Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Ezen közigazgatástörténeti tanulmány közrebocsátása alkalmából hálás köszönetét kell mondanom azon levéltári tisztviselő uraknak (különösen Dr. Eckhart Ferenc cs. és kir. allevéltárnok úrnak), kik a cs. és kir. közös pénzügyminisztérium s az ausztriai cs. kir. belügyminisztérium levéltárában, a házi, udvari és állami levéltárban, valamint a m. kir. országos levéltárban végzett kutatásaimat lehetővé tenni szívesek voltak; úgyszintén Dr. Hodinka Antal barátomnak s kartársamnak, aki gazdag történeti s diplomatikai tudásával munkálkodásom folyamán mindenkor készségesen támogatott. | A magyar állam központi igazgatása a mohácsi vész óta és az ossz-birodalmi eszme (Gesammtstaatsidee). A dikaszteriális kormány szervezet tanulmányozásának fontossága alkotmánytörténeti szempontból. A magyar kamara (Camera Hungarica) felállítása Budán (1528), majd Pozsonyban (1531). Az 1528 január 8-án kibocsátott magyar kamarai utasítás és az azt kiegészítő kamaraelnöki instrukció. A magyar kamara jogi állása ezen utasítások s törvényeink értelmében. A mohácsi vész után felállított s a felelős minisztérium szervezéséig (1848:3. t-cikk) működött magyar központi kormányhatóságok (magyar tanács, — 1723 óta helytartótanács, magyar kancellária s magyar kamara) szervezetének s hatáskörének fejlődése és az ausztriai örökös tartományok központi hatóságaihoz való …
Tovább a műhöz
Adótan 2013
- Herich György
- 2013
Ön a PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Adó Abc sorozata Adótan kötetének 24., átdolgozott kiadását tartja kezében. A kiadványban a hazai és nemzetközi adóoktatásban nagy gyakorlattal rendelkező szerző egy új diszciplina, az Adótan bevezetését indította el. Mitől más, újszerű ez a szakkönyv? Először átfogja a tágan értelmezett adórendszer valamennyi elemét úgy, hogy nem csak a tételes anyagra koncentrál, de az összefüggések, kapcsolatok is bemutatásra kerülnek. Másodszor a hagyományos leíró, magyarázó könyvekkel szemben logikai ábrák alapján dolgozza fel az adórendszert, megszabadítva az olvasót a jogi nyelvezet, a részletekben való eltévelyedés veszélyeitől. Harmadszor az olvasó számára vizuálisan is rögzíthetővé - így könnyebben memorizálhatóvá - teszi az ismereteket. Összegyűjti a jogszabályokban különböző helyen levő, adott esetekre vonatkozó utalásokat. Felmenti a hallgatói a jegyzetelés terhe alól, így a magyarázatra, a megértésre és memorizálásra koncentrálhat Negyedszer: oktatásban hallatlan mértékben megkönnyíti az oktató munkáját, hiszen nem csak időtakarékos, hanem egyszerűen és látványosan felhasználható. Ötödször a Szakkönyv offline® programban a világon elsőként kapcsoltunk össze szakmai kézikönyveket egymással és a hatályos teljes joganyaggal! A könyvek cd változatával és offline dvd jogtár kapcsolatával a könyvekben előforduló …
Tovább a műhöz
A vállalati és intézményi menedzsment fontos közreműködőjévé vált ma már a kontrolling. A könyv legfőbb célja, hogy bemutassa a kontrolling elméleti alapkérdéseit, áttekintést adjon a kontrolling fogalmi rendszeréről, fő feladatairól, valamint eszközeiről és konkrét megoldási formáiról. A kontrolling feladat és munkamódszer megerősödésében az alábbiak játszottak kiemelt szerepet: a.) A piacgazdaság kiszélesedése, a vállalati méretek növekedése, összetettsége és ezek következtében a döntési szintek és fokozatok változása. b.) A különböző divizionális /Felelősségi/ szervezetek megjelenése, és mint önálló egységek - működtetése, - valamint a felelősség egyre alacsonyabb szinten történő érvényesítése. c.) A folyamatos információszolgáltatási igény növekedése, aminek következtében egyre szélesebb információs háttér megjelenése. d.) A fentiek következtében az irányítás és ellenőrzés módszereinek változása, korszerűsödése. Az előzőekben elmondottak alapján a kontrolling a gazdasági-pénzügyi képzések fontos részévé vált. A könyv ismeretanyagot ad a kontrolling rendszerek szervezeten belüli sikeres bevezetéséhez és alkalmazásához. Végezetül köszönöm Dr. Túróczi Imre szakmai segítségét és Kosa Judit közreműködését. (...) Dr. Sebes József „A kontrolling kiemelt kérdései” című jegyzete az aktuális szakirodalmat széleskörűen …
Tovább a műhöz
Az állam kialakulásával, megjelenésével egy időben kerültek kivetésre az első adók. Az adó történelmi kategória, amely a mindenkori uralkodó osztály érdekeit fejezi ki. Kezdetben a rabszolgatartó és feudális társadalmakban a természetbeni szolgáltatás (robot, dézsma) volt a jellemző, és majd az árutermelő társadalmak megjelenésével és a pénzgazdálkodás általánossá válásával válnak rendszeressé a pénzben fizetendő adók. Az adó fő funkciója, hogy az állam működéséhez szükséges kiadások fedezetét nyújtsa. Az egyre nagyobb feladatokat felvállaló állam egyre több forrást igényelt feladataik ellátásához, ezért új és új adónemek kerültek bevezetésre. A termelés bővülése, a gazdaság fejlődése, a társadalmi munkamegosztás is egyre újabb adóforrásokat hozott létre. Magyarországon az első írásos emlék Károly Róbert törvény-könyvében jelenik meg, az 1342. évi XIX. Dekrétumban, amelyben az elterjedt pénzhamisításból származó veszteségek pótlására Lucrum Camerae név alatt minden palackportára vagyis olyan kapura, amelyen szénával vagy gabonával terhelt szekér átmehetett, évente 18 dénár adót vetett ki. A legáltalánosabb megközelítés szerint az adó: az államháztartás legfontosabb bevételi forrása, amelyet az állam egyoldalúan állapít meg, az adó felségjoga a területén lévő természetes és jogi személyek terhére, fő funkciója az állami …
Tovább a műhöz
"...A köznapi beszédben pénznek nevezzük egyrészt a törvényes érez- és papírpénzt, másrészt az állam által teljes fizetési erővel felruházott hit élj egyeket...Tudományos értelemben pénz minden oly - belső tartalma vagy törvényerejű intézkedés következtében - meghatározott értékkel bíró tárgy, a mely a kereskedelmi forgalomban hosszabb-rövidebb ideig mint
állandó fizetési eszköz (cseretárgy) használatos..." - írja Hóman Bálint a magyar pénztörténettel foglalkozó úttörő monográfiájában. A pénzfogalom meghatározása a pénzelmélet máig erősen vitatott kérdésköre. A pénzdefiníció ugyanis (többek közt) determinálja a pénzmennyiség számbavételére használt ún. monetáris aggregátumok tartalmát, nagyságát és így elkerülhetetlenül nemcsak elméleti, de gyakorlati vonatkozásai is vannak. A modem pénzelmélet a pénzfogalom meghatározását két úton kísérli meg. Az első irányzat, az ún. "konvenció-elmélet" azt tartja, hogy a pénz mai formáját hosszú történeti fejlődés eredményeként nyerte el. A gazdasági fejlődés előrehaladtával a csere hatékony lebonyolításának
szükséglete különféle - egyre fejlettebb - pénzformákat hívott életre, a modem pénz tulajdonságait, a gazdasági körforgásban, a cserefolyamatban betöltött szerepét ennek a fejlődéstörténetnek az elemzésével érthetjük meg, ezen az úton nyerhetünk használható pénzdefiníciót. A …
Tovább a műhöz
Az Értékpapír-piacok gyakorlati ismeretei c. könyv a felsőoktatási intézményekben tanuló, ezen belül a felsőfokú szakképzés hallgatói számára készült. A könyv ajánlható még mindazoknak, akik szakterületük vagy érdeklődési körük szerint foglalkoznak az értékpapír-piacok, és ehhez kapcsolódóan az értékpapír-forgalmazás és befektetések valamely részterületével. A tankönyv megkísérli olvasmányosan, jól érthető módon összefoglalni azokat az értékpapír-jogi, értékpapír-forgalmazási, tőzsdei, értékpapír-árazási és befektetési alapismereteket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy üzleti szakügyintézőként a végzős hallgatók a gyakorlatban tudják alkalmazni az értékpapír-forgalmazási tevékenységek végzéséhez tanultakat. A mű célja, hogy a tananyag ismeretében a hallgatók olyan szakmai kompetenciákkal rendelkezzenek, amelyek képessé teszik őket az értékpapír-piaci ismeretek alkalmazására. Ezen felül a tankönyv ismeretanyaga alkalmat adhat az olvasónak - kinek-kinek szakmai irányultsága szerint - tudásának további elméleti kiszélesítésére. Az I. rész bevezeti, hogy napjaink befektetési környezete milyen hatással bír a magán- és intézményi befektetők döntéseire, a befektetési szolgáltatók működésére, valamint a tőzsdei kereskedésre. AII. részben a tételes értékpapír-jog keretein belül az egyes értékpapírok kibocsátásával és forgalmazásával …
Tovább a műhöz
Várkuti Géza Budapesten született 1953-ban, élete túlnyomó részét azonban Németországban és Ausztriában élte le. Ott ismerkedett meg a tőzsdei élettel, és hamar felismerte, hogy a legkecsegtetőbb lehetőségek a FOREX-tradingben rejlenek. Kilenc éve foglalkozik hivatássze-— rűen ezzel a kereskedési formával, négy éve alapította / tanácsadó cégét, amely a kereskedelmi szignálokat 7 privát traderek számára is elérhetővé tette. Jelenleg is nap mint nap készít elemzéseket számos amerikai és német internetportál számára. Hazalátogatása során született az ötlet, hogy a hosszú évek alatt összegyűjtött tapasztalatait, tudását az első ilyen témájú magyarul írott könyvvel a hazai FOREX-traderek számára is elérhetővé tegye. Már nyelvünkön is számos könyv hozzáférhető, amely a tőzsdézéssel, vagy speciálisan a technikai analízissel foglalkozik. E kötet más célt tűzött ki maga elé: itt ugyanis nem általában a tőzsdézésről lesz szó, hanem annak egy különleges válfajáról, a FOREX-tradingről. Várkuti igyekszik mindenki számára érthetően, a mindennapi életből vett példákkal elmagyarázni, hogyan működik a nemzetközi devizapiac, és ami a legfontosabb, hogyan vehet részt benne akár egy magánember is. Szeretné azt az általános félreértést eloszlatni, miszerint a tőzsde kizárólag a bankok vagy nagyon gazdag emberek „játéktere". Mindenki megkapja ebből a könyvből …
Tovább a műhöz
A pénzügyi jog egy rendkívül heterogén jogág: számos, egymással szorosabb-lazább kapcsolatban álló területből - így az államháztartás, a közbevételek (adók, vámok, illetékek), a számvitel, a közbeszerzések és a monetáris szféra jogi szabályozásából, valamint egyes jogrendszerekben a devizajogból - épül fel. E területek közös jellemzője, hogy mindegyikhez kapcsolódóan könyvtárnyi terjedelmű szakirodalom áll rendelkezésre, és a gyakorlatban is külön-külön művelhetőek. A felsorolt területek alapján a pénzügyi jog gyakorlati jelentősége is vitathatatlan. Ahogyan Kmety Károly fogalmazott: „A pénzügyi jog nagyon érdemes jogtanulóink fáradságára, nemcsak elméleti érdekességeinél fogva, melyek nem kevésbé alkalmasak a jogászi elmeképzésre, mint egyéb jogágak tanulmányozása, hanem elsőrendű gyakorlati fontosságánál fogva is.” Az is rendkívül lényeges jellemző, hogy az e területekre vonatkozó jogi szabályozás rendkívül gyakran változik, így a jogi normák alkalmazása, a fejlődés figyelemmel kísérése voltaképpen sajátos kihívást jelent.
Ezen említettek olyan sajátosságok, amelyek alapjaiban határozzák meg egy pénzügyi jogi tankönyv megírásának lehetőségét. A könyv elkészítésekor ennek megfelelően arra törekedtem, hogy az egyes területek legfontosabb elméleti és gyakorlati alapjait foglaljam össze, kizárólag a legfontosabb tételes jogi szabályok …
Tovább a műhöz
Ez a jegyzet a Pénzügyi számvitel tantárgy követelményeinek teljesítéséhez kíván megfelelő segítséget nyújtani. A sikeres teljesítéshez az előzőekben
megszerzett számviteli alapismeretek nélkülözhetetlenek. Ez a jegyzet a Számvitel c. tárgy tananyagát képező elméleti tudnivalókat már nem tartalmazza, azok ismeretét feltételezzük és elvárjuk. A számvitel kifejezetten gyakorlati jellegű tárgy, így a témakörök feldolgozása és számonkérése során egyértelműen a feladatmegoldásra helyezzük a hangsúlyt. Ez a kurzus tulajdonképpen arról szól, hogy a vállalkozást érintő gazdasági eseményeket hogyan kell a főkönyvi nyilvántartásban rögzíteni, azaz hogyan kell könyvelni. A feldolgozandó témákat összesen 8 fejezetre bontottuk: Vállalkozások alapítása, könyvvezetése (1. fejezet); Immateriális javakkal kapcsolatos könyvelési teendők (2. fejezet); Tárgyi eszközöket érintő események (3. fejezet); Vásárolt készletekkel kapcsolatos események (4. fejezet); Pénzügyi befektetések (5. fejezet); Jövedelem-elszámolás (6. fejezet); Költségelszámolás (7. fejezet); Eredmény-elszámolás (8. fejezet).
Az egyes fejezetek felépítése azonos logikát követ. A fejezet elején található a témakör elméleti kifejtése, amelyet lehetőség szerint vázlatos, könnyen
tanulható formában igyekeztünk elkészíteni (sajnos néhány témakör mélysége ezzel együtt is terjedelmes elméleti …
Tovább a műhöz
Ez a példatár a Pénzügyi számvitel tantárgy követelményeinek teljesítéséhez kíván megfelelő gyakorlati segítséget nyújtani. A sikeres teljesítéshez az előzőekben megszerzett számviteli alapismeretek nélkülözhetetlenek. Ez a jegyzet a Számvitel és Pénzügyi számvitel c. tárgy tananyagát képező elméleti tudnivalókat már nem tartalmazza, azok ismeretét feltételezzük és elvárjuk. A számvitel kifejezetten gyakorlati jellegű tárgy, így a témakörök feldolgozása és számonkérése során egyértelműen a feladatmegoldásra helyezzük a hangsúlyt. Ez a kurzus tulajdonképpen arról szól, hogy a vállalkozást érintő gazdasági eseményeket hogyan kell a
főkönyvi nyilvántartásban rögzíteni, azaz hogyan kell könyvelni. A feldolgozandó témákat összesen 5 fejezetre bontottuk: Immateriális javakkal és tárgyi eszközöket érintő események (I. fejezet); Pénzügyi befektetések (II. fejezet); Készletekkel kapcsolatos elszámolások (III. fejezet); Költségelszámolás kapcsolatos események (IV. fejezet); Jövedelemelszámolás (V. fejezet). Az egyes fejezetek felépítése azonos logikát követ. A fejezet elején található a témakör elméleti
kifejtése, amelyet lehetőség szerint vázlatos, könnyen tanulható formában igyekeztünk elkészíteni (sajnos néhány témakör mélysége ezzel együtt is terjedelmes elméleti megalapozást kíván). A fejezetek a gyakorlati alkalmazás megértése érdekében …
Tovább a műhöz
Üzleti etika
- 2010
Van olyan, hogy egy könyv témáját lassan utoléri a valóság és az üzleti gyakorlat. Úgy tűnik ez történt az Üzleti etika könyv hatodik átdolgozott kiadásával is. A témakör, amely a nemzetközi vállalati gyakorlatban jó egy évtizede életbe- és profitba
vágó, a hazai gazdasági szereplők között is megkerülhetetlen kérdéssé vált. Ami egy évtizede néhány magyar kutató hóbortjának számított, és csak néhány etikailag érzékeny ágazatot (pld. vegyipar, gyógyszeripar) érintett, az mára az igazgatótanácsok gyakori döntésbefolyásoló szempontjává fejlődött. Ezt a vállalati trendet követve, a nemzetközi üzleti iskolák gyakorlatához hasonlóan a magyar gazdasági felsőoktatásban is az alap- és a mesterképzések gyakran kötelező kurzusává vált. A könyv előnye, hogy szerkesztője tudatosan széles témakörből válogat, hogy az üzleti etika lehetőleg egyetlen kapcsoló területe se maradjon érintetlenül. Szintén kiemelendő az egyes fejezetek szerzőinek sokfélesége. A Budapesti Gazdasági Főiskola Menedzsment és Emberi Erőforrások Intézetének szakmai műhelyén kívül a Főiskola társtanszékeinek, valamint számos más hazai felsőoktatási intézmény, így a Budapesti Corvinus Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatói és kutatói is írtak fejezeteket. A könyv előző kiadásaiban már megszokott gyakorlatorientáltságot ezúttal is biztosítják a szakmai szervezetek - mint …
Tovább a műhöz
A gazdaságnak kevés olyan törvényszerűsége van, amelyről szinte valamennyi közgazdász-kutató egyformán vélekedik, de azzal, hogy a fejlődés nem egyenes vonalú, az előrehaladás során a konjunktúrát válságok követik csak kevesen vitatkoznak. Talán még abban is konszenzus van a tudósok között, hogy közel fél évszázad alatt már biztos megél egy közösség könnyebb és nehezebb helyzetet, válságot és jól-létet egyaránt. Ha pedig mindezt elfogadjuk, akkor nem lepődhetünk meg azon sem, hogy a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának 1970-es alapítása óta eltelt 45 év alatt megtapasztaltuk már a bőség időszakát és az „összehúzott nadrágszíjat” egyaránt. Roppant elgondolkodtató, hogy éppen amikor a világ- és nemzetgazdaság az elmúlt fél évszázad legsúlyosabb recessziójával küzd, akkor kerül a gazdaságtudományi felsőoktatás is nehezen megoldható finanszírozási krízishelyzetbe. Hiszünk abban, hogy a PécsiKözgáz kezelni tudja a remélhetőleg csak átmeneti válságot, és a szerényebben csordogáló oktatási bevételeket képes lesz pótolni kutatási kapacitásainak minél hatékonyabb, bevételt generáló hasznosításával.
A TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0005, „Jól-lét az információs társadalomban” című pályázat a Pécsi Tudományegyetem több karát érinti, összességében 15 kutatócsoport létrejöttét segítette. A projekt mindeközben kitűnő …
Tovább a műhöz