Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 4
Összes találat megjelenítve : 4
Találatok
A Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társasága által Pécsett, 1937. évi május hó 23-tól május hó 30-ig
- 1937
Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társasága által Pécsett, 1937. évi október hó 17-től október 24-ig a Pécsi Katolikus Kör nagytermében rendezett (huszonkettedik) 1937. évi őszi kiállításának tárgymutatója.
Tovább a műhöz
Autonóm tud-e maradni a művészet a diktatúrák korában? A kötetben szereplő tanulmányok legtöbbje keresi a választ erre a nehéz kérdésre. Persze egy olyan bonyolult problémát, mint amilyen a zsarnokság és a művészet viszonya, egyetlen kérdésbe képtelenség belefoglalni, nem engedi ezt a téma összetettsége, paradox volta. Ha a XX. századi rezsimek ideológiája és a különféle diktatúrák időszakának művészete közötti viszonyra kívánunk rákérdezni, akkor egyszerre több dilemmát kell megfontolás tárgyává tenni. A totalitárius eszmekör kontextusában egy kettős elv szervezi a művészeti gyakorlat és az esztétikai megítélés folyamatait: egyfelől a szabadság, másfelől az ön- és mások általi korlátozás elve. A legalapvetőbb kérdés ehhez kötődik: a kommunista, illetve a náci és a fasiszta ideológiák terhelte diskurzusokban miként érhető tetten ez a kettős elv - egyfelől a művészeti produktumok szerveződésében, létében, másfelől pedig e produktumok és gyakorlatok esztétikai megítélésében (mert az mindenképp hangsúlyozandó, hogy a művészek, esztéták, filozófusok, kritikusok tevékenysége egy rendkívül tagolt, különböző érdekek által rétegzett nyilvános térben formálódik eleve, a befogadás eltérő rendjei szerint). De éppen ennyire hangsúlyosnak tekinthetjük annak a problémának a felvetését is, hogy a művészetre ráerőszakolt sematizmus ellenére miképpen …
Tovább a műhöz
Egy múzeumi gyűjtemény a benne található értékeken túl, illetve részben azok által rengeteg másodlagos információt is tartalmaz. A művek története, a művészettörténet és a gyűjtemény története e helyt találkozik. A „Pécsi Képtár” gyűjteményének közel fél évszázados története - melynek kifejtésére természetesen az adott hely nem elegendő -segítséget ad a korszak kultúrpolitikájának a megértéséhez, adalék ahhoz, miként működött a rendszer. A pécsi művészeti muzeológia létrejötte 1955-höz köthető, amikor a fél évszázados múlttal rendelkező múzeumba Hárs Éva személyében művészettörténész került. (Különleges egybeesés, hogy e kiadvánnyal bemutatni tervezett kiállításunk, a Modern Magyar Képtár Kortárs Gyűjteménye legkorábbi /nyitó darabja, Ország Lili: Cipők című festménye is erre az évre datálódik.) Hárs Éva tevékenységének köszönhetően valósult meg Gegesi Kiss Pál akadémikus 1957-es adományozása, a Modern Magyar Képtár megalapítása. Az első években ideiglenes helyen, a Néprajzi Múzeum Rákóczi úti épületében a cél érdekében lebontott kiállítás helyén volt látható Forgács Hann Erzsébet szobrai mellett a meghatározó részben a két világháború közötti progresszív magyar alkotók műveit tartalmazó grafikai és festmény kollekció. A Képtár csak 1963-ban költözött a Szabadság utca 2. számú épületbe, mely három …
Tovább a műhöz
A gyerek fogalmának változásait vizsgálta magyar művészek festményein, szobrain, fotóin, videóin és a gyerekkorhoz kötődő, jellegzetes tárgyakon keresztül a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Gyerek/Kor/Kép című kiállítása. A magyar képzőművészet rendkívül gazdag szebbnél szebb gyerekábrázolásokban, mégis utoljára 1940-ben nyílt olyan tárlat, amely a gyerekkor hazai ábrázolásait mutatta be. Révész Emese és Molnárné Aczél Eszter kurátorok kifejtették: a BTM tárlata négy évszázad több mint 200 művén keresztül, tematikus bontásban vizsgálja a gyerekkor témáját. Mint hangsúlyozták: nem művészet-, de nem is gyermektörténeti kiállítást állítottak össze kurátortársaikkal, Rum Attilával és Tészabó Júliával. Minden terem egy-egy témakört jár körül egymás mellé helyezve, ütköztetve, társítva különböző korok nézőpontjait. A 11 hazai köz- és magángyűjtemény műtárgyait felvonultató tárlat nyitódarabja Kőnig Frigyes kisfiával készített önarcképe. Ezzel a kiállítás az apaság egyfajta rehabilitációjára is törekszik a művészettörténetében igen kevéssé reprezentált tematika bemutatásával - mondták el a kurátorok. Az anya-gyermek kapcsolat a Madonna-ábrázolásokon keresztül már a korai századoktól az egyik legerősebb vizuális toposz volt, a BTM termeiben 18. századi, biedermeier és 20. századi munkák jelenítik meg az anyák és a társadalom …
Tovább a műhöz