Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Hofmeister-Tóth Ágnes kandidátus a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézet Marketingkutatás és Fogyasztói Magatartás Tanszékén egyetemi tanár. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát, majd egyetemi doktori címet. 1981-ben a University of Sydney-n angol mint idegen nyelv tanári diplomát is szerzett. Pályafutását az egyetem Ipargazdaságtan tanszékén kezdte, majd 1990 és 2005 között az egyetem Marketing tanszékének oktatója. A közgazdaság-tudomány kandidátusa fokozatot 1994-ben szerezte meg az MTA-n. Tudományos kutatóként és vendégprofesszorként hosszabb-rövidebb időt töltött kutatással és oktatással különböző egyetemeken: University of Virginia Charlottesville (USA), University of Califomia Berkeley (USA), London Business School (UK), Hosei University (Tokió, Japán), City University London (UK), Purdue University West-Lafayette (USA), Northwestern University Evanston (USA), Bordeaux Business School (Franciaország), Universitat Passau, Technische Universitat Berlin (Németország), Wirschaftsuniversitat Wien (Ausztria). 2006-2013 között a Gazdálkodástudományi Kar dékánja volt, a Marketingkutatás és Fogyasztói Magatartás Tanszéket 2005-től nyolc éven át vezette. O szervezte meg a karon a bolognai rendszerű alapszakok bevezetését 2006-ban, majd a mesterszakok indítását 2008-ban. 0 a szakvezetője a Kereskedelem és Marketing alapszaknak. Dékáni pályafutása alatt …
Tovább a műhöz
Az állandóan vagy ideiglenesen, születésüktől fogva vagy azóta szerzett akadállyal élők száma a világ teljes népességéből milliárdos nagyságrendű, és ez a speciális helyzetű és igényű csoport mind számosságában, mind arányában növekvő csaknem minden országban. Ahhoz, hogy nem fogyatékossággal élő társaikhoz hasonlóan teljes életet tudjanak élni, a mindennapi életben használt térpályák és épületek használhatóságának biztosításán túl többek között arra is szükség van, hogy utazni tudjanak, hogy részt vehessenek a „boldogító utazásban”, a turizmusban. Ez nemcsak etikai kötelessége a szakmának, de jól felfogott anyagi érdeke is, mert a fogyatékossággal élők (és sok esetben a velük utazó kísérők) a turizmus komoly, még messze nem teljes mértékben kihasznált piaci potenciálját is jelentik. A helyzet javításához az akadálymentesítés nemzetközi egyezményekben és magyar jogszabályokban előírt rendelkezéseinek való megfelelés mellett a társadalom érzékenyítésére, a lakosság fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos attitűdjének megváltoztatására is szükség van, akárcsak az utazási szektorban dolgozók érzékenyítésére, képzésére, és természetesen a turisztikai létesítmények és szolgáltatások (utazási eszközök, szálláshelyek, vendéglátóipari létesítmények, attrakciók) mindenki számára nem csak fizikai értelemben történő elérhetővé, …
Tovább a műhöz
Amikor legutóbb egy magát marketingorientáltnak tartó nagy cégnél mérnököknek és tudósoknak szemináriumot tartottam, nagyon csalódottan tapasztaltam, mennyire keveset tudnak a témáról. Ráadásul a csoport általános elképzelése az volt, hogy a műszaki emberek azok, akik értékeket teremtenek, míg marketinggel foglalkozó társaik csak olyan dolgokra herdálják el a vállalat erőforrásait, aminek később nem sok hasznát látják. Nagy adag cinizmussal és marketingellenes hozzáállással kellett szembenéznem. Hamarosan rá kellett ébrednem, hogy ez a vállalat a marketingorientált szerepet csak eljátssza. Az igazság az, hogy addig egyetlen cég sem tekintheti magát a piac által irányítottnak, vagy fogyasztóbarátnak, amíg minden tevékenységében el nem fogadja ezen fogalom érvényességét. A szervezetben minden embernek, beosztásától függetlenül, hinnie kell a marketing alapelveiben és azok sikerhez vezető értékében. Amíg csak a marketingszemélyzet hisz benne, addig a cég egésze aligha látja hasznát. Én, aki egyetemi oktatóként és konzulensként életem tekintélyes hányadát a marketing tanainak hirdetésével töltöttem, frusztráltnak és levertnek éreztem magam. Rá kellett ébrednem, hogy a marketinget, mint hivatást elfelejtették a nem marketinges személyzet körében reklámozni. Tagadhatatlan azonban, hogy az emberek jártassága jelentősen fejlődött e területen az elmúlt évtizedben. Az igazi …
Tovább a műhöz
A marketing eddigi történetében nagyon különböző formákat öltött és tartalmakat hordozott, amíg eljutottunk a társadalom elmarketingesedéséig. E kifejezés lényege, hogy az eredendően üzleti életre szabott koncepciót és megközelítést átveszik más, eredetileg nem piaci alapon működő területek és adaptálják saját viszonyaikra. A közösségi média, a big data és a mesterséges intelligencia triumvirátusával nemcsak a marketing, hanem az emberiség is történetének teljesen új korszakába lépett. Megszületett a megfigyelési marketing. Ezzel végső fázisába került a marketing transzformációja és radikális elszakadása az üzleti világtól. Üzleti tudományból visszavonhatatlanul társadalomtudománnyá változott felvetve a kérdést, van-e értelme még marketingnek hívni ezt a mára elképzelhetetlenül szövevényes és komplex jelenséget. (...) A marketing történetileg rövid időszaka alatt, egyre gyorsuló mértékben, nagyon különböző formákat öltött és tartalmakat hordozott. E különféle „halmazállapotokban” annyi közös azonban mégis felfedezhető, hogy bár fokozatosan csökkenő mértékben, alapvetően a gazdasághoz, az üzleti élethez kötődött. Még akkor is, ha az eladás világának sajátos eszközrendszerét fejlődésének érettebb szakaszában egész más területekre - politika, kultúra, egészségügy, sport, oktatás stb. - is átültette. A marketing a konzumtársadalom …
Tovább a műhöz
A marketing szakirodalomban egy ideje nincs olyan világrengető újdonság, ami az eddig felállított elméleti rendszert újrarendezte volna. A megjelenő publikációk, főleg a könyvek, inkább csak egy-egy kulcsszó köré csoportosítják a meglévő ismereteket, és próbálják „eladni” az így keletkező gondolatokat. Ez persze nem ellenkezik azzal a tendenciával, amit a termékek esetében is tapasztalunk, vagyis döntő többségükben a kommunikáció révén differenciált „újdonságokat” láthatjuk a piacokon. Miért is lenne a könyvpiac más? Ez a könyv sincs tele újdonságokkal, csupa „már valahol olvastam” érzést kelthet, olyan gondolatokat ébreszthet, „amit már én is gondoltam”. Ám más a munka szemlélete, a csoportosítási módja és a szerző a szokottnál őszintébb szkeptikussága. Ebben a könyvben az empátia, az emocionális közelítés vállalása, a sikertényezők e köré csoportosítása késztetheti gondolkodásra az olvasót. Úgy vélem, ha valaki csak egy nyom vonalon botlik új elképzelésbe és ez segít neki, akkor már nem hiába keletkezett ez a munka. A marketing olyan, mint az amőba, sokféle alakzatot vehet fel, és nem feltétlenül jelenik meg jól körvonalazható szerkezetben. Fennmaradásához bizonyos fokú agresszivitása járul hozzá, amit a társszakmák „bekebelezésével” ér el. Láthattuk már a statisztika, a matematikai apparátus, a szociológia és újabban az …
Tovább a műhöz
Törőcsik Mária Professzor Asszony a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar teljes történelmének egyik legkiemelkedőbb életművet felmutató oktatója, akit - mint ahogyan e kötet is bizonyítja - nagyon sok kollégája szeret, még több tisztel, de még annál is sokkal többen tanultak tőle valami fontosat. Törőcsik Mária, sokunk Marikája a Kar legelső női professzora, és ez férfi kollégákhoz képest többszörös erőkifejtést kívánt meg Tőle az élet komplex kihívásait illetően, beleértve ebbe természetesen és első helyen a családot, de persze az idő nagy részében férfi kollégák dominálta munkaközegben való teljes értékű helytállást is. Különösen imponáló volt az, ahogy a Marketing és Turizmus Intézet első igazgatójaként lendületesen és elszántan épített fel egy sokra hivatott, nagyon tehetséges marketinges csapatot, és ezzel párhuzamosan tudta a turizmus vertikumot az elvárásokat felülmúló sebességgel és hatékonysággal integrálni az intézeti, a kari és a tágabb szakmai közegbe. Törőcsik Professzor Asszony az oktatói/kutatói utánpótlásnevelés terén egészen rendkívülit alkotott, a témavezetésével eddig végbement 18 (!) sikeres doktori védést csak az tudja helyiértékén kezelni, aki valaha megtapasztalta már konzulensként, hogy milyen mennyiségű és milyen odaadású munkát kíván meg akár egyetlen doktorandusz útjának sikeres egyengetése is. Nem …
Tovább a műhöz
Globális marketing
- 1999
A 80-as évek nemzetközi üzleti sikertörténeteit a marketingelmélet a geobusiness-modell alapján magyarázta. Eszerint a multinacionális vállalatok saját céljaik és a versenyben elfoglalt helyzetük által motiválva egy olyan környezetben terjeszkednek, ahol a technológiában vagy az eltérő célpiaci adottságokban található meg a fenntartható versenyelőny forrása. Ez a multinacionális marketing fénykora. Az ilyen sokpiacos stratégia azonban annál több piacszervezési gondot okoz, minél kiterjedtebb a vállalat nemzetközi hálózata. A 90-es években növekvő számban jelennek meg a globális piacokat kiszolgálni akaró cégek. A globalizálódás mint a nemzetköziesedés legmagasabb foka azt jelenti, hogy a vállalat működése során általában véve figyelmen kívül hagyja a nemzeti határokat, kivéve az olyan műveleteket, amelyekben a helyi sajátosságokhoz való alkalmazkodás egyértelműen kedvezőbb. A globális stratégia alapvető előnye az a működési rugalmasság, ami a források áramoltatásából ered a multinacionális hálózatban. | „A gazdaság globalizációja, korunk feltarthatatlanul teret nyerő jelensége, a nemzetgazdaságok számára meghatározó tényező. Ahhoz, hogy a magyar vállalatok versenyképesen vehessenek részt a globális folyamatokban, alapvető jelentőségű, hogy ismerjék a nemzetközi piacokat és azokat az eszközöket, amelyekkel e piacokat és az elérhető eredményeket …
Tovább a műhöz
Luke építész volt, és eltökélte, vállalkozását gyümölcsözővé teszi. Mia, a felesége, könyvelést vállalt, és az ügyfelei nagyon kedvelték. Egy nap Martin nevű szomszédjuk meghívta őket, jöjjenek el egy üzleti megbeszélésre: nagy pénzkereseti lehetőségről lesz szó. Martin nem mondott róla többet, de mivel a találkozó egy-két háznyira volt csak, és mivel kedvelték Martint, hát elmentek. Legalább összejönnek néhány új szomszéddal is, gondolták. Folyt a beszélgetés, és Luké meg Mia alig akart hinni a fülének. Egy Hálózati Terjesztési Terv tárult fel előttük, amellyel képzeletüket felülmúló anyagi függetlenséget és sikert érhetnek el. Napokig csak erről beszéltek. Elhatározták, hogy belépnek, mert egyértelműnek látták: „biztos mindenki csatlakozni akar majd, aki olt ült!" A dolog azonban korántsem volt olyan egyszerű, mint gondolták. Úgy látszott, nem töltött el mindenkit akkora lelkesedéssel, mint őket, és amikor összehívták az embereket, volt, aki el sem jött, hogy meghallgassa a bemutatót; néhány közeli barátjukkal még találkozót sem tudtak megbeszélni. Fokozatosan azért mégis sikerült biztonságos üzletet kiépíteniük. De nem ment olyan jól, mint szerették volna. - Mi lenne - mondta Luké Miának, - ha ahelyett, hogy mi próbáljuk meggyőzni az embereket, ők mondanák el, miért lenne jó nekik belépni? Csak lenne ennek valami módja... Van rá mód - és ez a …
Tovább a műhöz
Megtiszteltetetés számomra, hogy a Marketing tanszék mindenkori
oktatói, hallgatói és dolgozói nevében én köszönthetem Zeller Gyula
professzort 75. születésnapja alkalmából. Zeller Gyula tudományos,
oktatói és oktatásszervezési tevékenységének eredményei és érdemei
mindannyiunk előtt ismertek. Felsorolásukat e rövid köszöntő nem is
teszi lehetővé. Minket, marketingeseket elsősorban az érint, hogy Zeller
Gyula volt az, aki a Marketing tanszéket alapította, és - több, mint 20
éven keresztül - egészen 1993-ig vezette. Ezen időszak alatt a
marketingoktatóknak egy olyan generációja nőtt fel itt, amely mára már a
Pécsi Tudományegyetem Marketing tanszékét az ország legelismertebb
marketingműhelyei közé emelte. Számunkra Zeller professzor úr
munkásságából talán ez a legfontosabb. E rövid köszöntőben az emberi oldalt szeretném kiemelni. Zeller Gyula a tanszék alapításakor, azután évtizedes vezetői tevékenysége során, és még ma is, mint emeritus professzor, rendkívül jó emberi kapcsolatot tudott kialakítani munkatársaival, kollégáival. Különösen fontos volt ez a
kezdeti időkben, amikor a marketing művelése még nem tartozott
társadalomtudományok preferált területei közé. Ebben az időszakban
Zeller Gyula olyan munkatársakat tudott maga köré gyűjteni, akik az ő
példáját követve bátran vállalták fel azt, hogy egy új egyetemen sokszor
forradalmian új …
Tovább a műhöz
Ki ne hallott volna a PR-ről, hisz ez napjaink egyik legdivatosabb betűszava. Sokan ismerik célját, feladatait és már sorolják is sikeres vagy épp sikertelen példáikat. Kevesebben vannak - ez saját tapasztalatom -, akik elérkezettnek látják az időt, hogy tudatosan készüljenek fel munkájuk során erre a tevékenységre, amely így is úgy is áthatja mindennapjainkat. Szinte hallom is az érveiket. Mi nem vagyunk óriás cég, nemzetközi szervezet, vagy alapítvány, hogy erre külön pénzünk, vagy apparátusunk tegyen. Másrészt tudjuk mi, mit kell csinálni... Valóban, önmagában a pénz és a professzionális szervezet nem garancia a jó Public Relations-re. gondoljunk csak Csernobilra, vagy a vietnami háborúra. Ezen felül léteznek olyan személyek, akik mindenféle előképzettség nélkül is kiválóan PR-elik önmagukat, szervezetüket. Ez a könyv elsősorban nem nekik szól. Ez a könyv azokhoz a kis és középvállalkozókhoz, szervezetekhez és azok vezetőihez szól, akik sejtik, érzik hogy ez egy fontos és viszonylag új terület, amit érdemes megismerni, A mű szerzője példákon keresztül mutatja be a PR kapcsolódását mindennapjainkhoz, alaptevékenységünkhöz, környezetünkhöz. Ugyanakkor megismertet bennünket az üzenet, a célcsoport, a kommunikáció és még sok más fogalom definíciójával és azok szükségességével. A könyvet ajánlom vállalkozások, szervezetek, intézmények vezetőinek éppúgy mint a …
Tovább a műhöz
Míg századunk a közgazdaságtudomány gyors ütemű fejlődésének tanúja, az utóbbi két-három évtized a vállalati gazdaságtan csodálatos evolúcióját figyelheti. Ezt akár a Nobel-díjas közgazdák szakterületeivel is reprezentálhatnánk. Ebben a nemes küzdelemben sajnálatosan Európa lemaradt, a volt szocialista országokban pedig a központi irányítás értelemszerűen a makro folyamatok tárgyalását szorgalmazta. A jelen könyv ezt a keletkezett szakadékot igyekszik szerényen szűkíteni. M ivei e témakörben már jelent meg kitűnő könyv magyar nyelven (Chikán Attila: A vállalati készletezési politika, KJK 1984), könyvünk erősen "Management Sience" jellegű, vagyis nem fukarkodik gazdaságmatematikai módszerek használatával. Ebből következően a könyv olvasójáról feltételezzük, hogy rendelkezik a manapság gazdaságtudományi egyetemeken kívánatos gazdaságmatematikai (operációkutatási) intelligenciával, továbbá hallgatott néhány kurzust ökonómiából és vállalatfinanszírozásból. A könyv célja többes, melyből következően a témák feldolgozottsága nem egyenletes. Az egyik funkciója, hogy tananyagként szolgáljon néhány fejezete: ez főleg az első száz oldalra, majd a készletgazdálkodás és termelés ütemezési részekre igaz, melyeket igen gyakran esettanulmányok kísérnek. A könyv kutatási célokat is szolgál egyúttal: ezen részek feldolgozásával az olvasó megismerkedhet néhány …
Tovább a műhöz
Tourism is travel for recreational, leisure, and/or business purposes. The World Tourism Organization defines tourists as people “travelling to and staying in places outside their usual environment for not more than one consecutive year for leisure, business and other purposes” Tourism comprises the activities of persons travelling to and staying in places outside their usual environment for not more than one consecutive year for leisure, business and other purposes not related to the exercise of an activity remunerated from within the place visited. Tourism is different from travel. In order for tourism to happen, there must be a displacement:
an individual has to travel, using any means of transportation (even travelling on foot). But all travel is not tourism. Three criteria are used simultaneously in order to characterize a trip as belonging to tourism. The displacement must be such that: - It involves a displacement outside the usual environment; - Type of purpose: the travel must occur for any purpose different from being remunerated from within the place visited: the previous limits, where tourism was restricted to recreation and visiting family and friends are now expanded to include a vast array of purposes; - Duration: only a maximal duration is mentioned, not a minimal. Tourism displacement can be with or without an overnight stay. Tourism has become a popular global leisure activity and it has been given many names in
recent decades: including “industry …
Tovább a műhöz