Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
Az élet eredete egyike a tudomány legérdekesebb és még megválaszolatlan kérdéseinek. Az élet csupán egy kémiai baleset eredménye, ami egyedülálló az Univerzumban? Vagy éppen ellenkezőleg, mélyen bele van vésve a természet törvényeibe, és fel is bukkan ott, ahol a körülmények kedvezőek? Paul Davies, a világszerte elismert tudós és több népszerű könyv szerzője ebben a művében a legújabb biogenezis-elméleteket veszi sorra. A csak nemrég felfedezett, a Föld
forró mélységeiben tanyázó „élő kövületek” és baktériumok lehetséges nyomai egy Marsról származó meteoritban alaposan felforgatták az eddigi nézeteket a legkorábbi élő szervezetekről. Az egyre gyarapodó bizonyítékok amellett szólnak, hogy az élet valahol mélyen a felszín alatt, korábban elviselhetetlennek tartott körülmények közepette született, és sziklákba zártan akár utazhatott is a Föld és Mars között, vagy talán bárhová a világűrön át. De még ha a legextrémebb környezetben is, hogyan jöhetett létre az élet az élettelen anyagból? Davies a legtöbb tudóssal szemben azt állítja, hogy a döntő lépést nem a kémiában,
hanem az első információfeldolgozó rendszerekben kell keresnünk. | 1996 augusztusában felröppent a hír, miszerint egy ősi meteorit a marsbéli életre vonatkozó bizonyítékot tartalmazhat. Maga Clinton elnök tájékoztatta a nyilvánosságot és a döbbent tudományos világot, és az …
Tovább a műhöz
Sokan tartják úgy, hogy a genetika a „jövő tudománya”. Ebben sok igazság van; kevés olyan szakterület mutat olyan gyors iramú fejlődést, mint az öröklődés tudománya, ezen belül is a humángenetika. Elég csupán a Humán Genom Project elmúlt évtizedben elért eredményeire és sikereire gondolni: a teljes emberi géntérkép elérhető közelségbe került. A bennünket irányító gének túlnyomó többségét sikerült azonosítani, és ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy még sok kutatásra van szükség ahhoz, hogy részletes képet kapjunk ezeknek a géneknek a pontos és részletes működéséről. A humángenetika fejlődésének egyik kiemelt területe az emberi viselkedés és gondolkodás genetikai alapjainak és öröklődésének a vizsgálata. Itt különösen nehéz kérdésekre kell válaszolni: milyen genetikai tényezők állnak személyiségünk és intelligenciánk mögött, milyen genetikai folyamatok szabályozzák a környezeti hatásokra adott válaszainkat. A humángenetika mára legyőzte korábbi gátlásait, ugyanakkor megszabadult a megelőző idők túlkapásaitól. A kutatási eredmények alapján egyértelművé tette, hogy a gének alapvető módon befolyásolják egyéni képességeink és hajlamaink kibontakozását. Másrészt az is világossá vált, hogy nem lehet csodát várni a genetikától, mint ahogy egyetlen más tudománytól sem. Lehetőséget ad genetikai felépítésünk megváltoztatására, de a …
Tovább a műhöz
A kötetet, amelyet Ön a kezében tart szeretettel és tisztelettel nyújtja át a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kara Dr. Filó Erika egyetemi docens asszonynak hetvenedik születésnapja alkalmából. A kötet huszonnégy dolgozatot tartalmaz a családjog és társtudományai művelőinek, karunk oktatóinak és a jogalkalmazásban tevékenykedő kollégáknak tollából. A tanulmányok megírására számos tudományterületről szép számban vállalkozó szerzők írásaikkal fejezik ki tiszteletüket és megbecsülésünket kolléganőnk iránt. Akik személyesen is ismerik, jól tudják, hogy szinte hihetetlennek tűnik a tény: Filó Erika hetven éves. Noha az évkönyvek, hivatalos iratok és publikációs jegyzékek kétségtelenné teszik e tényt, azonban Erika (talán szabad itt is a megszokott megszólítást alkalmazni) ma is Karunk tudományos és közéletének, oktatási tevékenységének egyik legaktívabb polgára és tegyük hozzá (talán ez sem tolakodás) kifejezetten fiatalos
megjelenése is határozottan cáfolja azt, hogy Karunk elmúlt közel fél századának tanúja. A hetvenes évek eleje óta számos tankönyv, monográfia, tanulmány szerzője, a hazai családjogtudomány kiemelkedő képviselője. Meghatározó és máig ható szerepe volt Karunk Továbbképző Intézetének létrehozásában, a szakirányú továbbképzések szervezésében és vezetésében. Tudományos, oktatói és vezetői ténykedése mellett …
Tovább a műhöz