Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 10
Összes találat megjelenítve : 10
Találatok
A Baranya Megyei Levéltár évkönyvét 1968-tól adták ki Baranyai Helytörténetírás, majd 1990-től Baranyai Történetírás címmel. A repertórium két részből áll: (1) szerzői rész: egy szerző tanulmányainak, közleményeinek leírása időrendben; (2) társzó rész: a bibliográfiai leírások szintén a megjelenés időrendjében. A repertórium második része egy számítógépi index, a KWOC (Keyword out of context: szövegkörnyezetből kiemelt kulcsszó)-index továbbfejlesztett változata. A továbbfejlesztés a címből kiemelt kulcsszavak tárgyszavasításában és bizonyos fokú egységesítésében rejlik. A tárgyszavak összeállításánál – kevés kivételtől eltekintve – ragaszkodtunk a címek releváns szavaihoz. Az információs hatékonyság növelése érdekében néhol kiegészítettük a címet; főként nevekkel és évszámokkal. A repertóriumon belül igyekeztünk a tulajdonneveket is egységesen leírni. A változtatások miatt megjegyezzük, hogy betűhív bibliográfiai leírás csak a tételek eredeti helyéről készíthető. A repertórium a Baranya Megyei Levéltár legújabb sorozatának első tagjaként jelent meg: Tanulmányok és források Baranya megye történetéből. Sikeres böngészést kívánok minden érdeklődőnek.
Tovább a műhöz
A „Kamarai igazgatás Pécs városában” című munkát Dr. Babics András írta, Pécsett jelent meg, 1937-ben. Felelős kiadója Dr. Babics András (Komlósd 1906, történész, a történelemtudományok kandidátusa, † Pécs, 1984. szeptember 12.), a nyomdai munkálatok a a Dunántúlpécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda R.-T.-nél készültek. A kötet 79 oldalból áll, előlapján a török alól felszabadult város első hivatalos pecsétje látható 1691-ből, melynek rajzolata a székesegyház 17. századvégi formáját mutatja. A mű végén 5 oldalban német nyelven írott összegzés található. A szerző bemutatja Pécs város ostrom alatti, illetve közvetlen a felszabadulás utáni helyzetét. Részletesen azonban az 1686 és 1703 közötti időszak közigazgatásának leírása található meg, mely a katonai és kamarai közigazgatás időszakának nevezhető. A korszakban sajátos rendszert alkotott a haditanács, a kamara és a város közigazgatási szerveiből álló egység. | 1936. október 21-én Pécs városát 250 év választotta el az itt 143 évig tanyázó ozmán hatalom utolsó napjától. Ennek az elmúlt 250 esztendőnek a történetét három fejezetre oszthatjuk:
I. A katonai és a kamarai kormányzás kora (1686-1703),
II. A földesúri kormányzás kora (1703-1780) és
III. A szabad királyi város közigazgatásának korszaka (1780-tól napjainkig).
A jelen munka az első korszak 17 évének …
Tovább a műhöz
A in. kir. pécsi 8. honvéd huszár ezred a folyó évben ünnepelvén meg fenállásának 25 éves jubileumát, elöljáró ezredparancsnokságom azzal bizott meg, hogy ez alkalomból az ezred történetét állítsam össze. A történetet legjobb igyekezettel megszerkesztve, azon kéréssel ajánlom mélyen tisztelt elöljáróim és kedves bajtársaim pártfogó jóindulatába, hogy olvasásánál elnéző bírálattal viseltessenek a nembeli legszerényebb első alkotásom iránt. Csalódni fognak mindazok, kik e könyvben nagyszerű eseményeket vagy egyébb érdekfeszitő jeleneteket keresnek, mert honvédségünk fegyverét ellenség fegyverével még össze nem mérvén, egy
honvéd ezred — igy a mienk — sem dicsekedhetik harczi dicsőséggel teli vitéz tettekkel. Száraz úgyszólván naplószerü és korvázlatos adatokra, u. m. ezred napi parancsokra, kerületi parancsnoksági és miniszteri rendeletekre és a honvéd „Rendeleti Közlönyére lévén utalva, csupán az ezred chronologikus fejlődésének és belső élete sorrendes történetének egyszerű megírására szorítkoztam, csak ott és akkor fűzvén bele szerény mértékben érdekesebb személyes vonatkozású mozzanatokat, midőn ilynemű adatokat a véletlen rendelkezésemre bocsátott. A czélt, t. i. ezredünk fejlődés-történetének ismertetését, párhuzamban honvédségünk szervezeti haladásával, úgy a mennyire megközelíteni igyekeztem, a mű többi fogyatékosságát a …
Tovább a műhöz
1998 óta jelenik meg meg városunk reprezentatív helytörténeti folyóirata, a Pécsi Szemle. Alcíme szerint: várostörténeti folyóirat. Külső megjelenését, tartalmát és szellemiségét a jó értelemben vett állandóság jellemzi. Ennek összetevőit „A főszerkesztő helyzetjelentése” című írásában (2001. tavaszi szám) Dr. Romváry Ferenc az alábbiakban foglalta össze: „spenótszínű” félkemény borító, a pécsi hagyományokra utaló bauhausos betűkkel megjelenített címfelirat, valamint a Mária Teréziától nyert szabad királyi városnak, a mai hivatalosan használt és a folyóirat számára közgyűlési határozattal engedélyezett vonalrajzos címere. Ugyanitt – a folyóirat célkitűzései között – az alábbiak szerepelnek: a város régmúltjának és közelmúltjának megismertetése, a történeti tények népszerűsítése és új kutatási eredmények közzététele. A Pécsi Szemlét a hasonló jellegű periodikák közül rendkívül gazdag képanyaga emeli ki. Bár kitűnő erőkből álló szerzői gárdáját az utóbbi években súlyos veszteségek érték, többek közt Bezerédy Győző, Szita László, Borsy Károly és Rajczi Péter halálával, a helyükre lépő tehetséges fiatalok munkái biztosítják a magas színvonal fenntartását. A folyóirat folyamatos megjelenése a Pécsi Szemle Várostörténeti Alapítvány révén biztosítottnak látszik. A Pécsi Szemle repertóriuma jelenleg csak …
Tovább a műhöz
