Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 5
Összes találat megjelenítve : 5
Találatok
A kereskedelem
- Beöthy Leó
- 1869
Azok után, melyek a statistika elméletéről tartott előadásokban itt elmondattak, nem okvetlenül szükséges ugyan, de tárgyam természeténél fogva mégis czélszerünek látszik, kezdetül, önök emlékezetébe visszaidézni azt, hogy a statistika, lényegében, vagy legalább legfontosabb ágaiban nem egyéb, mint a társadalmi állapotoknak számadatokon alapuló ismerete, és így a statistika, a nélkül hogy megszűnnék ezért önálló tudomány lenni, egyszersmind kiegészítő része, a társadalmi tudományok minden ágának. Még pedig olyan kiegészítő része, mely nélkül azok, tapasztalati alapot veszítve, nem számíttathatnának többé az exact tudományok sorába, hanem pusztán speculatió utján szerzett elméletek rendszerévé válnának. Tudjuk, hogy a speculatió, melynek hajdan oly nagy tér volt engedve az emberi ismeretek bővítésére irányzott törekvésekben, ujabb időben hitelének nagy részét elveszítette. Már magában a rendszerek sokasága, az eredmények különböző volta, melyre ugyanazon alapigazságból vagy igazságnak vett alapmondásból kiinduló és speculative tovább építő bölcselkedők jutottak, meggyőzhetett arról, hogy a speculatió nem csalhatatlan, mert ha igaza lehetett is egynek e tudósok közöl, de ekkor a többinek mindnek, ki ezen egytől eltért s egymással is ellentétben állott, semmi esetre sem lehetett igaza; de az okoskodás csalékonynak bizonyulván, annak eldöntését sem …
Tovább a műhöz
Magyarország kereskedelmének mai szervezeti struktúrája sajátos fejlődési ívet követve alakult ki. Hazánknak a 20. század közepéig is lényeges lemaradása
volt a kereskedelem fejlettségét tekintve a nyugati országoktól, amely lemaradás a második világháború után kibontakozó szocialista gazdaságirányítási rendszernek köszönhetően tovább fokozódott. A rendszerváltást követően megnyíltak a lehetőségek a hátrány behozására, és a 90-es évek elejétől a bolti kiskereskedelem területén egymással párhuzamosan futott a kisméretű kereskedelmi egységek önállósulása (a szervezeti-tulajdoni decentralizációt magával hozó privatizáció eredményeként), és a kínálat koncentrált megjelenése (egyre nagyobb kereskedelmi egységek megnyitásával). Napjainkban igen erős verseny folyik a kiskereskedelmi szervezetek között. A tőkeerő, a likviditás, a költséghatékonyság, az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás, a beszerzési, készletezési és értékesítési stratégia és taktika minden eddiginél nagyobb jelentőségre tesz szert ebben a szituációban. A jó döntések nem csak a vállalkozás életben maradását szolgálják, de hosszabbrövidebb ideig versenyelőnyt is biztosíthatnak. Azonban jó döntések nem képzelhetők el a lehetőségek ismerete nélkül. A kereskedelemben dolgozó szakembereknek tisztában kell lenniük az egyes döntési helyzetekben rendelkezésre álló alternatívákkal, …
Tovább a műhöz
David Hume már életében számos alkalommal, több változatban és többféle címmel megjelent (vö. a „Szövegváltozatok” bevezetésével), kortársai körében a legnépszerűbbek közé számító írásai, az Esszék első kritikai kiadását az 1777-es kiadás alapján T. H. Green és T. H. Grose készítette el 1874-ben. Ezt követi és korrigálja a jelen fordítás alapjául szolgáló Essays Moral, Political and Literary (szerk.: Eugene F. Miller. Javított kiadás, Indianapolis, Liberty Classics, 1987), melynek szerkesztési elveire részben támaszkodtunk, máshol azonban eltértünk azoktól. Hume tipográfiai megoldásai közül követtük azt, hogy bizonyos hangsúlyos szavakat - többnyire, de nem kizárólag tulajdonneveket - csupa nagy ill. dőlt betűvel közöl, de elvetettük azt, hogy a „Visszavont és kiadatlan tanulmányok” közül az első háromban túlnyomórészt „németesen”, azaz nagy kezdőbetűvel írja a főneveket. Lábjegyzetként, néhány terminológiai megjegyzésen kívül, betűkkel jelölve kizárólag Hume saját hivatkozásai szerepelnek, [ ]-ben kiegészítve az idegen nyelvű idézetek magyar megfelelőjével, szükség esetén a forrás pontosabb megjelölésével, ill. ahol van mértékadó hazai kiadás, ott annak adataival. Minden, akár az Esszék főszövegére, akár Hume jegyzeteire vonatkozó további magyarázat a kötet végén elhelyezett, számozott jegyzetekben található. Élete során Hume …
Tovább a műhöz
A tudományok fejlődnek, de néha visszaléphetnek. Ez igaz a közgazdaságtanra is. A II. világháború végén a fő bevezető közgazdaságtan tankönyvek elvesztették életszerűségüket és magyarázó erejüket. A természet viszont irtózik az ürességtől. Ennek a tankönyvnek 1948-ban jelent meg az első kiadása mint Samuelson KÖZGAZDASÁGTAN-a. Ez vezette be a makroökonómiát egyetemeinkre, és a közgazdaságtan oktatásának zsinórmértékéül szolgált a mindinkább globalizált világban. Persze a gazdaság és a közgazdaságtan is nagymértékben megváltozott az eltelt évek során. Ennek a tankönyvnek - amely Samuelson-Nordhaus KÖZGAZDASÁGTAN-ává alakult - az egymást követő kiadásai dokumentálták a világgazdaságban bekövetkező fokozatos változásokat, és pontosan bemutatták a legfrissebb közgazdasági gondolatokat, melyek a tudományág fejlődésének határán bukkantak fel.
Meglepetésünkre ez a tizenkilencedik kiadás lehet az egyik legfontosabb az összes átdolgozás közül. Középutas kiadásnak neveztük el. A mű a vegyes gazdaság értékét hirdeti - egy olyan gazdaságét, amely a piac kemény fegyelmét ötvözi a pártatlan kormányzati felügyelettel. A középutasság ma életbevágó, mivel a globális gazdaság szörnyű mélységbe süllyedt, ami talán rosszabb, mint bármely ciklikus visszaesés az 1930-as évek nagy válsága óta. Sajnos sok tankönyv túl messze kóborolt el az önelégült …
Tovább a műhöz
