Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
A kultúra kialakulása szinte egy időre tehető az emberré válás folyamatával. Már a legrégebbi korokban is rendelkeztek az ősemberek olyan rituális szokásokkal, szertartásokkal, amelyeket az adott történelmi korszak kultúrájának tekinthetünk. Az emberi társadalom fejlődését folyamatosan követte a kultúra változása. Az ősi időkből származó - ma kulturális javakként számon tartott értékek -először a létfenntartáshoz voltak szükségesek, majd később az uralkodók szórakoztatására, hatalmuk szimbolizálására jöttek létre. Az egyház kialakulásával egyidejűleg tovább gyarapodott a kulturális értékek köre. A jelenkor által legértékesebbnek és legkülönlegesebbnek tekintett kulturális értékek többsége -világviszonylatban - több ezer évvel korábbról származik. Az egyiptomi piramisokat a fáraók - hatalmukat és halhatatlanságukat szimbolizáló - sírhelyként építtették. És valóban: aki rátekint a sivatagból kiemelkedő monumentális építményekre, úgy érzi, mintha valami csodát látna. A piramisok megépítésének titkát máig sem sikerült a tudománynak tisztáznia, annak ellenére, hogy többféle elmélet látott ezzel kapcsolatosan napvilágot. Egy dologban azonban mindenki egyetért: a piramisok valóban halhatatlanná tették a bennük nyugvó fáraókat. Hosszasan sorolhatnánk még a történelem során kialakult különböző jellegű kulturális értékeket. A napjainkban …
Tovább a műhöz
2018. november 22–23-án immár 11. alkalommal rendeztük meg Pécsett a kétévente sorra kerülő Magyar Politikai Földrajzi Konferenciát, melynek fókuszába ezúttal a történeti és jelenkori katonai tevékenységek által formált táj, a „military landscape” környezeti és társadalmi jelentőségének tárgykörét állítottuk. Témaválasztásunk apropóját a szűkebb környezetünkben fellelhető egykori csatahelyszínek – Szigetvár (1566), Mohács (1526), Nagyharsány (1687) – és védművek, mint a Dunai Limes vagy a Déli Védelmi Rendszer, illetve az ezek helymeghatározására, rekonstruálására, megőrzésére és hasznosítására
irányuló tudományos kezdeményezések adták. Minthogy a hadi tevékenységekkel kapcsolatos kutatások jellemzően több diszciplína képviselői számára biztosítanak teret, a tudományközi kapcsolatok elmélyítésében bízva a geográfusok, kartográfusok és a hadtudományok képviselői mellett ez alkalommal a történészek, régészek, turisztikai és örökségvédelmi szakemberek részére is lehetőséget kívántuk adni arra, hogy a Kárpátmedencei vagy azon túli térségekben található katonai tájakra, illetve hadászati objektumokra irányuló kutatási eredményeiket a szélesebb szakmai közönség számára is elérhetővé tehessék. A téma iránti fokozott és széleskörű érdeklődés eredményeként konferenciánkon a plenáris ülés mellett hat szekció keretében több …
Tovább a műhöz