Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 4
Összes találat megjelenítve : 4
Találatok
A komplex rehabilitáció régi és új gondolatisága az elmúlt tíz évben mind meghatározottabbá vált – nem utolsó sorban Magyarország az Európai Unióhoz
2004-ben történt csatlakozásával összefüggésben. A nemzetközi és hazai társadalmi gyakorlat-, illetve szemléletváltozás generálta igényekre kívántak egyfajta választ megfogalmazni a TÁMOP 5.4.4.C. szociális képzésfejlesztési pályázat keretei között a PTE IGYK Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézetének szakemberei. A szociális munka alapszak keretein belüli specializációt biztosító komplex modulok között kidolgozták a „Komplex rehabilitáció” komplex modult, amely az orvosi, foglalkozási, mentális, pedagógiai és szociális rehabilitációs ismeretek szintetizálását, valamint ezek interprofesszionális alapokra történő helyezését tűzte ki célként. A szociális munka alapszakba illeszkedő modul kívánja felkészíteni a hallgatókat a gyakorlatorientált, kiscsoportos, problémacentrikus
képzés keretében a kistérségi szinten megjelenő kihívásokra. A képzési program megvalósulását is vállalva digitális tananyag készült, amelyet most nyomtatott formában vehet kezébe a terület iránt érdeklődő leendő és a már gyakorlattal, tapasztalattal bíró szociális szakember egyaránt. A holisztikus szemlélet szerint a megváltozott munkaképességű ember egész személyével (személyiségével) kell foglalkozni. Beleértve …
Tovább a műhöz
E bevezető fejezetben arra próbálunk meg válaszokat keresni, hogy melyek azok a megismerési területek, amelyeket a közgazdaságtudomány vizsgálatai tárgyává tesz a saját megismerési törekvéseiben. Mint majd látni fogjuk, ennek a kérdésnek megválaszolását tudományunk egyik legnehezebb és egyben legproblematikusabb feladatának tekinthetjük. Arról van szó ugyanis, hogy a közgazdaságtudomány célja és módszertana, de tulajdonképpen maga a közgazdaságtan fogalma és mibenléte is időben folyamatosan formálódott, hiszen az egyes történeti korok teoretikusai állandó viták közepette tettek hozzá új - vagy éppen vettek el régi - dimenziókat tudományunk megismerési törekvéseihez. Ez a tény arra indít minket, hogy - bár csak igen vázlatos jelleggel -történeti keretbe helyezve próbáljuk meg tudományunk megismerési sajátosságait elhelyezni, és ezen keresztül a közgazdaságtan fogalmát, céljait és módszertanát bemutatni. Ahhoz, hogy érthető képet tudjunk megrajzolni a közgazdasági megismerés sajátosságairól, szélesebb és komplexebb mederben kell az elemzésünket elkezdeni. Egyfelől célszerű távolabbról indítani vizsgálódásainkat, hogy a tudományok helyét helyesen láthassunk az ember egyéb világmegismerési próbálkozásaiban. Másrészt azért van szükség egy összetettebb közelítésre, mert a közgazdaságtudomány helyét és szerepét csak úgy érthetjük meg, ha tudományunkat el …
Tovább a műhöz
Régiónk, a Dél-dunántúli régió egyre súlyosabb gazdasági és szociális helyzetben van. Folyamatosan szakad le nemcsak az Európai Unió más régióitól (1 főre jutó GDP alapján a 253. helyen áll), de a hazai élenjáró régióktól, az országos átlagtól is és a fejlődési üteme pedig a jelenleg még gyengébb régiókétól is elmarad. A válságos gazdasági helyzet szociális következményei rendkívül súlyosak, a Régió népessége az országos átlagot meghaladó mértékben fogy, az átlagot meghaladó a munkanélküliség is és a képzettebb rétegek folyamatos elvándorlásra kényszerülnek, a helyben maradóknak pedig egyre nagyobb hányadát teszi ki a szociális ellátásra szoruló elöregedő és képzetlenebb réteg, amelynek helyzete egyre kilátástalanabb. A Régiónk kritikus helyzete indokolta azt, hogy a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0002 projekt keretében folyó kutatásunk témájául Dél-Dunántúl gazdasági erőforrásainak feltárását és fejlesztési lehetőségeinek meghatározását választottuk. A kutatást 2010 májusában kezdtük és 2013 júliusában fejeztük be. Kutatásunk során arra törekedtünk, hogy mindazokat a tényezőket feltárjuk, amelyek a gazdasági fejlődés szempontjából meghatározók lehetnek. Ennek ellenére nem törekedtünk teljességre, a Régió fejlesztési vagy rendezési terv szintű felmérésére, mert ehhez a feltételeink sem voltak meg, de a kutatási célunk sem igényelte …
Tovább a műhöz
Régiónk, a Dél-dunántúli régió egyre súlyosabb gazdasági és szociális helyzetben van. Folyamatosan szakad le nemcsak az Európai Unió más régióitól (1 főre jutó GDP alapján a 253. helyen áll), de a hazai élenjáró régióktól, az országos átlagtól is és a fejlődési üteme pedig a jelenleg még gyengébb régiókétól is elmarad. A válságos gazdasági helyzet szociális következményei rendkívül súlyosak, a Régió népessége az országos átlagot meghaladó mértékben fogy, az átlagot meghaladó a munkanélküliség is és a képzettebb rétegek folyamatos elvándorlásra kényszerülnek, a helyben maradóknak pedig egyre nagyobb hányadát teszi ki a szociális ellátásra szoruló elöregedő és képzetlenebb réteg, amelynek helyzete egyre kilátástalanabb. A Régiónk kritikus helyzete indokolta azt, hogy a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0002 projekt keretében folyó kutatásunk témájául Dél-Dunántúl gazdasági erőforrásainak feltárását és fejlesztési lehetőségeinek meghatározását választottuk. A kutatást 2010 májusában kezdtük és 2013 júliusában fejeztük be. Kutatásunk során arra törekedtünk, hogy mindazokat a tényezőket feltárjuk, amelyek a gazdasági fejlődés szempontjából meghatározók lehetnek. Ennek ellenére nem törekedtünk teljességre, a Régió fejlesztési vagy rendezési terv szintű felmérésére, mert ehhez a feltételeink sem voltak meg, de a kutatási célunk sem igényelte …
Tovább a műhöz