Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 11
Összes találat megjelenítve : 11
Találatok
Napjainkban az óvoda- és iskolapedagógusok gyakorta hangoztatják a mentális és emocionális zavarral küzdő gyermekek arányának emelkedését. Növekvő arányban vannak jelen azok a gyermekek a csoportokban, akiket nehéz motiválni a tanulásra, rövid ideig tart az aktív figyelmük, nehezen tudnak megfelelni a közösségi elvárásoknak. Óvodai szinten a nyelvi- és beszédfejlődés terén tapasztalható lemaradás, de jellemző a pszichomotoros éretlenség, az érzelmi bizonytalanság, míg az iskolás korosztálynál a teljesítménydeficit, a tanulási zavar, valamint magatartási- és viselkedészavarok a jellemzőek. A jelenség oka összetett, a digitalizált környezet a gyermek- és felnőtt népesség életvitelét nagymértékben befolyásolja, a folyamatos erős inger- és információ áradat hatásaival kevésbé tud lépést tartani a nevelési és oktatási metódus. A család – a társadalom jelen és jövőbeni működésének magja – alapvetően befolyásolja a felnövő nemzedék emberi minőségét. Azonban a család elsődleges funkciója – miszerint a felnövő gyermek fizikai, mentális és emocionális fejlődésének biztosítása – erősen sérült. A zavart értékrend, az inadekvát szülői attitűd következményei a gyermek személyiségfejlődésében nyomon követhetők. A gyermek oktatási-nevelési hálózatba kerülésekor kap a környezet visszajelzést arról, hogy az adott követelményeknek nem tud megfelelni, …
Tovább a műhöz
Az elmúlt évek során tovább növekedett az óvónők körében a pszichológia iránti érdeklődés. Különösen nagy igény mutatkozik a2 óvoda mindennapi életéhez kapcsolódó, a gyerekekkel, az óvónővel és a családdal foglalkozó írások iránt. Ez összefügg a szakmai elvárásokkal, a helyi nevelési programok bevezetésével és a minőségfejlesztés nyomán jelentkező új feladatokkal. Különösen nagy igény mutatkozik a2 óvoda mindennapi életéhez kapcsolódó, a gyerekekkel, az óvónővel és a családdal foglalkozó írások iránt. Ez összefügg a szakmai elvárásokkal, a helyi nevelési programok bevezetésével és a minőségfejlesztés nyomán jelentkező új feladatokkal. Jelen munkánk a „Mi iskolánk” c. neveléslélektani kiadvány „ikerkönyve”. Úgy gondoljuk, hogy az óvodai nevelőmunkában alkalmazható hasonló jellegű kézikönyv segíthet az óvónőknek a gyerekek, a szülők, a kollegák és önmaguk megismerésében. Gyakorlati kézikönyvünk - a teljesség igénye nélkül - magában foglalja az óvoda legfontosabb szereplőire és tevékenységük jellemzőire vonatkozó vizsgálati lehetőségeket. Módszereket, szempontokat és nem kevésbé szemléleti támpontokat szeretne nyújtani az óvónőket foglalkoztató kérdésekben. Szándékunk, hogy a gyerekek érzelmileg kiegyensúlyozott, egészséges fejlődéséhez az óvodai pedagógiai munka pszichológiai összetevőinek megvilágításával, a …
Tovább a műhöz
II. Szöveggyűjtemény
- 1996
Ezen szöveggyűjteményt óvó- és tanítóképző főiskolák hallgatóinak és oktatóinak ajánljuk. Az a figyelem, amely napjainkban az óvodák felé irányul, felkelti az érdeklődést ezeknek az intézményeknek a múltja iránt is. Az óvodatörténeti kutatások nyilvánvalóvá tették, hogy az óvodai nevelés történetének feltárása számos jelenkori problémánk megértését és megoldását is megkönnyíti. A múlt választ ad arra is, hogy az óvodai nevelés, oktatás tartalmának, módszereinek, szervezeti formáinak egyes elemei vagy sajátos vonásai milyen körülmények között, milyen tényezők hatására alakultak ki. Napjainkban - bizonyára okkal - mind nyomatékosabban fogalmazódik meg az az igény, hogy az óvodát vissza kell hódítani a nevelés számára. Ezért is fontos eredeti dokumentumok tanulmányozása, hogy így hiteles írások alapján láthassuk, milyen is volt 1945 és 1990 között az óvodai munka irányítása, az óvodákban folyó tartalmi munka. A szemelvények válogatása során - terjedelmi okok miatt - nem törekedhettünk teljességre, de az óvodai élet széles területét felölelő anyag változatos összeállítására igen, melyet időrendi sorban rendeztünk el. Jó lenne, ha a szöveggyűjtemény elolvasása segítené a mai óvónőket és jelölteket abban, hogy felismerjék: „Az ellentétek egymás mellett szemlélve sokkal észrevehetőbbek.” (Partheniosz) (...) Az óvoda és a hozzá kapcsolt …
Tovább a műhöz
Az emberiség történetével egyidősnek tekinthető a kulturális javak, az enciklopédikus, a humán, a reál és a prakticista műveltség elsajátítására való törekvés. A műveltség normatív fogalom, ami azt jelenti, hogy koronként és társadalmanként eltérő tartalmú és irányultságú lehet. A 21. század forrongó, racionális, teljesítménycentrikus, globalizációs törekvésektől terhes világában is elengedhetetlen a humán műveltségeszmény jellemző jegyeinek konkretizálása, megfogalmazása.
A humán műveltségeszmény a szellemi kulturális javak megszerzését, a történettudományok, a művészetek és az irodalom ismeretét feltételezi. A nemzetközi és a magyar pedagógia történetét tanulmányozva jól kitapintható, hogy a humán műveltség terjesztése, az esztétikai-művészeti nevelés minden korban, minden iskolatípusban nagy hangsúlyt kapott.
Ha áttekintjük a gyermekek nevelését szolgáló pedagógiai törekvéseket, akkor nyilvánvalóvá válik számunkra, hogy az esztétikai-művészeti kultúra megalapozása jelentős szerepet játszott már az ókorban is. Napjaink óvodai nevelésének alapvető célja az óvodáskorú gyermekek műveltségének megalapozása, a művészetek esztétikájának felismertetése, esztétikai fogékonyságuk fejlesztése, esztétikai érzelmeik kiteljesítése. Óvodai nevelésünk programjai és gyakorlata biztosítják, hogy a gyermekek minden művészeti ág esztétikájával …
Tovább a műhöz
I. Szöveggyűjtemény
- 1996
Nyugat-Európában az óvoda azoknak a társadalmi változásoknak a szülötte, amelyek a XVIII. és XIX. század fordulója táján már igen erőteljesen jelentkeztek. A nagyipar fejlődése, a kapitalizmus térhódítása nemcsak a társadalom egészének, hanem a családnak a szerkezetében és életében is fontos változásokat idézett elő. Az anya a családi otthonon kívül is munkára kényszerült, s a nők tömeges munkába állása maga után vonta, hogy kisgyermekek sokasága maradt felügyelet nélkül, gondozásuk, nevelésük megoldatlanná vált. Az első magyarországi óvoda létrejötte megelőzné hazánkban a kapitalizmus kialakulását, de összefügg a kapitalista fejlődés kezdetével, a sajátos magyar gazdasági és politikai helyzetnek megfelelően. Az első magyar óvoda óvoda alapításinak ideje 1828. a reformkor kezdete, amikor a lassan meginduló polgári,„átalakulásért folyó 'harccal együtt küzdelem kezdődött az ország kulturális felemelkedéséért, a köznevelés, á népoktatás fejlesztéséért, az ország haladásáért. E történelmi kor eleién kezdte meg Brunszvik Teréz munkásságát, aki saját költségén létrehozta az 1828, június 1-én Budán, a mai Mikó utcában Magyarország első óvodáját. A magyar kisdedóvásról méltán emlékezhetünk, hiszen hazánk határain túl is elismeréssel adóztak iránta. Az 1867-es és az 1900-as Párizsi Világkiállításon a magyar óvodák munkáját …
Tovább a műhöz
Az innováció és a tudásmegosztás kérdése az elmúlt évtizedekben világszerte kiemelt figyelmet kapott mind a szakpolitikák, mind a kutatások, mind a gyakorlati megvalósítások szintjén. Az oktatásfejlesztés központi, innovatív elemévé vált a horizontális tanulást segítő hálózatépítési formák felkarolása. Egyre több példát látunk a kooperatív, kollaboratív és projektszerű tanulásszervezésre, amikor korcsoporti vagy intézményi szinten, vagy akár több intézmény bevonásával, a gyermekek és az intézményben dolgozó különböző szakemberek közösen vesznek részt a tanulási folyamatban. Működnek olyan együttműködések is, ahol a hálózati tanulás a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését támogatja. A hálózat alapú tanulás működtetésével a nevelési-oktatási intézmények olyan szervezetekké válhatnak, ahol izgalmas és hatékony tevékenység folyik, amelyben örömmel vesznek részt a gyermekek, a pedagógusok és a szülők is.
A tudásmegosztás és tartalomcsere fontos alapeleme a már hatékonyan működő innovációk, jó gyakorlatok közzététele. A jó gyakorlat a köznevelés különböző területein alkalmazott, egyéni vagy intézményi szinten megjelenő, szemléletében és gyakorlatában innovatív és/vagy hiánypótló eljárás, módszer, tevékenység, eszközhasználat, pedagógiai vagy szervezetfejlesztési gyakorlat, vagy ezek együttese, amely a köznevelési intézmény …
Tovább a műhöz
Das Thema der dritten Ausgabe der Schriftenreihe „Deutsch für kleine Anfänger“ ist die Kinderliteratur. In der ersten Ausgabe ging es um die Methodik des
Zweitspracherwerbs von Kindergartenkindern. Ein Schlüsselwortschatz wurde erarbeitet, der den Kindern mit Hüfe von Spielen, Liedern, Reimen und Gedichten,
die den Erwerbsprozess unterstützen, beigebracht werden kann. Die Lieder und Reime sind in methodischer Sicht unentbehrlich, denn die gewährleisten
einerseits, dass die Kinder sich lange mit dem Wortmaterial befassen und sichern so die Speicherung durch Wiederholung, aber neben der Übung und Wiederholung dienen sie auch der Einführung von neuen Wörtern. Dazu gehört eine DVD, die den Interessenten einen Einblick in die Arbeit der Nationlitätenkindergärten gestattet und nützliche Vorgehensweisen vermittelt. Die zweite Ausgabe der Schriftenreihe ist eine Liedersammlung, gedacht für Familien, die ihre Kinder Deutsch erziehen möchten und natürlich auch empfohlen für Kindergärten und Grundschulen mit Deutsch. In der Sammlung wird die Aneignung der einzelnen Lieder mit Vorschlägen unterstützt. Diese dritte Ausgabe der Buchserie beinhaltet Gedichte, Reime und Märchen. Alte und neue aus der modernen deutschen und ungarndeutschen Kinderliteratur. Hier geht es nicht nur und vor allem vordergründig nicht um den Erwerb der deutschen Sprache, sondern um literarische Texte, die zum Großwerden dazu gehören, die einem die Welt erklären. In diesem Fall auf …
Tovább a műhöz
A könyv az óvodai gyakorlat számára készült. A magyarországi német nemzetiségi óvodákban nevelő óvónők számára közös a kihívás, mivel a nemzetiségi nevelésnek ebben a szegmensében konkrét, közvetlenül használható eszközökből, útmutatókból hiány mutatkozik. E kiadvány középpontjában a kisgyermekek szókincse áll, amelyet az óvodában eltöltött 3-4 év alatt elsajátítanak. Egy közös platform az óvónők, esetlegesen a szülők és tanárok számára megkönnyíti az együttműködést e háromszög résztvevői között a gyermekek intézménybe szoktatásának időszakában. Lehetővé válik az óvónők számára ezzel egy intézményeket átívelő munka, valamint segítséget kapnak a legfontosabb és leggyakrabban előforduló szavak kiválasztásához. A tanítók építhetnek a kisgyermekek eddig megszerzett ismereteire, de esetlegesen egy olyan alapra is, amelyet részben ismétléssel erősíthetnek, vagy kiegészítésként használhatják saját oktató munkájukban. | Das vorliegende Buch wurde für die Praxis geschrieben. Die Idee dazu entstand durch eine gemeinsame Arbeit mit Kindergärtnerinnen aus vielen Nationalitätenkindergärten aus vielen Gegenden Ungarns, die alle ihre verschiedenen Ansichten, Probleme, Vorstellungen und Methoden über den Zweitspracherwerbs in ihren Kindergärten hatten, und dies aus vielen Jahren der Praxis. Zu den Gemeinsamkeiten ─ ob bewusst oder unbewusst ─ gehörte die …
Tovább a műhöz
„Nyelvében él a nemzet” - fogalmazódott meg a magyar reformkor hajnalán anyanyelv és nemzeti lét, nemzettudat szoros összetartozásának gondolata. Különösen fontos ez a kapcsolat a kisebbségben élő nemzetiségek, népcsoportok identitásának, anyanyelvi kultúrájának fennmaradása, megőrzése szempontjából. Valószínű, hogy egy nemzeti többség általános kultúrájáról is számot ad, ahogy a vele élő kisebbségek kultúrájához viszonyul. Tolna megyében évszázadokra visszanyúló a magyarok és a német kisebbség (a „svábok”) együttélése, kultúrájuk egymásmellettisége. A kultúrák és az azokat képviselő, megtestesítő emberek tanultak egymástól civilizációs javakat, szokásokat, mentalitást. Bár többször szétzilálták a baráti, családi, emberi kapcsolatokat a háborúk, kitelepítések traumái, magyarok és németek ma már egymás tiszteletében, a kölcsönös megbecsülés jegyében élnek együtt. Nekünk itt Tolnában, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Karának egyik fontos feladatunk a közöttünk élő német kisebbség kultúrájának erősítése az anyanyelvi képzés, a német nemzetiségi óvodapedagógus képzés gondozásával. Ezért is ajánlom szívből ezt a kötetet. | „Eine Nation lebt in ihrer Sprache”- wurde dér Gedanke über die enge Verbindung dér Muttersprache und dér nationalen Existenz, des Nationalbewusstseins am Anfang des Reformzeitalters verfasst. …
Tovább a műhöz
Ajánlom mindazoknak ezt a könyvet, akik a kisgyermeknevelést választják hivatásuknak. A pedagógus szerepekre sokféleképpen lehet és kell készülni. Nem elég az elkötelezettség, a gyermekszeretet, kell a biztos tudás, a lényegi összefüggéseket feltáró, a törvényszerűségeket megfogalmazó ismeret. Ismeret a világról, az emberről, a gyermekről, a környezetről, önmagunkról, s mindezek sokszor nehezen értelmezhető, nehezen megmagyarázható kapcsolatrendszeréről. A dolgok, helyzetek, körülmények pedagógiai értelmezéséhez nyújt segítséget a gazdag interdiszciplináris kutatási területté alakult pedagógiatörténet, mely felhasználja a pszichológia, a szociológia, az antropológia, az etnográfia legújabb eredményeit. A hagyományos eszmetörténeti megközelítés helyett inkább a társadalomtörténeti megközelítést tartja fontosnak. A pedagógia legkülönfélébb kérdéskörei, pl. a gyermekkép, az adott kor családi nevelése, a nevelési intézmény, a gyermeknek írott könyvek, a pedagógus szerepviselkedése így más szempontból értékelődnek. A hagyományos neveléstörténet-írást megpróbáltam ötvözni az említett modem szemlélet-móddal, amikor áttekintettem az európai kisgyermeknevelés történetét. Figyelembe vettem a különböző társadalmi, történelmi korok gyermekről alkotott felfogásának jellemző vonásait. Munkám három nagyobb fejezetből áll. Az első fejezetben a …
Tovább a műhöz
Engedjék meg, hogy a házigazda, a Brunszvik Klub vezetősége nevében tisztelettel és szeretettel köszöntsem Önöket ezen a csodálatosan szép szeptember végi estén, amikor a 125 éve elhunyt Brunszvik Terézre, a kisdedóvás ügyének fáradhatatlan apostolára, a hazai és egyetemes neveléstörténet követésre méltó egyéniségére emlékezünk. Ez alkalomból külön köszöntőm a Brunszvik család képviseletében megjelent Judith Charpentier-De Gérando asszonyt és Marie-Pierre De Gérando urat (Teréz húgának, Karolinának ükunokáit), és Judith asszony leányát, Sabine-t, akik kifejezetten a mai est kedvéért utaztak ide Franciaországból.
A Brunszvik Klub a hely haladó hagyományainak ápolását szívügyének tekinti, így igen kedves kötelességének tesz eleget, amikor halálának évfordulóján ünnepi esttel és kiállítással emlékezik meg á martonvásáriak körében különösen nagy szeretetnek örvendő Brunszvik Terézről. Ezúttal nemcsak tevékenységének legismertebb oldalát - neveléstörténeti szerepét - szeretnénk bemutatni, hanem lehetőség szerint a teljes embert. Megkíséreljük felidézni Önöknek sokszínű, követésre méltó egyéniségét, életének mozgatórugóit, a célokat, amelyeket oly példás hűséggel és kitartással szolgált, és azt a maga választotta keskeny és göröngyös utat is, amelyen oly elszántan akart és tudott is előbbre jutni. Tesszük ezt már csak azért is, mivel …
Tovább a műhöz