Keresés
Összes találat megjelenítve : 4
Összes találat megjelenítve : 4
Találatok
Mint minden srácot, aki az Égei-tenger partján nőtt fel, engem is sokkal jobban érdekeltek a csínytevések, mint az, hogy megbecsüljem a gyönyörű környezetemet. Ma már, felnőttként, egy egészen más országban élek, de gondolataimban sokszor vissza-visszatérek arra az időszakra, és egyre nagyobb hálát érzek az engem ért tengermelléki hatások iránt, melyek állandó befolyással voltak rám, csiszolták és faragták korai énemet. Legfőképpen viszont azoknak tartozom e hálával, akik kitörölhetetlenül belém nevelték a jó ételek iránti rajongást és szeretetet.
Izmir, a város, ahol születtem és felnőttem, az ókori Szmirna területéhez tartozott. A görög és római kori romok, melyek a várost szinte behálózták, az ott lakók számára a mindennapi élet természetes velejárói voltak. Hasonlóképpen viszonyultak az óriási Ottomán Birodalomból hátramaradt művészetekhez és építményekhez, melyek igencsak rányomták bélyegüket a lakosság életstílusára és étkezési szokásaira.
A török konyha egyike a világ három nagy konyhájának (a másik kettő a francia és a kínai konyha), nagy és igen összetett múlttal dicsekedhet. A változatos ízekből egész sor olyan különleges ételt fejlesztettek ki az idők során, melyek a nyugati ember számára is ismerősek, ám egyúttal kissé meglepőek és furcsák is. Ókori eredetük ellenére a török ételek nagyon egészségesek, még a mai korszerű …
Tovább a műhöz
Ezen szakácskönyv eddigi huszonnyolc kiadásának gyors kelendősége, mely közel 80,000 példányt elért, legjobban szól annak hasznavehetősége és szükségessége mellett. Ez okból kötelességemnek tartottam a mostani kiadást ismét alapos vizsgálat alá venni és mindenütt a legcélszerübb javításokat eszközölni. Minthogy azonban a szakácsművészetnél, éppúgy mint akármelyik más téren, a haladással lépést tartani szükséges, törekvésem oda irányult, hogy kipróbált tapasztalataimból a legújabbat és legjobbat vegyem fel, melyek között számos kedveltebb nemzeti étel fordul elő.
(St. Hilaire Jozéfa) | Az előttünk fekvő szakácskönyv, mely már első megjelenése alkalmával a hölgyközönség általános tetszését megnyerte, az évek folyamán többször esett utánzásoknak áldozatul, melyek azonban mindannyiszor a kiérdemelt feledésbe merültek. Ennélfogva a t. közönséghez azon kérelmet intézzük, hogy a Képes Pesti Szakácskönyv vásárlásánál arra ügyeljen, miszerint az a régebben az Eggenberger-féle könyvkereskedésben és most újabban az Athenaeum r.-társulat kiadásában megjelent legyen, melynek minden példányán, a címlap előtt, a szerzőnő sajátkezű aláírásának hasonmása olvasható. Nem kevésbbé emeli ezen legújabb kiadás értékét, hogy azt a szakácsművészetben kiváló jártasságú szakférfiu gondosan átdolgozta és számos kitünő ételnek készítési módjával …
Tovább a műhöz
Kedves Olvasóink! A szakácskönyv, amelyet a kezükben tartanak, tulajdonképpen teljesen véletlenül született. Néhány évvel ezelőtt útnak indítottuk mobil applikációnkat, a neve: Jókat eszünk (cseh neve: Jíme zdravé), amit nálunk, Csehországban a mai napig több, mint 300 000 felhasználó töltött le - és egyre több az érdeklődő. Egyébként Önök is letölthetik, méghozzá magyar nyelven. Ezután jött a Facebook-oldal, ahol 350 000 követővel osztjuk meg receptjeinket. Majd elkész ítettük az e-bookot, ami egyszeriben mindent megváltoztatott. Követőink ugyanis egyre gyakrabban álltak elő azzal a kívánsággal, hogy szeretnék a szakácskönyvet hagyományos, papíralapú változatban is használni. Mi pedig úgy gondoltuk, ennek a kívánságnak teljesülnie kell. Szokásunkhoz híven először fejben kezdtük el az előkészületeket. Amit látnak, azt mind-mind mi magunk hoztuk létre, kiadó nélkül. Erre rettentően büszkék vagyunk - és még büszkébbek vagyunk arra, hogy szakácskönyvünk Csehországban már több, mint 250 000 példányban kelt el. Receptjeink most eljutottak Magyarországra is. És fogadni mernénk, hogy amikor ezeket a sorokat olvassák, már újabb ingyenes online receptek százai lesznek a weben, a www.jokateszunk.hu oldalon, a Jókat eszünk applikáción és a Jókat eszünk Facebook-oldalon, no meg az Instagramon. Mind a 120 receptet átlagos konyhai körülmények között, átlagos felszereléssel …
Tovább a műhöz
Nemzetünk benső élete ismeretének egy fontos részét képezi a régi magyar konyha állapota. Méltán érdekelhet bennünket, hogy őseink hogyan étkeztek, mit ettek, miként főzték az ételeket, mennyire volt nálunk kifejlődve az elmult századok szakácsművészete, minő multra támaszkodott az e század első felében még hires magyar konyha. Mind ezekre felvilágosítást első sorban a régi magyar szakácskönyvekből nyerhetünk. Ezek bizonyítják azt, hogy a szakács-művészet nálunk már a XVI.-ik században is meglehetős magas fokon állott. Egyes szakács-mesterek nagy hírnévre tettek szert. Még a jóval későbbiek is, mint tekintélyre, hivatkoztak reá, a »főmesterre. Ilyen művész volt a többiek között Antal mester, Perényi Gábor) szakácsa, ki urának menyegzőjén “úgy sütött meg egy ökröt, hogy abban az ökörben egy kövér juh, a juhban egy kicsi borju, a borjuban pedig egy kövér kappan sült meg egyszerre. Hires szakács volt Mihály mester is, a nagy Bebek György szakácsa, ki az említett menyegzőn ezt látta és a ki a jelen kötetben közölt Szakács Tudomány irójának ezt elbeszélte. Őseink szerették a jó konyhát: elég válogatósak is lehettek a szakács-mesterek választásában. Esterházy Pál még a budai táborban is ráért a szakácsokkal törődni. 1684. szeptember 19-én azt írja feleségének. hogy megfogadta Maholány volt magyar szakácsát. Van ott egy német szakács is. finóm, de 100 …
Tovább a műhöz