Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
E-tanítás
- Kőfalvi Tamás
- 2006
Információs társadalom - tudásalapú társadalom. Az elnevezések mögött olyan, a huszadik század utolsó évtizedeire beérett és egyre gyorsuló pályára álló világ-
méretű változások húzódnak, amelyek alapvető kihívások elé állították az oktatási rendszereket is. A hagyományos oktatási rendszerek önmagukban és más
nagy állami alrendszerekkel való kölcsönhatásukban is egyre inkább alkalmatlanná válnak arra, hogy az emberiség által felhalmozott tudásmennyiséget tömegméretekben, kellő hatékonysággal legyenek képesek közvetíteni. Az oktatás hagyományos keretei ezért világszerte gyökeres átalakuláson
mennek keresztül. A megújulás az oktatás tartalmi, módszertani és szervezeti összetevőit egyaránt érinti. A változások egyik leglátványosabb elemét az információs és kommunikációs technológiáknak a tudásátadás szolgálatába állítása jelenti. Az új oktatási környezet megjelölésére ennek nyomán terjedt el az
e-learning kifejezés. E terminuson sokan egyszerűen csak a hagyományos oktatási tartalmak számítógépes környezetre való átültetését értik. Az e-leaming oktatási környezet lényege azonban nem a hagyományos tartalmak közvetítése új eszközökkel, hanem tartalmában és szemléletében is megújult oktatási tartalmak átadása. A jövő tanárgenerációi - az oktatás bármely területén dolgozzanak is - nem kerülhetik meg a találkozást az e-learning …
Tovább a műhöz
Globalizáció, globális, globalitás, globalista, globalizál. A globalizáció kifejezéssel manapság egyre gyakrabban találkozunk, neve szinte minden világméretű témával kapcsolatosan felmerül. Használata olyannyira beépült már mindennapi életünkbe, hogy szinte már-már el is sablonosodott. Fogalma maga ritkán kerül definiálásra. Manapság globalizációnak hívnak mindent, ami világméretű, mindent, ami egységes, mindent, ami „globális”. Globális a felmelegedés, globális a gazdaság, globálisak a problémák. De mégis, hogyan jutottunk el idáig? Honnan ered a globalizáció, és miként fészkelte be magát a mindennapi ember életébe? A globalizáció története egészen a gyarmatosítás koráig vezethető vissza. Öt évszázaddal ezelőtt, az európai gyarmatosítás idején több fejlett európai népcsoport (az angolok, a franciák, a hollandok, a spanyolok, a portugálok, a belgák, a németek), később pedig az amerikaiak is területeket sajátítottak ki, az utóbb harmadik világnak elnevezett régióból, valamint Ausztrália, Új-Zéland, és Észak-Amerika területeiről. Ezek, a gyarmatosított területek a kialakulóban lévő globális kereskedelem meghatározó színterei lettek. A megszállt területekre telepesek érkeztek, akik a földrajzi adottságokat kihasználva, úgymond „felszívták” a terület összes nyersanyagát, majd azokat Európába szállították, és az ott elkészült késztermékeket …
Tovább a műhöz