Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Szótárunk alig egy évtized alatt három kiadást ért meg. Új kiadása előtt szükségesnek láttuk, hogy a használatban kitűnt egyes hiányosságait pótoljuk, szerkezetét világosabbá és egységesebbé tegyük. Egyúttal a szótárban szereplő lexikális adatokat a legszükségesebbre csökkentettük, ami lehetővé tette, hogy a terjedelem növelése nélkül a szóanyagot némileg bővíthessük. A szótár kb. 25000 címszót, illetve 55000 szótári adatot tartalmaz; a prózaírók közül Caesar, Cicero, Curtius, Livius, Nepos, ifj. Plinius, Sallusiius és Tacitus —, a költők közül Catullus, Horatius, Lucretius, Ovidius, Plautus, Phaedrus, Propertius, Terentius, Tibullus és Vergilius szókincsére támaszkodik. Á szóanyag a leghitelesebb szövegmegállapításokon alapszik. A szerkesztő arra törekedett, hogy a latin szavak magyar megfelelőit korszerű magyar nyelven és helyesen adja vissza, figyelembe véve mindazokat a hazai és külföldi szótárakat, amelyek tanulságul és segítségül szolgálhattak. Szó-alapanyagában a mű elsősorban a több évtizeden át bevált Burián-szótár Édes-féle III. átdolgozott kiadására támaszkodik. A fent említett latin szerzők szóanyagán kívül felvettük a fontosabb hazai helynevek és közigazgatási elnevezések latin megfelelőit is, hogy némiképpen segítségére legyünk a Magyarországon latin nyelven megjelent művek tanulmányozóinak. Ezeket a szavakat Hung. rövidítéssel …
Tovább a műhöz
Lectori salutem! Üdv az olvasónak! Ezzel a kis kötettel a latin bölcsesség kopogtat az olvasó ajtaján... Mit keres itt a latin nyelv, ez a holt nyelv? - kérdezheti valaki csodálkozva. Ne feledjük a latin nyelv hajdan a hatalmas római birodalomnak volt az anyanyelve. A római birodalom bukásával „meghalt” ugyan a latin nyelv, mint államnyelv, de - mivel az európai kultúra a görög-római kultúrára épült - a latin nyelv tovább élt az iskolákban, az irodalomban, a kultúrákban. Nemcsak azért, hogy a régi latin klasszikusokban eredeti nyelvükön gyönyörködhessünk, hanem azért is, mert a latin anyanyelv! Hiszen ebből származott le az olasz, a francia, a spanyol és a portugál nyelv. Még ma is Latin-Amerikáról beszélünk... Az Egyház a római birodalom bukása után is megőrizte a latin nyelvet a liturgiájában és jogrendszerében. Az egész középkorban a tudomány nyelve a latin volt. A Biblia is évszázadokon át latin fordításban terjedt el az egész világon. Örvendetes, hogy a néhány évtized latinellenes magatartás után (mely a valóságban is „holttá nyilvánította” a latin nyelvet), újabban észlelhető a latin nyelv megbecsülése is. Ennek az érdeklődésnek a jele, hogy egymás után jelennek meg latin mondásokat tartalmazó (Nota bene, Varietas delectat stb.) gyűjtemények. A nagyközönség is szívesen veszi kezébe az ilyen velős mondások könyvét. Elsősorban az ókori latin írók (Horatius, …
Tovább a műhöz
Nagy örömet jelent számomra, hogy végre - majd 35 év után - az orvostanhallgatók és gyógyszerészhallgatók kezébe kerülhet egy felfogásában is megújult latin tankönyv. E tankönyv előde - a maga korában úttörő jelentőségű, Dr.Takács János által írt Egységes orvosi latin nyelvkönyv -a tudományos nyelv (ezen belül az orvosi terminológia) alapszókincsének és fordulatainak megismertetését a klasszikus latin oktatásának módszereivel kísérelte meg. Bár mintegy 15 éve átdolgozott formájában tanítottuk ezt a tankönyvet, használata egyrészt a kezdetleges nyomdatechnika miatt, másrészt a felfogás egységének hiánya miatt számos nehézségbe ütközött. Dr.Takács János másik, gyógyszerészhallgatók számára írt jegyzete főleg a gyógyszerész-curriculum megváltozása miatt avult el. Mivel az orvosi (fogorvosi) és a gyógyszerészi latin szókincse és fordulatai egymástól nem állnak annyira messze az alapszinten, hogy érdemes legyen eltérő tankönyveket használni, ezúttal a szó szoros értelmében egységes tankönyv tartalmazza a mindhárom kar számára fontos tudnivalókat. Az már a tanár feladata, hogy karonként más-más részletet hangsúlyozzon és kérjen számon. A tanév folyamán elsajátítandó anyagot 16 leckébe sűrítettem (10+6), ez 2 féléven keresztül heti 2 tanórában kényelmesen elvégezhető. Törekedtem arra, hogy, bár szakmai nyelvről van szó, se az oktató, se a hallgató …
Tovább a műhöz
A „keleti" nyelvek sorában a török, az arab, a kínai, a japán stb. mellett a perzsa nyelv előkelő helyet foglal el) közel háromezer éves kultúrát hordoz, jóllehet ezen idő alatt az ó- és középperzsától a modern perzsa nagyon távol került.
E társalgási könyv megjelentetésének célja egyrészt gyakorlati jellegű (az eddig megjelentetett, keleti nyelvekkel foglalkozó könyvek sorában hiányt pótol), másrészt fel kivánja kelteni az érdeklődést a „Kelet franciájaéként aposztrofált nyelv, a perzsa iránt. Az átlagember számára Irán (Perzsia) az ókori Perzsa Birodalmat, Dárius kincsét, majd ezer évvel később a mesés Keletet, az Ezeregyéjszaka csodás világát jelenti) Firdauszi, Szá'di, Háfiz és Omár Khajjám páratlan verseit és persze napjainkban a modern Iránt: Reza sahot, Khomejnit, az iráni forradalmat, az irakiiráni háborút és az Iráni Iszlám Köztársaságot. A modern perzsa nyelv — amelyet Iránon kívül helyi eltérésekkel Afganisztánban, Pakisztánban, India egyes városaiban és Tádzsikisztánban is beszélnek — az indoeurópai nyelvek — keleti — indoiráni ágához tartozik- Szókincsének jelentős hányada arab eredetű kölcsönszó, de nyelvtani szerkezete teljes egészében megőrizte indoeurópai jellegét. Kiejtése könnyen elsajátítható, ismerős csengésű a magyar fülnek. A laikus számára a perzsa nyelv arab betűs írása miatt riasztónak tűnhet. De ez a mindössze 32 …
Tovább a műhöz
A jelen szótár kb. 50 000 címszót és mintegy 30 000 szókapcsolatot és állandó kifejezést tartalmaz. A feldolgozott szókészlet zöme a mai magyar köznyelvet és az azon alapuló irodalmi nyelvet képviseli. A szótárba felvettük a bizalmas társalgási nyelv leggyakoribb szavait is. A szakszókincsből csak a legáltalánosabban ismert rész szerepel a szótárban. A szótár anyagának összeállításánál Lakó György Svéd—magyar szótárának anyagából, valamint magyar—svéd szógyűjtéséből indultunk ki. A magyar szócikkeket a Magyar Értelmező Kéziszótár alapján egészítettük ki (a szóanyagnak kb. 35%-a). Az értelmezésnél kizárólag a mai svéd irodalmi és köznyelv szókincsét és kifejezéskészletét vettük figyelembe. Az értelmezéseket Olle Palm (Stockholm) ellenőrizte. Kiváló munkájáért őszinte köszönet illeti. Kiefer József a szótár szerkesztésében volt segítségemre, a szótár magyar szóanyagának összeállítása és a szerkesztési elvek egységesítése az ő munkáját dicséri. Farkas Judit, Janczyszyn-Kiefer Júlia és Róna Anna-Mária a szótár kéziratát gondozta, segítségükért e helyen is köszönetét mondok. (...) Denna ordbok omfattar ungefär 50 000 uppslagsord och 30 000 fraser och fasta uttryck. Ordboken söker genom ett systematiskt ordurval täcka det moderna allmänna ordförrådet i både det litterära och talspråket. Hänsyn har också tagits till det lediga och vardagliga …
Tovább a műhöz
A Nyelvi fogalmak kisszótára az első olyan kislexikon, amely magyar nyelven összefoglalja a legfontosabb nyelvészeti ismereteket. Könyvünk elsősorban diákoknak készült, azzal a céllal, hogy a nyelvvel, és legfőképp a magyar nyelvvel kapcsolatban minden lényeges tudnivalót tömören és egyúttal érthetően megfogalmazzon. A szócikkek nagy része egy-egy általános fogalom címét kapta (pl. mondat, beszédhang), és a meghatározás is többnyire általános, a kifejtés azonban természetesen leginkább a magyar nyelvre vonatkozik, s a példák is a magyarból származnak. Kisszótárunk tanulmányozója tehát egyszerre kap képet a nyelv általános jellemzőiről és a magyar nyelv legfontosabb tulajdonságairól. A Nyelvi fogalmak kisszótára szervesen és szorosan kapcsolódik a Korona Kiadónál megjelent Magyar nyelv című tankönyvsorozatunkhoz, elsősorban annak anyagát dolgozza föl, kiegészítve más ismeretekkel. Miképp az általunk készített tankönyvek, úgy a kisszótár sem csupán a szőkébb nyelvtanra összpontosít, hiszen a nyelvet, annak minden részelemét a betölthető kommunikációs szerep felől szemléli, ezért a hagyományos nyelvtani szócikkek mellett bőséggel közöl összefoglalásokat a szövegtan, a szociolingvisztika és a stilisztika vagy az írás és a beszéd témaköréből. A Nyelvi fogalmak kisszótára mindazt a tudnivalót tartalmazza szócikkek formájában, amelyre az érettségiző és …
Tovább a műhöz
Med en synonym, också kallad liktyding eller utbytesord, avses ett ord med samma betydelse som ett annat. Två synonyma ord skall sålunda vara fullt identiska eller helt och hållet liktydiga. Det finns emellertid i språket endast få ord, som i strängaste mening är synonyma. Exakt samma betydelse uppnås i regel endast genom definitioner, såsom kvint = femte tonen i en diatonisk skala. Som egentliga synonymer kan dock nämnas ordparen ibland och stundom, använda och begagna. Orden gosse och pojke, respektive afton och kväll, är ofta inbördes utbytbara men skiljer sig från varandra genom stilvalören; hustru och gemål är synonyma endast i vissa sammanhang. Ordet lekamen motsvarar i ålderdomlig eller biblisk stil »kropp» — de två orden kan alltså i givna fall vara lämpliga utbytesord. Ätt avser i regel adlig eller kunglig släkt, ty innebär, i sakprosa, i officiell och högtidlig stil, detsamma som vardagsordet »för». Som synonymer betraktas ofta betydelsebesläktade eller begreppsbesläktade ord, t.ex. lim och klister, som ju bägge är beteckningar för bindemedel och i dagligt tal i lek-mannamun måhända brukas om varandra, men för fackmannen innebär de skilda ämnen. Likaså talar lekmannen om klocka, medan fackmannen rör sig ined begreppet ur. Slutligen kan man tala om olika arter av ett och samma begrepp: ordet roddbåt kan alltefter omständigheterna bytas ut mot eka, jolle eller lillbåt. Begreppet »synonym» har i föreliggande arbete …
Tovább a műhöz
Tulajdonságszótár
- 2015
Szótárunkban a külső és belső emberi tulajdonságokat leíró magyar szavakat gyűjtöttük össze. Az emberi kommunikáció során igen sok szó született, amit személyleírásra használunk. Ez nem meglepő, hiszen kevés dolog foglalkoztat bennünket jobban, mint maga az ember. A külső jellemzőkre is számtalan kifejezésünk van, viszont a belső tulajdonságok változatosságát még több szó ragadja meg. Azonfelül, hogy néhány tulajdonságra önálló kifejezést alkottunk, rengeteg alkalommal átvitt értelmű szavakat használunk, más területekről elcsenve képeket, hogy jellegzetességeinket árnyaltabban fejezhessük ki. Ilyen értelemben a világ számos jelensége tulajdonsággá válik, csak hogy néhány példát soroljunk fel: agyafúrt, címeres, délibábkergető, fagyos, falfehér, hatökör, kaméleon, kemény, kétszínű, kirakatbábu, köpönyegforgató, lágy, lángelme, méregzsák, penészvirág, penge, pipamocsok, savanyú, sivár, talentum, tökmag, tuskó, tüskés. A szavak irányítják a másik emberről való gondolkodásunkat, és saját énképünket is megfoghatóvá teszik. Lelki szerkezetünket elképzelhetjük úgy, mint egy hálót, amelynek csomópontjaiban a szavak állnak. Megismerve újabb és újabb kifejezéseket, egyre tovább haladhatunk, mélyebbre áshatunk az önismeretben és embertársaink megismerésében. Természetesen
léteznek olyan belső állapotok vagy megélések is, amikre nincsenek szavak, …
Tovább a műhöz