Magyar
EnglishKeresés
Találatok
A karácsonyi ünnepek előtt mindenki szebbé, meghitté szeretné varázsolni otthonát asztali díszekkel, ablak- és ajtódíszekkel stb. A karácsony igazi fénypontja a tündöklő karácsonyfa, amit igazán különlegessé tehetünk saját készítésű gyöngydíszekkel. A műanyag vagy hungarocellgömböket, -jégcsapokat vagy papírgolyókat vonjuk be gyöngyfonattal. A különféle színekben kapható gyöngyök áttetszők és csillogók, így mindenki tetszése szerint készíthet karácsonyi gömböket. Más díszeket, pl. facsillagokat és gyertyatartókat is díszíthetünk gyöngymintával. A könyvben szereplő ötletek alapján valósítsuk meg saját elképzeléseinket is. A gyöngydíszek készítéséhez jó szórakozást kíván a szerző. (...) A gyöngydíszek elkészítéséhez az alábbi anyagokra és eszközökre lesz szükségünk: Műanyag, hungarocell- vagy üveggömbök, -harangok, jégcsapok Akrilfesték (pl. gyöngyház árnyalatú vagy a gyöngyhöz illő színű festék), Fa csillagdíszek és gyertyatartók Drótkarikák, Kásagyöngyök, 0 2 mm Szalmagyöngyök, 5, 10 és 20 mm hosszú, Teklagyöngyök, 0 3 és 4 mm Hosszúkás teklagyöngyök, 3x6 mm Gyöngyfűző tű Damil, 0,35 mm-es Gombostűk (a jelöléshez), Drót, 0,3 vagy 0,4 mm-es, Szalag, Ragasztó, Kötőtű, Az egyes díszeknél felsoroljuk a szükséges anyagok és eszközök teljes listáját. (...) A kereskedelemben különféle méretű kásagyöngyök kaphatók. A …
Tovább a műhöz
A télnek is megvannak a maga szépségei, kellemes percei, mégha odakint zord is az időjárás. Épp ez az idő a legalkalmasabb arra, hogy befészkeljük magunkat a meleg szobába, és a nyugodt, csendes estéken gyöngydíszeket készítsünk. Ezidáig főként gyöngycsillagok és -angyalkák fűzését mutattuk be a könyveinkben, ezért most ebben a könyvben helyet kaptak mellettük más modellek is: fenyőfák, madarak, hóemberek stb. A kész díszek karácsonyfa-dísznek, ajándéknak is csodaszépek. A mai világban, amikor szinte már minden kapható, a legszebb ajándék a saját készítésű dísz. A gyöngydíszek készítéséhez sok siker kíván a szerző. (...) A könyvben szereplő díszekhez ezüst- és aranyszínű gyöngyök, csiszolt, tekla- és reneszánsz gyöngyök, valamint szalmagyöngyök különféle méretben szükségesek. Macskaszem-, Poláris gyöngy, különleges üveggyöngyöket használhatunk a csillagok közepéhez, gyöngy kupakot és tüskegyöngyöt (Spike bead) pedig madárcsőrnek vagy hóember orrának. A nagy csiszolt, csepp alakú műanyag gyöngyök kiválók az angyalkák testének. A figurák, díszek fűzéséhez az ezüstszínű gyöngyfűző drót vagy rézdrót 0,3 mm-es méretben a megfelelő. A drótra fűzött csillagok stabilak lesznek, az angyaltestek és -karok formázhatok, hajlíthatok. A lapos nyolcágú drótcsillagok jól használhatók. A gömbcsillagokhoz varázsgömböt használunk, amelybe 50...98 …
Tovább a műhöz
Könyvünk Kiss Edit enteriőrtervező munkáiból összeállított reprezentatív gyűjtemény, amely szeretne mindenki számára új szempontokkal vagy megszívlelendő tanáccsal szolgálni. Tanúi lehetünk, keze nyomán hogyan formálódik a tér, s nyer emberi arcot a puszta falak rendszere. A berendezéshez mindazt használja, ami az embernek jó: a természetes anyagokat eredeti formájukban, tömörfa bútorokat, növényi szálakból vagy tiszta gyapjúból szőtt textileket, pamut-, len-, tisztaselyem kelméket. A fény természetes és mesterséges változatainak széles skáláján játszik, ergonómiai és hangulatfestő lehetőségeikkel kreatívan bánva. A színharmóniákat a lélektani hatások erősítésére szakértelemmel alkalmazza, de nem csupán dekoratív vagy hangsúlyozó szerepet kínál fel számukra. A tervezőnő bátran szakít a lakberendezés formalizmusával, a közízlésbe beépült tabukkal és sémákkal. Biztos érzékkel és jó arányban vegyíti régi stílusok értékhordozó tárgyait, és modern életünk praktikus darabjait. Sajátosan finom eklektikája nemcsak a falakat melegíti fel, de sugároz valamit, amitől szabad és kerek lesz a világ. (...) Kifogástalan szépérzékről tanúskodó környezetben is hiányérzetünk támadhat: okát gyakran megfogalmazni sem igazán tudjuk, csak érezzük, hogy az emberi kéz nyoma nélküli rideg felületektől belénk költözik a rémület. A lakott enteriőr nem színházi …
Tovább a műhöz
Az életmód és a művelődés múltja felé fordulást, jelentette ki Hanák Péter, magyarázhatjuk „akár a lassúbb sodrású békekor szenzációéhségével, a kuriózum iránti fogékonyságával, vagy akár a civilizációs ártalmaktól sújtott és fenyegetett 20. század végi ember vágyakozásával a régmúlt »szép idők«, a természethez közelebb álló közösségek hite és romlatlansága iránt, vagyis illúziókkal és nosztalgiákkal”. Az ehhez a témához vonzódó s annak kutatásában elmerülő historikus számára azonban, fűzte hozzá, „az elődök életmódjának, szokásainak, gondolkodásának, kultúrájának megismerése nem egyszerűen egy szolidabb fajta tudományos fantasztikus irodalom, egy múltba irányított történeti turisztika kellemes izgalmát ígéri, hanem az élet egykori teljességének és fokozatos kiteljesedésének fejlődésmenetét: tehát művelődési eszménnyé emelkedik”. Az idézett sorok megjelenése óta eltelt negyedszázad igazolta az egykor Hanák által kezdeményezett úttörő vállalkozás, a Hogyan éltek elődeink ? című kötet programját. Nem utolsósorban azért, mert időközben megérlelődött a felismerés, hogy a mindennapi életnek az életstílus és a köznapi gondolkodás, valamint a mentalitás fogalmában összegződő megannyi ténye a vagyoni, jövedelmi vagy foglalkozási helyzettel egyenértékűre formálja mindannyiunk életét. Nemcsak a jövedelem megszerzésének a …
Tovább a műhöz
2014. április 9-én 17.00-24.00 óráig a PTE Egyetemi Könyvtár, a PTE Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszék, és a Csorba Győző Könyvtár szervezésében került megrendezésre a 2. Könyvtári éjszaka. Az idei éjszaka címe „Hobbitfalva – környezettudatos gondolkodás” volt. Ezen az éjszakán lehetőséget kaptak az egyetemi hallgatók, hogy éjfélig vegyék igénybe a könyvtári szolgáltatásokat, a 2. szint olvasótermének tanulásra inspiráló csendjében készüljenek vizsgáikra. A konferenciateremben a témával kapcsolatos rövid tudományos ismeretterjesztő előadásokat hallgathattak meg a látogatók a PTE népszerű oktatóinak előadásában. A 0. szinten megismerkedhettek a Hydromobillal is, valamint a Kötészeti Műhely a maradék alapanyagokból kézműves foglalkozást tartott az érdeklődőknek. A Tudásközpont mélyföldszintjén öko-vásártér várta az érdeklődőket, ahol egészséges, természetes alapanyagokból készült termékeket lehetett kóstolgatni, vásárolni, miközben csendes népzene szórakoztatta a vásárterezőket. A könyvtári éjszaka összekapcsolta a tudományt és az irodalmat. Ingyenes látogatói jeggyel lehetőség nyílt a könyvtár tereinek bejárására is – játékos irodalmi kvízjátékon is részt lehetett venni -, valamint kedvezményekkel, szerteágazó programokkal csalogatták a könyvtárba a hallgatókat, diákokat, pécsi polgárokat és a gyermekeket, hogy a könyvtárat …
Tovább a műhöz
Illemszótár
- Tar Károly
- 1997
Az illem nem dogma, hanem az ésszerűséget követő, az emberi kapcsolatokból kikövetkeztethető hasznos szabályok sokasága.
Az illemtan új, sűrített formája az illemszótár. Nemcsak tömör eligazításaival, áttekinthetőségével korszerű, hanem szellemében is, amellyel az illemszabályok örökös átértékelésére, megújítására és megfogalmazására serkenti az olvasót. Sokan az életből lesik el, hol, miként illik viselkedni helyesen, és próbálnak magatartásuk szögletességeiből egyet-mást lecsiszolni. Az illemszabályok mindig is változtak, tökéletesedtek, korszerűsödtek. Ebből a folyamatból könnyen leszűrhető a tanulság: minden megszívlelendő viselkedési szabály kiindulópontja a jóérzés, a tapintat, az erkölcs. Az emberek közötti kapcsolatok javításának folyamatában divatos változások és változtatások úgy alakítanak az illemszabályokon, hogy az egyéni szabadság ne csorbuljon, és a természetesség uralkodjék a közösségenként, tájegységenként és országonként kialakult szokásokban. Viselkedését minden ember maga szabályozza az általa elfogadott és tiszteletben tartott erkölcsi normák szerint. Ezért szükséges, hogy ne csak elfogadjunk bizonyos illemszabályokat, hanem érzékenységünket és a másokkal szembeni magatartásunkat tökéletesítve időnként átfogalmazzuk, bővítsük, javítsuk őket. Erre kíván ösztönözni mindenkit az illem fontosabb tudnivalóinak nagy …
Tovább a műhöz
Játékok
- 1998
Az alábbiakban olyan játékok leírásait olvashatjátok, amelyeket gólyatáborban vagy egyéb csoportos összejöveteleken játszhattok, alkalmat teremtve a közös időtöltésre, szórakozásra. A játékok között vannak érdekesebbek, és kevésbé érdekfeszítők, ismertebbek és talán csak papíron létezők, de végül minden játékot fennhagytunk a listán, ami társaságban eljátszhatónak tűnik. (Régi tapasztalat, hogy mindig az első hallásra legprimitívebbnek tűnő játékok a legélvezetesebbek.) A kategóriánkénti besorolásnál a Kemény Vikiék által megalkotott beosztást vettük alapul, megpróbáltunk minden játékot besorolni a tizenhárom kategória valamelyikébe (nem volt könnyű!). Az egyes játékcsoportoknál mindig feltüntetjük, hogy mikor, kikkel, hol és hogyan célszerű az adott típusú játékokat játszani, általában hasonló szellemű instrukciók kerültek a játékok utáni megjegyzés rovatba is. A feltüntetett játékidő általában egy átlagosnak vélt, becsült érték, olyan játékoknál, ahol több kört érdemes egymás után játszani az egy menetre vonatkozó időtartam szerepel. Annak eldöntésében, hogy mikor hagyjunk abba egy játékot, mindig a csoport aktuális állapotának, hozzáállásának kell mérvadónak lennie. A játékvezető fontos feladatai közé tartozik, hogy a játék megtervezése, levezetése mellett figyeljen arra is, hogy a csoport tagjai mennyire vevők az általa …
Tovább a műhöz
Képes Pesti Hírlap (1927-1939)
- 1927-1939
A Légrády Testvérek Pesti Hirlapja hangsúlyozottan nemzeti hanghordozású lap volt, de a húszas évek közepén, Rákosi Jenő visszatértével tulajdonképpen a régi Budapesti Hirlap túlfűtött nemzetiességének örököse is lett. Légrádyék Trianon után a területi revízió programjának fórumaként helyezték el önmagukat, aminek ugyan kellő hangsúlyt adott Rákosi publicisztikája, de halála után, a harmincas években is a Légrády Testvérek adta ki a Revíziós Liga olasz, francia, angol és német nyelvű havilapjait. Egyébként is az egyik legterebélyesebb kiadványbokrot hozták létre a Pesti Hirlap körül: külön vidéki kiadásával kísérleteztek (1921-1924), kiadták a Képes Újságot (1915-1921), Az Érdekes Újságot (1913-1925), aztán folytatásaként a Képes Pesti Hirlapot (1927-1939), melléklapként A Pesti Hirlap Vasárnapját (1923-1937) és folytatását, a Képes Vasárnapot (1937-1944), valamint a hetenként megjelenő A Pesti Hirlap Regénytárát (1923-1924). Mindezeken túl pedig előfizetőinek ingyen vagy jutányos áron biztosította (1928-as hirdetése szerint) a Pesti Hirlap Könyvek 52 kötetét, A Pesti Hirlap Díszkönyvtára 12 kötetét, A Műveltség Útja hat kötetét és évenként A Pesti Hirlap Nagy Naptárát. A Pesti Hirlap főszerkesztője 1919. őszi újraindulása után Légrády Ottó lett, felelős szerkesztője Lenkey Gusztáv maradt; főmunkatársként tért visssza a laphoz Hoitsy Pál, a …
Tovább a műhöz
A Tudomány és életmód könyvsorozat ismét újabb résszel gazdagodott. Az E-számokról őszintén - élelmiszereink árnyoldalai, az Allergia- és Candida-kalauz, a Génháború - a genetikailag módosított élelmiszerek kockázatai, valamint a Ne veszítsd el a csontjaidat! című könyvek után egy kis kitérőt teszünk az életmód területén. Hiába vásárolunk ugyanis adalékanyag-mentes, alacsonyabb allergenitású vagy nem „génmanipulált" élelmiszereket, ha életmódunk egyéb régióiban olyan hiányosságok vannak, amelyek könnyen zátonyra futtathatják az életünket. A rohanó életvitel, a kapkodás legalább olyan egészségpusztító tényező, mint a helytelen étrend. Szükséges tehát az életmód egyéb tényezőivel is foglalkozni, amelyek között az egyik legkiemelkedőbb részterület az egyéni időgazdálkodás. Az egészségkutatók szerint az életidőnkkel való sáfárkodás sokkal komolyabb figyelmet érdemlő kérdéskör, mint amilyennek általában gondoljuk.
Az idő témakörével összefüggésben számos könyv jelent meg hazánkban és a nyugati országokban. A legtöbb kiadvány azonban a jó időgazdálkodást az üzleti sikeresség alapfeltételeként, a karrier kulcsaként jeleníti meg, mintha a megfelelő időtervezés csak az üzleti szféra résztvevőit érintené komolyabban. Ebből adódóan a vezetői rétegnek, a kommunikációhoz kötődő szakma képviselőinek, az egyre népesebb tábort alkotó …
Tovább a műhöz
Ősapáink, ősanyáink életmódja, viselete, benső családi élete, valamint nemzeti szokásaink vizsgálata az utóbbi időkig nem igen volt kimerítőbb kutatás tárgya, pedig már régen felismerték ennek szükségét. Hatvankét évvel ezelőtt Kovachóczy «Arpadia» czímű zsebkönyvében egy névtelen író, midőn Thurzó Imre lakadalmi rendjét kiadta, ezt irta: «Ha visszatekintünk előkorunkra, fájdalommal kell megvallanunk, bogy szokásairól vagy semmit, vagy igen keveset tudunk s ezen szempontból tekintvén Thurzó Imre, a nevezetes nádor fiának lakadalmát, — senki rosszaim nem fogja, hogy itt közrebocsátjuk. De több figyelmet is, ébreszthet ezen közlés a szemes vizsgálódóban s a történetírót (több) kérdés megfejtésére is serkentheti.». Az érdekes kis közlemény figyelmet bizonyára ébresztett, de a történetírókat valami nagyon nem serkentette, igen sok volt meg más irányban teendő. Évtizedek évtizedek után múltak, de ezen a téren egyes adatoknak elszórtan való közlését kivéve, nem sok történt. A hozzánk közelebb eső korban örvendetes változás állott be, nagybecsű dolgozatok jelentek meg egyes udvartartásokról. Ilyenek pl. a Nyáry Albert, Fraknói Vilmos és Thallóczy Lajos által írott értekezések plyppolit érsek, II. Lajos király, I. Apáti Mihály udvartartásairól, valamint Csánki Dezső «I. Mátyás udvara» és Demkó Kálmán «Polgári családélet» Lőcsén czímű munkája. …
Tovább a műhöz
Paksy Kata hozománya 1539. Paksy Kata asszonnyal mely marhát adtanak 1530. Egy veres kamuka szoknya mind alja, feli aranyas bársonnyal vetett. — Egy
kék tafota szoknya alja, feli veres bársonnyal vetett. — Egy szederjes gránát szoknya alja, feli veres bársonnyal vetett. — Egy test színű stannet (igy) szoknya alját szederjés kamukával, felit szederjés bársonnyal vetek.— Egy veres skarlát szoknya; alját felit fekete bársonnyal veték. Egy fehér stannet (igy!) szoknya, alját veres
kamukával, felit veres bársonnyal vetek. Egy puplikán szin karasia szoknya, alját veres ackatcal (igy!) fölit veres kamukával vet . . . Egy szederjes aranyas kamuka szoknya alját felit veres aranyos kamukával vetették. — Egy test szinti tafota szoknya alját felit zöld bársonnyal. Egy szőke purpian szoknya, alját felit zöld atlaczczal. — Egy viselő veres purgamal (igy!) szoknya, alja feli zöld atlaczczal vetett. — Egy vont aranyas kentes ki alá még liewlget (igy!) 1 adok. Egy veres scarlat kentes. Egy sződerjés gránát kentes. — Egy veres karasia kentes. — Egy viselő purgamal köntös. — Egy veres aranyos hölgy suba. — Egy veres velenczei tafota suba, pegwetli (igy!) háttal, bélelt. — Egy veres purgannal viselő suba, nyúl mállal bélelt, galléra peréme pegywet hát. Két ruhának való kamukát, egyik szederjes, másik veres. — Egy ruhának való tarka rácz kamuka. Két ruhának való fél atlacz egyik zöld, másik veres. …
Tovább a műhöz
Nagymihályi Mátyás levele Kapy Miklóshoz. Szobráncz. 1566. decz. 25. Wÿtezlw es nemes wram es en nekem bÿzodalmas atyamfia közönetemnek es zolgalatomnak aÿanlasomnak wtanna towaba ezrwl akarÿk ke : Irnom hogÿ most mÿnkket menÿekezöben hwÿtak mÿnd az assony Emberwel egyetemben es rwliaÿa Igen kewes wagÿon ÿt hon, azÿrt kÿrem ke: mÿnt bÿzot wramot hogÿ ez en emberemtwl staraÿ János dÿaktwl kwlgÿe meg ke: az weres atlacz soknÿat az
kÿnek hozzw az wÿa es lm az kwlcÿot az egÿk ladanak oda kwltem ke: azÿrt az assonÿ embernek wagyon ot egÿ öwe es kese ezwstos astÿs kwlgÿe meg ke: wgÿan ezen embertwl ke : Meg zolgalom mÿnt bÿzot wramnak es atÿamfÿanak. Isten meg tarcÿa ke: ÿo egÿssÿgben sok ÿo estendeÿgez lewel kolt sobranczcÿon sent János nap elöt walo Cÿeterteken Ennÿ esten 1566. Nagÿmÿbalÿ Mátyás m. külczim: Ez lewel adassÿk az nemes es wÿtezlw fÿrfÿwnak Capÿ mÿklosnak en nekem mÿnden kor tÿztelendö es bÿzodalmas atyam fianak.
Tovább a műhöz