Keresés
Összes találat megjelenítve : 10
Összes találat megjelenítve : 10
Találatok
1940-ben jelent meg Berde Károly A magyar nép dermatológiája. A bőr és betegségei népünk nyelvében hidelmeiben és szokásaiban című hézagpotló néprajzi munkája. A kötet nem volt előzmények nélküli, hiszen szerzője korábban is érdeklődött a néprajz és a népi orvoslás iránt. A Magyar Dermatológiai Társulat 1938-as nagygyűlésén tartott előadásának is ez volt a témája. A munka elkészítését széleskörű anyaggyűjtés és kutatómunka előzte meg, mely nem ment akadályok nélkül. Hiszen a Magyar Orvosi Könyvkiadó által kiküldött tizenkétezer adatszolgáltatásra felkért orvos közül mindössze négy válaszolt. Így Berde Károly tanítványaival néprajzi, nyelvészeti, történeti, orvosi folyóiratokat, monográfiákat, adattárakat, oklevéltárakat néztek át és gyűjtötték össze az anyagot a kötethez, de a népköltészetből, babonákból is merítettek adatokat.
Berde a kötetet Pápai Páriz Ferenc – szintén nagyenyedi kötődésű – professzor, a Pax Corporis szerzője emlékének szenteli. A tíz fejezet témakörei között megtaláljuk a bőrbajok okairól, a bőr ápolásáról, a népi tünettanról, a bőrbajok megelőzéséről és terápiájáról szóló részt, de foglalkozik a bőr- és nemi betegségek népi elnevezéseivel, tájnyelvi változataival is. Tartozik a könyvhöz egy jegyzék is, melyben az egyes bőrbetegségek különféle népi elnevezései mellett annak népi …
Tovább a műhöz
Bőrjegyzet II.
- Berde Károly
- [s.a.]
Berde Károly egyetemi bőrgyógyászati és nemi betegségekkel kapcsolatos előadásainak gépelt változata. A kötetben a fekélyekkel, a gombás megbetegedésekkel, a bőr tuberculosisszal, illetve a szifilisszel foglalkozik.
Tovább a műhöz
Új szemléletű és új felépítésű könyvet írtam a bőrgyógyászat gyakorlati kérdései iránt érdeklődőknek, amelyből kiderül, hogy a fejlődést, a „soha nem ártani” elvének megvalósulását a természetközelségben találtam meg. Azt bizonyára Ön is észrevette, hogy az élettel, az egészséggel összefüggő bajok annál nagyobbak, minél messzebbre távolodunk természetes közegünktől. Soha nem szabad elfeledkeznünk arról a szigorú természeti törvényről, hogy az ember elsősorban természeti, biológiai lény. Ha a beteg vagy az orvos ezt elfelejti, ingoványos talajra tévedhetnek. Hogy a Kedves Olvasó megértse gondolataimat, a természethez fűződő őszinte vonzalmamat, kérem, olvassa el az alábbi bemutatkozó írásomat. Csiga: Bandukolok az óriásra nőtt fák között, a szeszélyesen kanyargó erdei ösvényen. Csend ölel körül. Kerülöm még a levelek között megbújó kis gallyakat is, nem megyek neki a lelógó száraz ágaknak. Hangtalanul járok. Ha nem hallom a madarak veszedelemre intő csivitelését, ha nem zavarok fel pihenő őzeket, akkor úgy járom az erdőt, ahogy apámtól tanultam. Áhítattal és csendben, mintha csak templomban járnék. Valahogy úgy, ahogy arról valamikor az indiánkönyvekben is olvastam. Időnként megállók, megérintek egy-egy fát, hallgatom a csendet, és nézelődök. Az erdő is az én testvérem, szeretjük egymást. Egyszer csak megdermedek! Az ösvényen egy szép, …
Tovább a műhöz
A kolligátumkötetben Berde Károly 1932 és 1939 között, pécsi egyetemi tanári, klinikaigazgatói korszakában keletkezett tanulmányai, cikkei olvashatóak. A tanulmányok egy csoportja ebben a kötetben is a szifilisz gyógyításával, kezelési lehetőségeivel foglalkozik. A szifiliszes betegek maláriás lázzal való kezeléséről e műben is olvashatunk, 1932-ben a korábban kezelt 30 betegből 16 sorsát, gyógyulását tudták nyomon követni. Berde megállapítja, hogy a kezelt betegek közül egyiknek sem vált kárára a maláriafertőzéses kezelés. Hét betegnél pedig a malária és Salvarsanos kombinált kezelés teljes gyógyulást eredményezett, de ők valamennyien még a betegség korai szakaszában megkapták a kúrát. Tanulmányaiban foglalkozik a nemi betegségek társadalmi jelentőségével is. Ebben a korszakban több írás is keletkezett a járványos gombás megbetegedésekről. A kötet tartalmazza a dermatológiai kongresszusokhoz, az Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Tudományos Szövetségéhez kapcsolódó munkákat is.
Tovább a műhöz
A kolligátumban Berde Károly 1928 és 1931 között keletkezett tanulmányai, cikkei olvashatóak. Ebben a kötetben is nagyon sok tanulmány foglalkozik a gombás megbetegedésekkel, illetve azok kezelésével. Jelentősek a fonalas gombák fény hatására mutatott viselkedésével foglalkozó kísérletei. Összefoglaló munkáiban ismerteti a hódmezővásárhelyi mikrosporiasis járvány lefolyását. Tanulmányainak másik csoportja a szegedi klinika tevékenységét ismerteti. Kísérleti jellegű vizsgálódásai kiterjedtek a tallium bőrgyógyászati alkalmazásának lehetőségeire, erről is olvasható több tanulmány a gyűjteményben. Ismeretterjesztő előadása a napfürdőzésről a rádióban hangzott el, írott változata a gyűjtemény része. Szintén érdekesség a diathermia bőrgyógyászati alkalmazásáról írott tanulmánya.
Tovább a műhöz
A kolligátum kötetben Berde Károly 1923 és 1927 között keletkezett tanulmányai, cikkei olvashatóak. A tanulmányok között a szifilisz gyógykezelésének módjairól is értekezik. Ennek kapcsán vizsgálta a bizmut alkalmazhatóságát a betegség gyógyításában. A szifiliszkezelések során vizsgálta azt is, hogy a különböző kezelési módszerek miként befolyásolják a klinikán kezeltek vérsüllyedését. A szifiliszkezelések egy különös formáját is kipróbálták a klinika betegein, pedig a korai szifilisz váltólázas (maláriafertőzéses) kezelése volt. Munkáinak következő nagy csoportja, a bőr gombás eredetű betegségeivel foglalkozik. Jelentősek a fonalas gombák fény hatására mutatott viselkedésével foglalkozó kísérletei. Tanulmányaiban foglalkozik a magyarországi gombaflórával és a gombás megbetegedések gyakoriságával. A mikrosporiasis betegség a világháború után terjedt el Közép-Európában. Ez a főként gyermekeket érintő gombás bőrbetegség az 1920-as években több magyarországi településen is járványként terjedt. Berde Károly tanulmányaiban leírta a szegedi mikrosporiasis járvány lefolyását, klinikai megfigyeléseit és levonja a járványok tanulságait, különösen a megelőzésre vonatkozóan. Szegeden 1924-ben négy gyermekintézményben összesen 64 gyermek betegedett meg. Berdének sikerült beazonosítani a járvány okozóját, a Mikrosporum Audouinii formájában. 1926-ban …
Tovább a műhöz