megérthető módon — csak a magyar viszonylatot domborítottam ki. Némelykor egy-egy kulcsszó még így is túlontúl hosszúra sikeredett. Az 1910-től …
Tovább a műhöz
A repertórium első változatát 1983-ban adta ki a Statisztikai Kiadó Vállalat. 2004 augusztusában nyugállományba vonulván a pécsi Egyetemi Könyvtárból, fölmerült az ötlet, hogy az általam eddig elkészített 6 bibliográfiából és 17 repertóriumból minél többet vigyünk a könyvtárunk honlapjára, reményeink szerint segítve ezzel a kutatók munkáját. A digitalizálás során lehetőségünk adódott a szükséges változtatásokra és újabb szerkesztési elvek alkalmazására., így ez a munkám jelentős eltéréseket mutat az 1983-as kiadáshoz képest. A Közgazdasági Szemle előzményeinek alakulását – a cím, az évfolyamszámozás, a szerkesztők változását és a szerkesztői célkitűzéseket – így foglalta össze 1894-ben Jekelfalussy József, az akkori szerkesztő: „Csengery Antal indítványára s Hunfalvy János szerkesztésében már 1861-ben megindult a Statisztikai Közlemények czímű folyóirat, mint a nevezett bizottság kiadványa és munkálatainak eredménye; 1865-ben Statisztikai és nemzetgazdasági közlemények czímet vett fel, 1869-ben pedig Keleti Károly szerkesztésébe ment át s maradt 1871-ig bezárólag, mely évvel a folyóirat megszűnt, de már 1874-ben gr. Lónyay Menyhért kezdeményezésére új életre ébredt, Halász Imre szerkesztése alatt. Részvéthiány miatt azonban egyelőre ismét abbahagyatott s csak 1877-ben támadt fel újra s most már véglegesen, halottaiból. A folyóiratot …
Tovább a műhöz
Az Országos Levéltár 1923-ban indította meg folyóiratát. Az első szerkesztő, Csánki Dezső főigazgató beköszöntőjében így foglalta össze a terveket és célokat: „Mi úgy képzeljük a folyóiratot, hogy az általánosságban a levéltári ügyet, legközelebbről pedig kötelességszerűleg az Országos Levéltár ügyét szolgálja, s a levéltárak berendezését, történetét és anyagát óhajtja, főleg magyar szempontból ismertetni. Egy ily folyóirat azonban alig állhat meg az egyhangúsággal fenyegető és csak kevesek érdeklődésére számító külső levéltári ismertetéseknél, hanem kell, hogy – bár vázlatosan vagy kivonatszerűleg avagy csak a lényegesre szorítkozva – magát a történelmi forrásanyagot is közlése körébe vonja, s így némileg, vagy ideiglenesen, a sajnosan nélkülözött Történelmi Tárt is pótolja. Végül nem zárhatjuk ki működésünk köréből a levéltári forrásokon alapuló, szigorúan tudományos dolgozatokat és a szakba vágó könyv- és folyóiratismertetéseket sem. Reménykedve indulunk útnak, azzal a hittel, hogy vállalkozásunk szükséget pótol, és ha már ily zord időkben megindulhatott, – tovább is élni fog... Azért bizalommal kérjük elsősorban azoknak a hatalmas segítőkezeknek támogatását, amelyektől az idegeket tápláló anyagi erő, aztán azoknak rokonszenvét, együttérzését és közreműködését, akiktől, közelben és távolban, munkánk és …
Tovább a műhöz
A Magyar Családtörténeti Szemle genealógiai és heraldikai szaklap. 1935 végén – abban az évben egyetlen számmal – indult és az 1944-ben megjelent 4 számmal zárult. A folyóirat céljáról Baán Kálmán felelős szerkesztő és kiadó a következőket írja: „A történelemtudomány komoly formában történő népszerűsítése rendkívül nagyjelentőségű tényező a nemzetnevelés szempontjából s a családtörténet népszerűsítése épen abban éri el legnagyobb értékét, hogy a nemzet legértékesebb alkotó elemével, a családdal, annak multjával foglalkozó tudományágat ismertet a nagyközönséggel. A „Magyar Családtörténeti Szemle” megalkotásával azt a célt akarjuk megvalósítani s arra törekedünk, hogy a magyar társadalomban a család történetének megismerésén keresztül kiváltsuk a történelmi mult – mint a nemzeties szemlélet kimeríthetetlen erőtényezője – iránti széles érdeklődést és szeretetet. A családtörténeti kutatás módszereinek, a családtörténet jelentőségének ismertetése mellett főleg az állandó forrás-közlést tartjuk elsőrendű feladatunknak s a különleges tanulmányok, speciális kérdések szűkrefogásával, sokoldalú forrás-közléssel és ismertetéssel, szélesebb érdeklődésre számítható tanulmányok közlésével óhajtjuk elérni a családtörténetnek, mint történeti segédtudománynak komoly népszerűsítését.” (Olvasóinkhoz! =1935/1. 1.) Az …
Tovább a műhöz
A repertórium egy régi változatát már elkészítettem 1982-ben a KSH Könyvtárában, a TEXTPAC programcsomag szerint, amit más földolgozásokhoz használtak. Így nem volt lehetőségünk a munkámhoz szükséges módosításokra. Tudomásul kellett venni az ebből adódó korlátokat és hiányosságokat. Közülük is a legsúlyosabb, hogy a tárgyszavas részben az egyes bibliográfiai tételeknél a számítógép nem írta ki a szerzőt. De még így is érdemes volt elkészíteni a munkát, hiszen még e hibával együtt is ez a legrészletesebb tartalmi föltárás, másrészt az 1982-ben Budapesten rendezett Nemzetközi Gazdaságtörténeti Kongresszusra időzítettük a megjelenést. A mostani repertóriumhoz a pécsi Egyetemi Könyvtár tudományos titkára, Bogárdi János írt programot. Az általam használtak közül messze a legjobbat. Most ezt nyújtom át a szíves érdeklődőknek. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 1894-ben megindított folyóirata bevezetőjében Paikert Alajos szerkesztő a következőképpen összegzi vállalkozásuk célját: „Szükségtelen kiemelnünk, hogy Magyarország, mint a múltban, jelenben és jövőben is agrikol államnak története, társadalmi fejlődése nemcsak szoros összefüggésben állt földmívelő népe, a birtokos nemesség és a régi jobbágyok fejlődésével, hanem egyenesen ezek története, ezek fejlődése a tulajdonképeni nemzet történelme,... Sajnos, a magyar történetírás, mint …
Tovább a műhöz
Általában az időszaki kiadványok első számában a szerkesztők összefoglalják céljaikat, kiadványuk létrejöttének körülményeit, és vázolják a tervezett főbb rovatokat, témaköröket. A Közleményeknél a szokásos szerkesztői beköszöntő elmaradt. Azonban a kötetek tartalmi elemzése révén a tanulmányok összességének témagazdagsága mellett is választ kaphatunk az imént hiányoltakra. A témagazdagságot szépen mutatják a repertórium második részében szereplő tárgyszavak, míg az alattuk található bibliográfiai leírások száma a főbb témaköröket domborítja ki. Külön megemlítjük a 6. kötetet, amely a Budapesten 1971-ben megrendezett Mezőgazdasági Múzeumok III. Nemzetközi Kongresszusa 2-4. szekciójában tartott előadások szövegét tartalmazza angol, német és francia nyelven. A többi kötet egyes tanulmányait német (N), angol (A) orosz (O) és francia (Fr) tartalmi kivonatok követik. A Közlemények 1963-ban nem jelent meg. Csak az első és második kötete vonatkozik egyéves időszakra. Az ezt követő kötetek két év munkálatait tartalmazzák, míg 1977 után a megjelenés hároméves időszakot fog át. Az egyes kötetekről, a szerkesztőkről és a tartalmi kivonatok nyelvi megoszlásáról a következő táblázatban számolunk be. Összeállításunk két részből áll: (1) szerzői rész: egy szerző tanulmányainak leírása időrendben; (2) tárgyszavas rész: a bibliográfiai tételek …
Tovább a műhöz
Toldy Ferenc szerkesztő az előszóban így ír a célokról: „A’ Történelmi Tár’ rendeltetése a’ köz helyeken és magányosoknál elszórva levő kisebb történelmi emlékek ’s okiratok’ kiadása által mind a’ hazai történetek’ egyes részei és pontjai’ felvilágositásához járulni: mind az iró és olvasó közönség’ részvételét a’ történelem ’s annak forrásai iránt felgerjeszteni és táplálni.” Ugyanezen célt jelölik meg a folyóirat címlapján is: „A történeti kútfők ismeretének előmozdítására kiadja a Magyar Tudományos Akademia történelmi bizottmánya.” A Magyar Történelmi Tár három sorozatból áll, és az egyes kötetek több évet foglalnak magukba: 1. sorozat: 1855-1863. 1-12. kötet | 2. sorozat: 1867-1878. 13-25. kötet | 3. sorozat: 1914-1915, 1934. 26-28. kötet. A Történelmi Tár két részből áll: (1) 1878-1899. 1-22. kötet, (2) Új folyam: 1900-1911. 1-12 kötet. Szerk.: Komáromy András. Az 1. sorozat tartalommutatóját Toldy Ferenc a folyóirat 12. kötetében (1863. 289-292. p.) közli. Pelcz Béla a csaknem teljes időszakhoz (1855 -1911) készít tartalommutatót (152 p.), amit az MTA ad ki 1914ben. Az általam elkészített repertórium létjogosultságát a folyóirat és a Pelczféle tartalommutató ritka fellelhetősége indokolja. A repertórium mindkét részében – szerzői és tárgyszavas rész – igen egyszerű a tájékozódás, hiszen a …
Tovább a műhöz
1901. október 29-én megalakult a Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület, hogy a pécsi múzeum támogatásához társadalmi közreműködést biztosítson. Ennek eredményeként rendezték és megsokszorozták a városi múzeum anyagát. 1904. november 27-én nyílt meg a múzeum. Ám az egyesület életében bekövetkező pangás mintegy ötévnyi tétlenkedés után kezdett csak oldódni, mikor az egyleti közgyűlés 1906 októberében új tisztikart választott. Számos más teendő – ásatások megindítása, a kultúrpalota ügye stb. – mellett fölmerült az az ígény, hogy az egyesületi tagok számára felolvasó üléseket szervezzenek. A választmány 1907. június 12-én dr. Angyal Pál javaslatára létrehozta a felolvasó bizottságot. Felkérte dr. Szőnyi Ottót az ásatási program elkészítésére. Marosi Arnold múzeumigazgató indítványára évkönyv kiadását határozta el. Így indult útjára – végül is évnegyedes folyóiratként – 1908 januárjától 1930-ig a „Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület” Értesítője, amely még két cím- és szerkezeti változtatással (Pécs Szab. Kir. Város „Majorossy Imre Múzeumának” Értesítője 1939–1942; Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1956–) és több-kevesebb kihagyással a Baranya megyei történeti, természettudományi, régészeti, néprajzi, művészettörténeti és múzeológiai kutatás műhelyévé vált – átívelve a XX. század nagy részén. 1974-ben Csorba …
Tovább a műhöz
1998 óta jelenik meg meg városunk reprezentatív helytörténeti folyóirata, a Pécsi Szemle. Alcíme szerint: várostörténeti folyóirat. Külső megjelenését, tartalmát és szellemiségét a jó értelemben vett állandóság jellemzi. Ennek összetevőit „A főszerkesztő helyzetjelentése” című írásában (2001. tavaszi szám) Dr. Romváry Ferenc az alábbiakban foglalta össze: „spenótszínű” félkemény borító, a pécsi hagyományokra utaló bauhausos betűkkel megjelenített címfelirat, valamint a Mária Teréziától nyert szabad királyi városnak, a mai hivatalosan használt és a folyóirat számára közgyűlési határozattal engedélyezett vonalrajzos címere. Ugyanitt – a folyóirat célkitűzései között – az alábbiak szerepelnek: a város régmúltjának és közelmúltjának megismertetése, a történeti tények népszerűsítése és új kutatási eredmények közzététele. A Pécsi Szemlét a hasonló jellegű periodikák közül rendkívül gazdag képanyaga emeli ki. Bár kitűnő erőkből álló szerzői gárdáját az utóbbi években súlyos veszteségek érték, többek közt Bezerédy Győző, Szita László, Borsy Károly és Rajczi Péter halálával, a helyükre lépő tehetséges fiatalok munkái biztosítják a magas színvonal fenntartását. A folyóirat folyamatos megjelenése a Pécsi Szemle Várostörténeti Alapítvány révén biztosítottnak látszik. A Pécsi Szemle repertóriuma jelenleg csak …
Tovább a műhöz
A „Soproni Szemle” gyűjtőlencse akar lenni, amely egy pontban egyesíti a Sopronnal és Sopron vármegyével foglalkozó kutatók, tudósok, írók, szociológusok és politikusok gondolatait, munkájuk eredményét, hogy az összegyűjtött sugárnyaláb annál élesebben vetíthesse elénk és az utókor elé ennek a hatbetűs fogalomnak elmélyülő értelmét...”A repertórium mindkét részében – szerzői és tárgyszavas rész – betűrenden alapul a keresés. A kulcsszavak alatt a hozzájuk tartozó bibliográfiai leírások a közlés időrendjében követik egymást. A későbbi használatot megkönnyítendő, érdemes először folyamatosan átnézni a keresőoszlopot. Így közelebbi képet kapunk a szerzőkről és a tárgyszavazott témákról egyaránt.
A szerzői rész kulcsszavait – a szerzők neveit – már egységesített formában írom le, hogy ugyanazon szerző munkássága ne tagolódjon több kulcsszóra, megtörve ezzel a közlések időrendjét is. Az egyes bibliográfiai leírásoknál abban a formában szerepelnek a nevek, ahogyan a szerzők írásaikat jegyezték. Apróbb egységesítésre a tárgyszavas résznél is szükség volt.
Az egyéb jegyekkel jelzett szerzők neveit Gulyás Pál Magyar írói álnév lexikona, Sz. Debreczeni Kornélia e lexikont kiegészítő kötete és a szerzők nevei betűkombi-nációinak feloldásával sikerült teljesebbé tenni.
Megköszönöm Móró Mária Anna, a PTE …
Tovább a műhöz