Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 2

Találatok


Asztalok, pultok, pipereasztalok műanyag borítólemezeinek szép és gyors körülvágására a famaró a legmegfelelőbb, bár nem nélkülözhetetlen kisgép. Először az asztallapok oldalát kell beborítani. Ezután a kiálló éleket felülről, alulról és oldalról kell visszavágni az asztallap síkjáig. A felső, 1,5 mm vastag borítólap ráragasztása után a kiálló elejének a visszavágása következik az oldalélek síkjáig. Egy helyiség sincs a lakásban olyan nagy igénybevételnek kitéve, mint a konyha és a fürdőszoba. Padlóiknak a legnagyobb koptatást kell elviselni, szekrényeiket meleg, nedvesség, savak és lúgok támadják, tisztítószer és zsír fröccsen a falakra, amelyeket víz és gőz áztat. Ezen helyiségek építésekor vagy felújításakor mindig figyelembe kell venni a környezet mostohaságát. A munka minden fázisában - a gyalulástól az ácsmunkáig, a csőszereléstől az elektromos szerelésig tekintettel kell lenni az előzőkre. A legnagyobb figyelmet azonban a padlóburkolatokra, falakra és asztallapokra kell fordítani. Ezek különleges borítást kívánnak a konyhákban és fürdőszobákban. Széles a választék azokból az anyagokból, amelyek védik és egyben díszítik is az említett problematikus helyiségek felületeit. Új anyagok, mint pl. műmárványszerű, előreragasztott burkolólemezek és kipróbált ragasztóanyagok még az otthon barkácsolóknak is lehetővé teszik, hogy a régi, …
Tovább a műhöz
Nemzetünk benső élete ismeretének egy fontos részét képezi a régi magyar konyha állapota. Méltán érdekelhet bennünket, hogy őseink hogyan étkeztek, mit ettek, miként főzték az ételeket, mennyire volt nálunk kifejlődve az elmult századok szakácsművészete, minő multra támaszkodott az e század első felében még hires magyar konyha. Mind ezekre felvilágosítást első sorban a régi magyar szakácskönyvekből nyerhetünk. Ezek bizonyítják azt, hogy a szakács-művészet nálunk már a XVI.-ik században is meglehetős magas fokon állott. Egyes szakács-mesterek nagy hírnévre tettek szert. Még a jóval későbbiek is, mint tekintélyre, hivatkoztak reá, a »főmesterre. Ilyen művész volt a többiek között Antal mester, Perényi Gábor) szakácsa, ki urának menyegzőjén “úgy sütött meg egy ökröt, hogy abban az ökörben egy kövér juh, a juhban egy kicsi borju, a borjuban pedig egy kövér kappan sült meg egyszerre. Hires szakács volt Mihály mester is, a nagy Bebek György szakácsa, ki az említett menyegzőn ezt látta és a ki a jelen kötetben közölt Szakács Tudomány irójának ezt elbeszélte. Őseink szerették a jó konyhát: elég válogatósak is lehettek a szakács-mesterek választásában. Esterházy Pál még a budai táborban is ráért a szakácsokkal törődni. 1684. szeptember 19-én azt írja feleségének. hogy megfogadta Maholány volt magyar szakácsát. Van ott egy német szakács is. finóm, de 100 …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 2