Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 5
Összes találat megjelenítve : 5
Találatok
A kereskedelmi jog meghatározása több szempontból is nehéz. Egyrészt nincs önálló kereskedelmi törvénykönyvünk, ami teljes körűen és átfogóan, kódexjelleggel szabályozná ezt a joganyagot. Másrészt, maga az elnevezés is félreértésekre ad okot, ugyanis a „kereskedelmi” jelző a történeti gyökerekre utal, és mint ilyen régi-
es, nem a mai köznapi értelemben vett kereskedelmet, illetve nemcsak azt takarja. A fogalom meghatározást nehezíti továbbá az is, hogy már a kialakulásától kezdve beszélhetünk szűk és tág értelemben vett kereskedelmi jogról, mely rétegződés ezen jogág egész története folyamán megmaradt és napjainkban is fennáll.
A történeti elnevezésből kiindulva a fogalom-meghatározás gyökereit valahol ott kell keresnünk, ahol a társadalmi fejlődésben elhatárolódott egymástól a közérdek és a magánérdek, a közszféra és a magánszféra, a politika és a gazdaság, mert ez a fejlődés a jogtudományban a közjog és a magánjog elválását, szembeállítását
vonta maga után. Míg a közjog olyan jogviszonyokat szabályozott, melyre az alá-, fölérendeltség és az államhatalom akaratának érvényesülése a jellemző, addig a magánjog által szabályozott jogviszonyoknak a mellérendeltség, az egymással szembenálló felek jogi egyenlősége a lényege. A magánjogot polgárjognak is szokás nevezni, mely a római szabad polgárok jogának - ius civile - fordítása. A …
Tovább a műhöz
A tőkepiac büntetőjogi védelme Magyarországon olyan interdiszciplináris kérdéskör, amely egyaránt igényel jogi (büntetőjogi) és közgazdasági megközelítést és személetmódot. A tőkepiac a társadalom gazdasági alrendszerében helyezhető el, emiatt a fogalmának meghatározása előtt röviden érdemes kitérni a gazdaság fogalmára és legfontosabb alrendszereire. Ezután meghatározzuk majd a tőzsde fogalmát, és bemutatjuk a gazdaságban betöltött legfontosabb feladatait. Az ember alapvetően társas lény, társadalomban él. Ennek során sokféle kapcsolatba kerülhet embertársaival. Ez a sokféle viszonyrendszer jelenti a társadalmi lét különféle részterületeit, szféráit, amelyek különböző tevékenységekben nyilvánulnak meg. Ilyenek a politika, az ideológia, a kultúra (ezen belül a jogi kultúra) és természetesen ilyen a gazdaság is. A gazdaság a társadalom anyagi létszférája, az anyagi javak és szolgáltatások előállításával, elosztásával, forgalmazásával és fogyasztásával összefüggő különböző jelenségek és kölcsönhatások összessége.5 A gazdasághoz a jogi kultúra is szorosan kapcsolódik. Békés Imre rámutat: „Valamely nemzet jogi kultúráját meghatározza általános kultúrája, történelmi tradíciói, az a politikai rendszer, melynek uralma alatt él illetve élt, a külállamok iránti nyitottsága. A jogi kultúra keretében kerülnek megalkotásra a törvénykönyvek; …
Tovább a műhöz
Az uzsora- és kamat-kérdés, noha az országgyülés már itélt fölötte, az életben, de még az egyházi tudományban sincs eldöntve. Az egyház mult tanitmánya és a jelen gyakorlat közt a profán figyelő, az egyház tekintélyének rovására, ellenmondást lát. — De az egyházi tanitók közt is csak ritkán találkozik olyan, ki e kérdés iránt önmagával tisztában volna. Itt is áll, mit Perin mond: „A kereszténység maga azok szemében, kik azt csak felületesen vizsgálják, nem egyéb egy folytonos ellenmondásnál. Ez ellenmondás immár megoldást sürget.” Nagy hibát követnénk el, ha mi némely fontos kérdésben a gyakorlaton megnyugodnánk, s nem törekednénk elvileg is tisztába jönni. Az utókor szemrehányása érne bennünket, melylyel a jelen emberei máris illetik egyben-másban azokat, kik a multban az egyházi tan kezelői, képviselői voltak. Régente tán megjárta s csekély erkölcsi kárral járt; de ma már bünös mulasztás volna a huza-vona ott, hol valamely kérdést a bizonytalanság homályából az elvi biztosság talpazatára kell állitani. A kérdés, melyet tárgyalás alá veszünk, vitaképes. Ép azért egész őszinteséggel lehet, sőt kell nézeteinket nyilvánitanunk „quousque sancta sedes de finitivam sententiam emiserit, cui parati sumus nosmet subiicere.“ (...) Az uzsora-kérdés az egyházi tanban mindeddig a „mutuum“ alapján áll, és az erkölcstani könyvekben ezzel kapcsolatban …
Tovább a műhöz
A szakirányú továbbképzés tanterve arra épül, hogy a hallgatók jegyzetből (tankönyvből) sajátíthatják el a szükséges alapismereteket. Ennek ellenére a kereskedelmi jog oktatásához ilyen tananyag eddig nem áll rendelkezésre. E jegyzet
kiadásának elsődleges oka tehát a hiányosság mielőbbi pótlása. Mivel a kereskedelmi jog tananyaga lényegesen
szélesebb jogterületet fog át mint ami a jegyzetben hozzáférhető, ezért azt kiegészítik az előadások, továbbá az azok keretében meghatározandó jogirodalom és jogszabályok is. A jegyzet a társasági jogot dolgozta fel a legrészletesebben, és csupán érintőlegesen foglalkozott néhány további kereskedelmi jogi intézménnyel. A történeti áttekintés célja a kereskedelmi jogi alapfogalmak és szabályok megismerése, az e kereskedelemmel kapcsolatos jogviszonyok és
néhány - a gyakorlatban is - jelentős szerződés (bizomány, faktoring, lízing) bemutatása. A fentiekből következően e jegyzet csak részben és átmeneti időre alkalmas a szakirányú továbbképzés célkitűzéseinek szolgálatára. A tananyag kiegészítéséhez, továbbfejlesztéséhez szükséges munka azonban már folyamatban van.
Tovább a műhöz
A kereskedelmi jog tantárgy keretében a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CLXIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény alapján a cégbírósági nyilvántartás - a rájuk vonatozó anyagi jogszabály alapján - az egyes cégformák fogalmát, a gazdasági társaságok alapítására, létrejöttére, szervezetére, működésére, a tagok jogarira, kötelezettségére, felelősségére, a cégek megszűnésére, a törölt cégek vagyonának rendezésére és a cégekkel szemben a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárására vonatkozó szabályok, továbbá a 2005-től hatályba lépő elektronikus cégeljárás szabályai ismerhetők meg. A fenti szabályok ismerete minden jogi asszisztens számra fontos. A tantárgy célja, hogy segítse a gazdasági jogalanyok közötti eligazodást, a cégbírósági nyilvántartás és a cégbíróság szolgáltatásainak megismerését. Kívánom, hogy a mindennapi életben a munkájuk során is sikeresen használják az itt tanultakat! | A cég mint elnevezés gyűjtőfogalom, magába foglalja mindazokat a gazdálkodó szervezeteket és jogalanyokat, amelyek cégnyilvántartásba történő bejegyzésüket a jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi. Fő szabályként üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására alakulnak, céggé válásuk feltétele a cégnyilvántartásba történő …
Tovább a műhöz