Magyar
EnglishKeresés
Találatok
A gróf Zichy család okmánytárát boldogult gróf Zichy Károly az eddig megjelent kötetekkel megalapította, azonban a folytatás halála, után több évig szünetelt, mindaddig míg a Történelmi Társulat fölkérésére gróf Zichy Ferencz úr ő kegyelmessége és idősb gróf Zichy Nep. János úr ő méltósága áldozatkészségéből e kötet kiadása lehetővé vált, melynek szerkesztésével a Történelmi Társulat alólirtat bízta meg. A most közölt oklevelek az 1396 évtől az 1409. évig terjednek, a teljes szövegükben közöltek száma ötszáznégy. Ezek közt a szíves olvasó számos oklevéllel fog találkozni, melyek a köztörténetre is világot vetnek, e részben legyen szabad némi útmutatással szolgálnom, s a kiválóbb érdekűekre a figyelmet felhívnom. Midőn Zsigmond királynak 1395. május havában elhalt neje Mária királyné felett Nagyváradon a sírbolt bezáródott, vele együtt az Anjouk korszaka is, mely hazánkra annyi dicsőséget hozott, letűnt, s a kegyeletes ragaszkodásnak, mely a nemzetet az uralkodó családhoz lűzte, csak emléke maradt főn. Az ifjú király most már teljesen függetlenül folytathatta uralkodását; ő is hivatva volt, hogy nagynevű elődei példáját követve, hazánk .javára új korszakot alkosson, azonban történetünkből, kivált az 1396—1402. évig lefolyt eseményekből az ellenkezőt tapasztaljuk. Zilált állapotok következtek, egyfelől a törököknek a déli végekhez …
Tovább a műhöz
A gróf Zichy család okmánytárát boldogult gróf Zichy Károly az eddig megjelent kötetekkel megalapította, azonban a folytatás halála, után több évig szünetelt, mindaddig míg a Történelmi Társulat fölkérésére gróf Zichy Ferencz úr ő kegyelmessége és idősb gróf Zichy Nep. János úr ő méltósága áldozatkészségéből e kötet kiadása lehetővé vált, melynek szerkesztésével a Történelmi Társulat alólirtat bízta meg. A most közölt oklevelek az 1396 évtől az 1409. évig terjednek, a teljes szövegükben közöltek száma ötszáznégy. Ezek közt a szíves olvasó számos oklevéllel fog találkozni, melyek a köztörténetre is világot vetnek, e részben legyen szabad némi útmutatással szolgálnom, s a kiválóbb érdekűekre a figyelmet felhívnom.
Tovább a műhöz
A Zichy-Okmánytár első hat kötetének használatát nehézzé tette, hogy az sem időrendi, sem névmutatóval ellátva nem volt. Az égető hiány pótlására nem a jóakaratban, hanem az anyagi eszközökben szűkölködtünk. A magyar történetírás minden művelője a legnagyobb hálával tartozik a Zichy-nemzetség nemes Seniorának, gróf Zichy Nep. János úr ő méltóságának, ki nemcsak az okmányok kiadásának folytatását határozta el, hanem a Történelmi Társulatot nagylelkű áldozatkészséggel a hiányzó mutatók pótlására is képessé tette. A VII-ik kötet első fele az időrendi mutatót, második fele a névmutatót tartalmazza.
A munkára a Történelmi Társulat választmányának két avatott tagja, Barabás Samu és dr. Áldásy Antal voltak szívesek vállalkozni. Nagy gondot igénylő, fárasztó munkájában követett elveit Barabás. Samu a következőkben ismerteti: — A Zichy Okmánytár I—VI. kötetének időrendi mutatója az említett kötetekben folyó számok alatt közzétett okleveleken kívül, az azokban egész terjedelmükben, vagy csak rövid kivonatokban, de pontos keltezéssel közölt egyéb oklevelek kivonatait is tartalmazza. A keltezések megfejtésében szigorú pontosságra törekedtem. Mennyiben sikerült ezt elérnem? — annak megítélése nem reám tartozik. De egy pár dologról e tekintetben számot adni kötelességem. Egyik az, hogy a keltezetlen, főleg az Árpádok korából való oklevelek …
Tovább a műhöz
A Zichy-Okmánytár első hat kötetének »Időrendi mutatójához« immár Dr. Aldásy Antal úr munkájából ugyanezen kötetek »Név- és tárgymutatóját« csatolhatjuk.
A nagy következetességgel készített, és az arra fordított időt, gondot és pontosságot sejtetni sem engedő munkáról annak készítője így nyilatkozik: »A név- és tárgymutató czéljának megfelelőleg lehető teljességgel készült, a mennyiben teljességről egy ily óriási terjedelmű név- és számtömegnél egyáltalán beszélni lehet. A hol, mint ennél a munkánál, jóformán százezrekre terjedő számokkal kellett dolgozni, hibák becsúszása, számok kiesése teljesen el nem kerülhető. Ép így nem küszöbölhetők ki teljesen a hibák és hiányok az átutalásoknál sem. Az oklevelekben előforduló helység-, birtok- és személyneveknél, a mennyire csak lehetséges volt, a mai írásmódnak megfelelő alak állapíttatott meg. Utána zárjelben, kursiv betűkkel szedve, az oklevelekben előforduló változatokat adtuk. Ettől az eljárástól csak ott tértem el, a hol a mai írásmód szerinti alak nem volt teljes bizonyossággal megállapítható, mely esetben az oklevélben előforduló alak maradt meg; továbbá ott, a hol az oklevélben előforduló alak a mainak teljesen megfelel, mint pl. a Veres névnél, a hol mellőztem az oklevélben használt alakzat külön feltüntetését. Az egyes családok tagjainál lehető pontossággal igyekeztem a filiatio …
Tovább a műhöz
Az előző kötet bevezető sorok nélkül jelent meg, mutatva ez által is, hogy a gondos kéz, mely évekig annyi szeretettel, szakavatott pontossággal vezetett: nincs többé… Pótolhatatlan a veszteség, mely Nagy Imre halálával okmány-editióink ügyét érte. Oly nagy tudomány, tapasztalat, annyi közlékeny nyájasság, mely az ügynek mindig új munkásokat szerzett, pótolhatatlan és feledhetetlen marad… Aggodalommal vettem át Nagy Imre örökét, bizalmamat a mellettem álló szakértő-bizottság támogatásába s azon reménybe helyeztem, hogy első ilynemű munkám jóakaratu elnézésre inkább számíthat. Mindenben nagynevű elődöm útját követtem. Egyetlen eltérés, hogy az anyag nagysága az egy ügyre vonatkozó okmányok összevonására kényszerített, ami azonban a tartalom pontos kivonatolásával történvén, senkit károsítani nem fog. "Visszanyúlva az előző kötet anyagára is, a következőkben ismertetem a közölt okiratokat: A VI-ik kötet némi pótlások után 1410-től 1420. végéig terjed és 417 szám alatt közöl Zsigmond király korára vonatkozó iratokat. A Zichy-család története érdekes kiegészítést nyer Nagy Imre által egyéb helyekről, főkép pedig zichy és szajki Zichy István úr nágocsi levéltárából közölt okmányokkal, amelyek átengedéséért e helyütt mondunk utólag köszönetét. A család tagjai közűi Zichy Paska dédunokáját, Elek fia Zsigmondot leljük az ősi …
Tovább a műhöz
A jelen kötettel vállalatunk Mátyás király trónra-lépésének évéig jutott. Büszkeséggel utalhatunk az eredményekre, mert évek sora óta középkorunkról jelentősebb munka meg nem jelent a nélkül, hogy ne idézte volna e gyűjteményt és ne nyert volna kincseinkből gazdagodást. A zsélyi levéltár terjedelmét mutatja, hogy eddig már mintegy 6000 darab okmányt bocsátottunk közre, a család áldozatkész kegyeletét pedig az, hogy sorozatunkban immár a kilenczedik kötethez jutottunk. Néhai gróf Zichy Károly, Zichy Nep. János gróf és főkép Zichy Ferencz gróf, a nemzetség seniora, kik a kiadás költségeit viselték, az ősök emléke, a haza multjának tett ideális szolgálataikért a történetirás kedvelőinek nem muló hálájában leljék nagy áldozataikért a neveiket megörökítő elismerést. Ezen kötet Albert király halálától Mátyás uralkodásának kezdetéig 18 évet ölel fel. A Zichy-család tagjai közül a nagyanyai gondozás alatt élt bárom árva, Benedek, Balázs és István nagykorúakká válnak. Balázs úgy látszik inkább az ősi zalamegyei birtokokat, Vörcsököt lakja, aquirálja ott a keretyei részt (178. sz.), Benedek pedig a somogyi részeken, Zicken, Zalán tartózkodik. Az egész családnak nagy fontosságú ügye, hogy anyjuk, dárói Majos Dorottya örökségét, a tolnamegyei dárói várból és tartozékaiból kikeressék. Unokafivórök, a könnyű vérű Dárói Majos Imre ellen hosszas …
Tovább a műhöz
Bé vezetés a' diplomatikába vagy is az oklevél esméret tudományába mellyet TT. Schwartner Márton úr után, némelly változtatásokkal 's hasznos bővitésekkel magyar nyelven ki adott Perger János
- Schwartner Márton
- 1821
Kedves Magyarom! Tulajdon szerencsém, ’s boldogságom a’nyira öszve van kötve szeretett Hazám’ boldogságával, hogy a'nak lehető eszközléséről nem is gondolkozhatok a'nélkül, hogy egyszersmind kedvelt Hazámról is meg ne emlékezzek. Ezen Hazafiui indulat vezetett tehát engemet azon vakmerő gondolatra is, mellynél fogva ezen munkát azonnal, midőn ezen tudománynál még csak meg ésmérkedni kivántam, Hazai nyelvünk' diszes köntössébe öltöztetve egyszersmind közre is bocsássam. Nem lévén pedig még csak szoros esméretségem is ezen tudományjal, mint vehettem magamnak, czélom el érésére nézve biztosabb Kalauzt , mint TT. Schwartner Márton Úrnak Diplomatikai munkáját? Ezen érdemes Oktató Úr az, a’ ki a’ Magyar Diplomatikai tudományt tudomány-rendbe szerkeztetve édes Hazánkkal legelőbbször meg esmértetni kívánta! mert jól lehet voltak többen is , kik már a’nak előtte a’ Magyar Diplomatikának, vagyis Oklevél-esméretnek bizonytalan, ’s miveletlen ösvenyjén botorkázni bátorkodtak, azok mindazáltal koránt sem valamelly tudomány-rend szerént el készített Diplomatikai könyvvel , mint inkáb csak némünémü töredékekkel, ’s csekély darabokkal gazdagították Hazánkat. A’ fent tisztelt érdemes Oktató Úrnak Diplomatikai munkája tehát az, mellyet ’sinor-mértékül, ’s út-mutatóúl választottam magamnak; de minthogy már azon munkának régi születésétől fogva több érdemes …
Tovább a műhöz
A csillagászat vagy latinosan asztronómia (ógörögül: αστρονομία, latinul: astronomia) az emberiség egyik legrégebbi tudományága. A Földön kívüli jelenségek megfigyelésével és magyarázatával foglalkozó természettudomány. Az asztrofizika a csillagászat (és a fizika) azon része, amely a fizikát alkalmazza a csillagászati megfigyelések magyarázatában. Napjainkban a csillagászat szinte minden témaköre komoly fizikai ismeretanyagot feltételez, ezért a csillagászat és az asztrofizika tudománya már-már összefonódik. Szinte meg sem lehet különböztetni, hogy hol kezdődik az egyik és hol ér véget a másik. A csillagászat egyike azon kevés tudományoknak, ahol az amatőrök (a tudománnyal nem hivatásszerűen, hanem műkedvelő módon foglalkozók) még mindig aktív szerepet játszanak, különösen a rövid ideig tartó jelenségekhez kapcsolódó felfedezések és megfigyelések terén. Az asztronómiát nem szabad összekeverni az asztrológiával, ami megpróbál az emberek sorsával kapcsolatos megállapításokat tenni az égitestek jellemzőinek megfigyelésével. Bár az asztrológiának és az asztronómiának közös történeti gyökere van, módszerüket tekintve mégis nagyon eltérőek. Míg az asztronómia a ma elfogadott természettudományos megközelítést alkalmazza, az asztrológia egyfajta kulturális hagyomány talaján áll, és nem tekinthető az akadémikus tudományok részének. Az asztronómia …
Tovább a műhöz
Introductio in artem diplomaticam praecipue Hungaricam cum III tabulis aeri incisiis
- Schwartner Márton
- 1790
Kedves Magyarom! Tulajdon szerencsém, ’s boldogságom a’nyira öszve van kötve szeretett Hazám’ boldogságával, hogy a'nak lehető eszközléséről nem is gondolkozhatok a'nélkül, hogy egyszersmind kedvelt Hazámról is meg ne emlékezzek. Ezen Hazafiui indulat vezetett tehát engemet azon vakmerő gondolatra is, mellynél fogva ezen munkát azonnal, midőn ezen tudománynál még csak meg ésmérkedni kivántam, Hazai nyelvünk' diszes köntössébe öltöztetve egyszersmind közre is bocsássam. Nem lévén pedig még csak szoros esméretségem is ezen tudományjal, mint vehettem magamnak, czélom el érésére nézve biztosabb Kalauzt , mint TT. Schwartner Márton Úrnak Diplomatikai munkáját? Ezen érdemes Oktató Úr az, a’ ki a’ Magyar Diplomatikai tudományt tudomány-rendbe szerkeztetve édes Hazánkkal legelőbbször meg esmértetni kívánta! mert jól lehet voltak többen is , kik már a’nak előtte a’ Magyar Diplomatikának, vagyis Oklevél-esméretnek bizonytalan, ’s miveletlen ösvenyjén botorkázni bátorkodtak, azok mindazáltal koránt sem valamelly tudomány-rend szerént el készített Diplomatikai könyvvel , mint inkáb csak némünémü töredékekkel, ’s csekély darabokkal gazdagították Hazánkat. A’ fent tisztelt érdemes Oktató Úrnak Diplomatikai munkája tehát az, mellyet ’sinor-mértékül, ’s út-mutatóúl választottam magamnak; de minthogy már azon munkának régi születésétől fogva több érdemes …
Tovább a műhöz
Tisztelt Olvasó! Intézményünk alapításának 40. évfordulóját e rendhagyó emlékkönyvvel szeretnénk megünnepelni. Kiadványunk egy jubileumi évkönyvhöz híven bemutatja az utóbbi évtized intézménytörténetét, legfontosabb tevékenységeit, képzési és kutatási területeit, hazai és nemzetközi kapcsolatait. Névsorokat, adatokat közöl, fényképekkel dokumentálja a legfontosabb eseményeket. Mindemellett valódi közösségi könyv is, amelyet nem a tények, számok és adatok tartanak össze, hanem azok a történetek, amelyeket az egykori és jelenlegi hallgatók, oktatók osztottak meg velünk. Ezek adják az évkönyv igazi tartópilléreit.
A szervezeti változások miatt az évkönyv sajátos módon a szorosan vett évfordulón túlmutatva a 2018. év végéig gyűjti egybe az utóbbi bő évtized történéseit, élményeit, emlékeit. Az évkönyvben szereplő adatok a 2018. december 31-i állapotot tükrözik. A további sikereket hozó együttműködésben bízva szeretettel ajánlom mindenkinek kiadványunkat! (A szerkesztő) | „Hiszek a lélekben, mely szereti a világot; annyira szereti, hogy újracsinálja, annyira szereti, hogy meg sem elégszik vele”, írja Szekszárd nagy szülöttje, Babits Mihály Örökkék ég a felhők felett című hitvallásában. Ez a hit az alkotó ember hite. Erősebb minden társadalmi, kulturális korlátnál. Nem ismer megalkuvást. A világot szerető és e szeretet jegyében megváltoztatni …
Tovább a műhöz
A magyar tud. Akadémia statisztikai és nemzetgazdasági bizottsága megbízásából szerkesztett Közgazdasági és Statisztikai Évkönyvnek alulírottak szerkesztésében ezúttal harmadik kettős évfolyamát veszi a hazai közönség. A két előbbi évfolyam az illető évek végén bocsáttatott közzé, minthogy azonban a forrásul szolgáló hivatalos statisztikai kiadványok tekintélyes része az év második felében, sőt vége felé szokott napvilágot látni, hogy az azokban foglalt újabb adatok felhasználhatók legyenek, czélszerübbnek látszott az Évkönyv megjelenését néhány hónappal elhalasztani. Ez intézkedésnél fogva a Közgazdasági és Statisztikai Évkönyv jelen kötete az 1888. évivel
szemben a legtöbb fejezetben két újabb év adataival bővült s mint kettős évfolyam jelenik meg; a következő évfolyamok már rendszeresen az év első hónapjaiban, február—márczius hóban, fognak megjelenni. Alulírottak törekvése, mint eddig, ezúttal is az volt, hogy a népességi és közgazdasági állapotokról, az állam és társadalom tevékenységéről hű, kimerítő és új adatokkal tájékoztassák a hazai közönséget. Azon szoros kölcsönhatásnál fogva, melyet a különböző országok gazdasági, kulturális és állami viszonyai egymásra gyakorolnak, a hazai adatokkal párhuzamosan a külföldi államok adatai is nagy gazdagságban közöltettek, s az olvasó közönség feltalálja bennük a hazai viszonyok …
Tovább a műhöz
Magyarország helységnévtára tekintettel a közigazgatási, népességi és hitfelekezeti viszonyokra
- 1882
A római és görög katholikus, az ágostai és helvét vallásu protestáns, ugy az unitárius egyházi hatóságok legujabb hivatalos kiadványaiból, egyházi névtárakból és schematismusokból, a keleti görög egyház és az izraelita hitvallásuak, nemkülönben törvényhatóságok kézirataiból minden egyes községhez odairtam az illető anyaegyházat, s az anyaegyháznál az illető egyházi hatóságot is jeleztem; ismét az Országos m. kir. statisztikai hivatalban feldolgozott legujabb népszámlási adatokat is felekezet szerint minden egyes községhez odairván, e munkában immár minden egyes községnél jelezve van, hogy minden egyes hitfelekezetből hány lelket számlál a község, s mely egyházi beosztás érvényestül lakóira nézve. Ezen, éveken át tartott munkára a következő indokok serkentettek: Paptársaim az egyházi hatóság óhajára a papi czimtár számára kötelesek beterjeszteni a lakosság számát; ...mivel pedig az egyedüli helyes, hivatalos népszámlálás az ő körükön kivül az Országos m. kir. statisztikai hivatal által hajtatott végre, a papi czimtárak, schematismusok helyes összeállithatására okvetlenül szükségessé lett a népszámlálási adatoknak jelen alakban való közzététele. Paptársaim kötelesek a népmozgalmi adatokat évenkint a megyének beszolgáltatni, hogy azok az Országos m. kir. statisztikai hivatalban feldolgoztassanak; a statisztikai hivatalnak az ezen munkába felvett …
Tovább a műhöz