Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
Az ortodox egyháznak nemcsak az istentiszteletek és az egyházatyák müveinek vonatkozásában vannak felbecsülhetetlen kincsei, hanem az egyházmüvészet terén is. Mint ismeretes, az egyházban a szent ikonok tisztelete igen nagy szerepet játszik. Hiszen az ikon sokkal nagyobb dolog egy egyszerű képnél: nem pusztán a templom díszítését szolgálja, vagy a Szentírást illusztrálja. Az ikon a Szentírás tökéletes megfelelése, olyan tárgy, amely szerves része az egyház liturgikus életének. Ezzel magyarázható, hogy az egyház ekkora jelentőséget tulajdonít az ikonnak. Nem egy egyszerű ábrázolásról van tehát szó, hanem egy sajátos képről, amelyet az egyház történelme során, a pogánysággal és az eretnekségekkel szembeni küzdelemben maga alakított ki, egy olyan képről, amelyért az ikonrombolás idején vértanúk és hitvallók sokaságának vérével fizetett - az ortodox ikonról.
Az egyház az ikont nem egyszerűen az ortodox tanítás valamely vonatkozásának tekinti, hanem úgy véli, az ikon az egész ortodoxia kifejeződése, maga az ortodoxia. Ezért az egyházművészetet kívülről, az egyházon s annak életén kívül sem megérteni, sem megmagyarázni nem lehet. Az ikon mint szent ábrázolás az írott hagyományhoz és a szóbeli hagyományhoz hasonlóan, egyike az egyházi hagyomány megjelenési formáinak. A Megváltó, az Istenszülő, az angyalok és a szentek ikonjának tisztelete a keresztény hit …
Tovább a műhöz
„Az ókeresztény művészet szimbólumai” 1988-ban Jelent meg a Szent István Társulat kiadásában. A kötet gyorsan elfogyott, de nemcsak ez indokolja a második kiadást, hanem a közben megjelent szakirodalom bedolgozása is. A szimbólumok és a szimbolizmus iránti érdeklődés már szinte „kórosan” megnövekedett, ami korunk szellemi koherencia utáni igényét jelzi. Ezt a második átdolgozott kiadást azonban nem ez motiválja, továbbra is távol tartjuk magunkat a szimbólumok pszichológiai elemzésétől és értékelésétől, „hasznosításától”, csak az ókeresztény művészet szimbólumainak genezise foglalkoztat. Ami az első kiadás óta eltelt csaknem egy évtized fejlődését jellemzi: mind nyilvánvalóbbá vált az összefüggés főként a 4. század utáni ókeresztény művészet, a kateké-zis és liturgikus szövegek között, ami aktuálissá tette Jeruzsálemi Szent Kürülosz azóta magyarul megjelent katekéziseinek felhasználását. Ugyancsak fontosak az egyházatyák beszédei a 4-5. századból. Az érdeklődés és a vizsgálódás középpontjába kerültek olyan kérdések, mint az imperiális ikonográfia és az eszkhatologikus motívumok egymáshoz való viszonya a bazilikák nagy reprezentációs képein. Néhány részletet nemcsak átdolgoztunk, hanem részleteire is bontottunk, új témákat is beillesztettünk. Az egyes részek lebontása főként a templomépület szimbolikáját érinti, ahol külön …
Tovább a műhöz
A gyerek fogalmának változásait vizsgálta magyar művészek festményein, szobrain, fotóin, videóin és a gyerekkorhoz kötődő, jellegzetes tárgyakon keresztül a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Gyerek/Kor/Kép című kiállítása. A magyar képzőművészet rendkívül gazdag szebbnél szebb gyerekábrázolásokban, mégis utoljára 1940-ben nyílt olyan tárlat, amely a gyerekkor hazai ábrázolásait mutatta be. Révész Emese és Molnárné Aczél Eszter kurátorok kifejtették: a BTM tárlata négy évszázad több mint 200 művén keresztül, tematikus bontásban vizsgálja a gyerekkor témáját. Mint hangsúlyozták: nem művészet-, de nem is gyermektörténeti kiállítást állítottak össze kurátortársaikkal, Rum Attilával és Tészabó Júliával. Minden terem egy-egy témakört jár körül egymás mellé helyezve, ütköztetve, társítva különböző korok nézőpontjait. A 11 hazai köz- és magángyűjtemény műtárgyait felvonultató tárlat nyitódarabja Kőnig Frigyes kisfiával készített önarcképe. Ezzel a kiállítás az apaság egyfajta rehabilitációjára is törekszik a művészettörténetében igen kevéssé reprezentált tematika bemutatásával - mondták el a kurátorok. Az anya-gyermek kapcsolat a Madonna-ábrázolásokon keresztül már a korai századoktól az egyik legerősebb vizuális toposz volt, a BTM termeiben 18. századi, biedermeier és 20. századi munkák jelenítik meg az anyák és a társadalom …
Tovább a műhöz