Keresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
Abban az időben, mikor Herbart János Frigyes született (1776), Németországban sűrűn járta még az a szokás, hogy tehetősebb családok kisebb gyermekeiket otthon taníttatták. Herbart is — egy év kivételével, melyet szülővárosának, Oldenburgnak egy magánintézetében töltött — otthon tanult tizenkettedik életévéig, mikor belépett az oldenburgi latin iskolába. Előbbi házi tanítója egyik levelében útmutatást ad neki, hogy iskolai teendőin kívül mivel foglalkozzék odahaza? mit olvasson vallástani ismereteinek gyarapítása végett? milyen latin és görög írókat tanulmányozzon? Segédkönyveket ajánl neki a római régiségekhez (Nieuport), a mithológiához (G. Hermann), az egyetemes történelemhez (Millot) és a mathematikához (Häseler). Buzdítja, hogy olvasson német és francia irodalmi műveket. „Mindenek előtt azonban arra kérem Önt", írja neki, „hogy túlszorgalmas ne legyen, s naponkint néhány órát, sőt gyakran egész napot szánjon a lélek és test szükségszerű üdülésének, mert — omne nimium nocet." Ez az intelem azt mutatja, hogy Herbartot már ebben az életkorban a munkától inkább vissza kellett tartani, semmint a munkára serkenteni. Komoly és csendes gyermek volt. Nem szerette a mozgalmas játékokat. Nem sokat pajtáskodott kortársaival; inkább a felnőttek társaságát kereste. Kiváló szellemi tulajdonai már korán megnyilvánultak. Mint felsőbb osztályú gimnáziumi tanuló …
Tovább a műhöz
Azon bölcselők közt, kik az ujabb időben a neveléstudomány fejlődésére hatottak, Herbait bizonyára az első helyen áll. Neveléstudománya hatalmas szellemnek terméke, de emberi munka. Való és költött hibáit keményen támadták és támadják meg sokan; vannak, kik neveléstudományának egyes részeit gáncsolják; vannak olyanok is, kik az egész munkának alapját; a lélektant s erkölcstant akarják megdönteni, s ezek szemében Herbait neveléstudományának épülete csupa rom. Eleinte csak kevés tanítványa akadt Herbart rendszerének; lassankint nőtt híveinek száma; ma hatalmas sereg. S e tanítványok nagy lelkesedéssel védik a mester munkájának lényegét, munkába veszik a mestertől örökbe maradt kincsesbányát s munkásságuk nyomán támadt a Herbart-iskola neveléstudománya, mely még folyton halad előre s folyton hódít. Herbart tanítványai és ellenségei még napjainkban is elkeseredetten harczolnak egymással. E harcz s a rendszer folyton növekvő befolyása vitt arra, hogy a Herbart-iskola gondolataival részletesen megismerkedjem. Kezdtem a mester munkáin; a tanulmányozgatásról számot adtam magamnak s e számadást olvassa a következőkben az olvasó Nagyjában követem a gondolatok egymásutánjában az "Allgemeine Padagogik aus dem Zweck der Erziehung abgeleitet" és "Umriss pdagogischer Vorlesungen" czimü munkákat ; hozzájuk fűzöm azonban a többi müvében elszórtan található gondolatokat is. Az itt …
Tovább a műhöz