Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 8
Összes találat megjelenítve : 8
Találatok
A mindenkori közgazdasági szakirodalom jelentőségét hangsúlyozó teret szentelt a beruházásoknak, elméleti és gyakorlati kérdéseinek egyaránt. Tekintettel a beruházási kérdéskör komplexitására, mind az elméleti lapok kifejtése, mind a gyakorlati tapasztalatok rendszerezése teljes mélységében, részterületenként történhetett. Egy rövidebb dolgozat még a részterület feldolgozásának igényével sem vállalkozhat három évtized gazdag tapasztalatait sem teljességgel értékelni, sem rendszerezni. E dolgozatban a beruházások időbeli alakulását vesszük vizsgálat alá, hosszabb időszak tendenciáit alapul véve, fejlődési szabályszerűségek feltárása céljából. A hosszabb időszak gazdasági folyamatait elemző munka mentesül a rövid időszakok tendenciákat nem mutató hiányosságától, ellenben beleütközik az időbeli összehasonlítás nem kevésbé problematikus tényébe. Hosszabb időszak távlatéban bizonyára célszerűbb a tendenciák minőségi vonásaira összpontosítani a figyelmet, hiszen az 1350-es évek elejének 10 milliárdos és az 1970-68 évek elejének 100 milliárdos beruházási teljesítése sem az árszínvonal, sem a beruházási javak használati érték szerinti összetétele tekintetében nem mentes a nehézségektől, ami a reális összehasonlítást illeti, A minőségi normának hangsúlyozása nem jelenti a számszerű adatsorok jelentőségének lebecsülését, sőt kifejezetten …
Tovább a műhöz
ENDREY ANTAL 1922-ben Hódmezővásárhelyen született, tősgyökeres jogász és politikus családból. Anyai ágon ősei székely eredetű nemesek, a középkor óta a Tisza bal partján gazdálkodtak. Középiskoláit a premontreiek gödöllői Szent Norbert reálgimnáziumában végig kitüntetéssel végezte, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen Summa cum laude jogi doktori oklevelet nyert. Egyetemi tanulmányai során két félévet a berlini Fiedrich Wilhelms egyetemen is tanult, mint a magyar külügyminisztérium ösztöndíjasa. Jogi stúdiumai mellett behatóan foglalkozott közgazdaságtannal, pénzügytannal és más rokon tárgyakkal, és a nagy magyar közgazdász, Navratil Ákos szemináriumában is dolgozott. Már joghallgató korában munkatársa volt a Gazdasági Jog című jogtudományi folyóiratnak. A háború utolsó hónapjaiban mint önkéntes páncélromboló szolgált, majd szovjet fogságba esett, ahonnan csodával határos módon sikerült megmenekülnie. 1947 júliusában minősítéssel tette le az ügyvédi vizsgát, és szülővárosában nyitott ügyvédi irodát. Ellenzéki politikai tevékenysége miatt 1948 végén kénytelen volt nyugatra disszidálni, majd 1949 áprilisában kivándorolt Ausztráliába. Kezdeti nehézségek után 1956 áprilisában kitüntetéssel (First Class Honours) szerezte meg a University of Tasmania jogtudományi (Bachelor of Law) oklevelét és egyben az ausztrál ügyvédi képesítést. Már …
Tovább a műhöz
A Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán húsz éve folyik közgazdász-szakfordító képzés angol és német nyelvből. Szerencsésnek mondhatják magukat idén végzett hallgatóink, hiszen lehetőségük nyílt arra, hogy diplomafordításuk nyomtatásban is megjelenjen. A kötet azon hallgatók munkáit tartalmazza, akik az Európai Közösségek megalakulását, az Európai Unióban zajló történéseket, politikai eseményeket, az Unió országainak gazdaság-, valamint szociálpolitikáját tanulmányozták, és e témakörökből választották ki a fordításuk alapjául szolgáló angol vagy német nyelvű tanulmányt. A válogatásnál fontos szempontként merült fel az is, hogy az eredeti művek olyan eseményekről tudósítottak, amelyek Magyarországon is érdeklődésre tarthatnak számot. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik az ötlet megszületésétől kezdve munkánkat támogatták, a szükséges szakirodalommal és hasznos tanácsaikkal rendelkezésünkre álltak. | (...) Ha meg akarjuk érteni a Schuman-terv lényegét, mindenképp szükséges felidéznünk azokat az eseményeket, amelyek megalkotásához vezettek. A II. világháború után egyre inkább tudatosult az emberekben az, hogy a nemzetek egymástól való elszigeteltsége és a fennálló korlátok az ipari fejlődés gátjává váltak. Egy ország ugyanis csak úgy tud javítani deficites fizetési mérlegén, ha olyan új iparágakat fejleszt ki, amelyek …
Tovább a műhöz
Az idők jelei, 2016
- 2016
(...) Világunk válaszutak előtt áll. Csak egy dolog biztos, az, hogy az eddigi régi módon nem mehet tovább békésen az emberiség. A hagyományos értékkonzervatív életformánkat felborította az üzlet és haszon, valamint a mindent megengedő szabadossággá züllött, egykor értékelvű liberalizmus. A póthitekbe bódult világ – tudomány, technika – erkölcs nélkülivé vált, s egyre nagyobb feszítő egyenlőtlenségeket produkál. A világ európai részén demográfiai hanyatlás, a többi részen
pedig egyre kezelhetetlenebb túlnépesedés jelentkezik. Az értékválság azonban nemcsak globális problémákat okoz, hanem egyéni és családi bajokat is. Miután eltűnőben van az észfelettiben gyökerező törvény- és szabályvilág, előtérbe kerülnek az önző, egyéni érdekek és a magánvállalkozási haszon. Az önkorlátozás klaszszikus keresztény céljai egy véges erőforrásokkal rendelkező Földön már alig számítanak. Mindez súlyos szűkösségi konfliktusokat (pl. víz) vetít előre. Az élet különböző területein a kereszténységnek ma is érvényes tanításai vannak, de az emberi (eredendő) bűn, az Isten helyére ülés mindig megkérdőjelezte ezeket. A „modern” kor ész kultusza pedig egyenesen elvetette. Ma már a kereszténység elavult, „korszerűtlen” eszmekör, törvényeinek idézése agresszió a „modern” ember szabadsága ellen. Miközben a kereszténység hite kétezer éves …
Tovább a műhöz
Régiónk, a Dél-dunántúli régió egyre súlyosabb gazdasági és szociális helyzetben van. Folyamatosan szakad le nemcsak az Európai Unió más régióitól (1 főre jutó GDP alapján a 253. helyen áll), de a hazai élenjáró régióktól, az országos átlagtól is és a fejlődési üteme pedig a jelenleg még gyengébb régiókétól is elmarad. A válságos gazdasági helyzet szociális következményei rendkívül súlyosak, a Régió népessége az országos átlagot meghaladó mértékben fogy, az átlagot meghaladó a munkanélküliség is és a képzettebb rétegek folyamatos elvándorlásra kényszerülnek, a helyben maradóknak pedig egyre nagyobb hányadát teszi ki a szociális ellátásra szoruló elöregedő és képzetlenebb réteg, amelynek helyzete egyre kilátástalanabb. A Régiónk kritikus helyzete indokolta azt, hogy a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0002 projekt keretében folyó kutatásunk témájául Dél-Dunántúl gazdasági erőforrásainak feltárását és fejlesztési lehetőségeinek meghatározását választottuk. A kutatást 2010 májusában kezdtük és 2013 júliusában fejeztük be. Kutatásunk során arra törekedtünk, hogy mindazokat a tényezőket feltárjuk, amelyek a gazdasági fejlődés szempontjából meghatározók lehetnek. Ennek ellenére nem törekedtünk teljességre, a Régió fejlesztési vagy rendezési terv szintű felmérésére, mert ehhez a feltételeink sem voltak meg, de a kutatási célunk sem igényelte …
Tovább a műhöz
Régiónk, a Dél-dunántúli régió egyre súlyosabb gazdasági és szociális helyzetben van. Folyamatosan szakad le nemcsak az Európai Unió más régióitól (1 főre jutó GDP alapján a 253. helyen áll), de a hazai élenjáró régióktól, az országos átlagtól is és a fejlődési üteme pedig a jelenleg még gyengébb régiókétól is elmarad. A válságos gazdasági helyzet szociális következményei rendkívül súlyosak, a Régió népessége az országos átlagot meghaladó mértékben fogy, az átlagot meghaladó a munkanélküliség is és a képzettebb rétegek folyamatos elvándorlásra kényszerülnek, a helyben maradóknak pedig egyre nagyobb hányadát teszi ki a szociális ellátásra szoruló elöregedő és képzetlenebb réteg, amelynek helyzete egyre kilátástalanabb. A Régiónk kritikus helyzete indokolta azt, hogy a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0002 projekt keretében folyó kutatásunk témájául Dél-Dunántúl gazdasági erőforrásainak feltárását és fejlesztési lehetőségeinek meghatározását választottuk. A kutatást 2010 májusában kezdtük és 2013 júliusában fejeztük be. Kutatásunk során arra törekedtünk, hogy mindazokat a tényezőket feltárjuk, amelyek a gazdasági fejlődés szempontjából meghatározók lehetnek. Ennek ellenére nem törekedtünk teljességre, a Régió fejlesztési vagy rendezési terv szintű felmérésére, mert ehhez a feltételeink sem voltak meg, de a kutatási célunk sem igényelte …
Tovább a műhöz
Ez egy új könyv, de egyszersmind egy korábbi könyv harmadik kiadása is. Azt a mintát követi, amelyet a Politikák születése az Európai Közösségekben c. könyvben (1977) alapoztunk meg, és amelyet e könyv bővített és továbbfejlesztett 1983-as második kiadásában is alkalmaztunk. Mindazonáltal, a mű tizenhét fejezetét teljesen átdolgoztuk, de szükség esetén hivatkoztunk a korábbi esettanulmányokra. A Közösségek összeolvadásával 1983-ra meghonosodott az Európai Közösség (EK) kifejezés használata; a könyv fejezetei foglalkoznak az Unió második és harmadik pillérével, melyeket a Maastrichti
Európai Uniós Szerződés (TEU) hozott létre, a cím pedig tükrözi, hogy a mű a széles értelemben vett Európai Uniót (EU) vizsgálja. A második kiadás óta eltelt tizenkét év alatt az EK/EU poltikaformálási folyamatai sokkal összetettebbek lettek. A Párizsi és a Római Szerződések által kialakított alkotmányos berendezkedést két alkalommal is felülvizsgálták és ratifikálták. Amikor a könyv előző kiadása nyomdába került, az 1977-ben 9 tagú EK-hoz már csatlakozott Görögország (1981-ben), Spanyolország és Portugália pedig csatlakozási tárgyalásokat folytatott a Közösséggel. A tizenkét tagú EU tizenöt tagra való kibővítésére 1995 januárjában került sor, amikor az Unió politikájában a keleti és déli bővítés igénye már előrevetítette árnyékát, ahogy ezt a jelen könyv több …
Tovább a műhöz
A tankönyv, amelyet az olvasó a kezében tart, a maga nemében a legelismertebbek közé tartozik. Ennek köszönhetően igen sok helyen tanulnak belőle azokban a felsőoktatási intézményekben, amelyekben az Európai Unió politikaformálási folyamatait angolul adják elő. A mű Helen és William Wallace, valamint az általuk felkért további rangos szerzők alkotása; voltaképpen egy tanulmánykötet, de olyan tanulmánykötet, amelynek egyes elemei, fejezetei egy alaposan átgondolt felfogásba ágyazódnak, egy sajátságos megközelítés elméleti kereteibe illeszkednek. A magyar kiadást - szemben az egykötetes angol nyelvű eredetivel - két
kötetben adjuk közre. Az első kötet a könyv első nyolc fejezetét tartalmazza, tehát az európai politikáról, politikaalakításról és intézményrendszerről szóló
két, bevezető jellegű fejezetet, valamint a tizennégy esettanulmányból az első hatot. A második kötet a további nyolc esettanulmánynak és az európai
integráció jövőjére összpontosító következtetéseknek ad helyet. A magyar kiadás első kötete tartalmazza a magyar és az angol kiadás előszavát, az első kötet tartalom-, ábra-, tábla- és táblázatjegyzékét, a név- és tárgymutatónak az első kötetre eső oldalszámait, a teljes hivatkozási és rövidítésjegyzéket, a szerkesztői megjegyzést és az egész mű teljes szerzői névsorát. A második kötet tartalmazza a mű teljes tartalomjegyzékét, a …
Tovább a műhöz