Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 7
Összes találat megjelenítve : 7
Találatok
A magyar állam ezredéves fennállásának emlékére különféle szellemi termékek láttak napvilágot, de a népoktatási orsz. törvények és a kath. tanügy intézését megállapító püspöki rendszabályok gyűjteménye a tanítói kar névtárával s a népiskolákra vonatkozó rövid történeti adatokkal kapcsolatosan tudomásunk szerint még nem jelent meg. Ilyen gyűjteményt óhajtunk a tanügygyel foglalkozók kezéhez juttatni jelen kiadványunkkal, mely — mint szerény kezdet — nem számit másra, mint szives fogadtatásra. Jóakaró figyelmeztetéseknek szívesen adunk helyet, egyes hiányok vagy tévedések megjelölését készséggel fogadjuk s azon leszünk, hogy a jövőben a jelenleginél tökéletesebb munkával szolgálhassunk.
Tovább a műhöz
A minőségi oktatás fogalmi keretei, jelentéstartalmai nagymértékben kitágultak és egyre összetettebbé váltak az utóbbi időben. Ugyanakkor az bizton állítható, hogy minőségi oktatás csak az elérni kívánt cél(ok) függvényében értelmezhető,
mely(ek) elérése feltételezi a hatékony, eredményes és méltányos oktatás meglétét. Vagyis azok az oktatási rendszerek lehetnek igazán sikeresek, ahol a hatékony és eredményes oktatás mindenkire kiterjed, ahol a családi-társadalmi státusz nem befolyásolja az egyes tanulók teljesítménye közötti különbségeket. Jelen kötet a minőségi oktatás kapcsán alapvetően az eredményességi és az esélyegyenlőségi szempontok együttes megjelenésére fókuszál, vagyis a vizsgálat tárgyát azok az alacsony státuszú iskolák jelentik, ahol az átlagosnál jóval magasabb arányban tanulnak olyan diákok, akik társadalmi-gazdasági (szocioökonómiai) szempontból kedvezőtlen helyzetben vannak. A könyv alapját képező kutatás kiindulópontja, hogy az iskola alapvető célja az alapkompetenciák megszerzését (is) garantáló minőségi oktatás biztosítása, mely során kulcsfeladatként jelenhet meg a tanulók eltérő háttérjellemzőiből (származás, szociális helyzet, veleszületett képességek stb.) adódó, sok esetben a továbbtanulási és munkaerőpiaci esélyekben, az objektív és szubjektív életfeltételekben egyaránt megjelenő különbségek mérséklése. Az …
Tovább a műhöz
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 55.000/1941. V. számú rendelete a népiskolai Tanterv életbeléptetése tárgyában. Tájékoztató a nyolcosztályos népiskolai Tanterv és Útmutatások alkalmazásához. Az iskolázási kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskoláról szóló 1940 : XX. t.-c. biztosítani kívánja azoknak a korszerű népnevelési szükségleteknek kielégítését, amelyek az 1868 : XXXVIII. t.-c. hatályba lépése óta egyfelől az iskolázási kötelezettség időtartamának és teljesítésének szempontjából, másfelől tantervi tekintetben felmerültek és hivatali elődeimnek az 1467/1925. ein. sz. rendelettel kiadott népiskolai Tanterv és a 2495/1932. ein. sz. rendelettel kiadott részletes Utasítások életbeléptetése óta is egyre sürgetőbben jelentkeztek. A nyolcosztályos népiskolában, továbbá az iskolázási kötelezettség kilencedik, az ú. n. gazdasági gyakorló évében folyó oktatás kereteit ezzel a rendeletemmel kiadott Tanterv foglalja magában. Kétségtelen, hogy az iskolai nevelés eredménye személyi erőkön, egyéni képességeken múlik. A tanító lelkiségétől függ az iskola belső élete. Ezért kell nevelő egyéniségnek lennie. Az iskolai munka főfeladatává lett nemzetnevelés azonban feltételezi az egységes eljárást, ugyanazon nevelési elvek állandó szem előtt tartását és következetes érvényesítését. Mindezekre tekintettel s a mult tapasztalatainak …
Tovább a műhöz
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 55.000/1941. V. számú rendelete a népiskolai Tanterv életbeléptetése tárgyában. Tájékoztató a nyolcosztályos népiskolai Tanterv és Útmutatások alkalmazásához. Az iskolázási kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskoláról szóló 1940 : XX. t.-c. biztosítani kívánja azoknak a korszerű népnevelési szükségleteknek kielégítését, amelyek az 1868 : XXXVIII. t.-c. hatályba lépése óta egyfelől az iskolázási kötelezettség időtartamának és teljesítésének szempontjából, másfelől tantervi tekintetben felmerültek és hivatali elődeimnek az 1467/1925. ein. sz. rendelettel kiadott népiskolai Tanterv és a 2495/1932. ein. sz. rendelettel kiadott részletes Utasítások életbeléptetése óta is egyre sürgetőbben jelentkeztek. A nyolcosztályos népiskolában, továbbá az iskolázási kötelezettség kilencedik, az ú. n. gazdasági gyakorló évében folyó oktatás kereteit ezzel a rendeletemmel kiadott Tanterv foglalja magában. Kétségtelen, hogy az iskolai nevelés eredménye személyi erőkön, egyéni képességeken múlik. A tanító lelkiségétől függ az iskola belső élete. Ezért kell nevelő egyéniségnek lennie. Az iskolai munka főfeladatává lett nemzetnevelés azonban feltételezi az egységes eljárást, ugyanazon nevelési elvek állandó szem előtt tartását és következetes érvényesítését. Mindezekre tekintettel s a mult tapasztalatainak a …
Tovább a műhöz
A népiskola célja és feladata. A népiskola féladata, hogy a gyermeket vallásos és erkölcsös polgárrá nevelje, a nemzeti művelődés szellemének megfelelő általános és gyakorlati irányú alapműveltséghez juttassa és ezáltal az életben való helytállásra és további tanulmányokra is képessé tegye. (Az 1940 : XX. t.-c. 1. §-a.) A célkitűzésben három gondolatkör ismerhető fel világosan. Az egyik a tanuló vallásos és a vallás alapján erkölcsös nevelése. A másik olyan általános 'műveltség közvetítése, amelynek középpontjában nemzeti művelődésünk áll. A harmadik a gyakorlati cél pedig, hogy a tanulót az életben való helytállásra és ezzel közvetlenül további tanulmányokra is képessé tegye. A népiskolának mint nevelőiskolának e hármas célkitűzése lényegében egységes lesz. Az első vezető gondolat, a vallásos alapon váló erkölcsös nevelés, határozott állásfoglalást jelent a mellett, hogy a népiskola az élő keresztény istenhitre neveli tanulóit. Erkölcsi meggyőződésüknek és cselekedeteiknek zsinórmértékéül Isten törvényeit, indító erejéül pedig Isten szeretetét és a felebaráti szeretetet állítja. Erkölcsi nevelése nem függ ag egyéni tetszéstől, hanem azoktól az erkölcsi törvényektől, amelyeknek gyökere a keresztény tanításban és a vallásos meggyőződésben él, ezért örökértékűek. A célkitűzésnek ez a része világos, szabatos és …
Tovább a műhöz
A hit- és erkölcstan tanításáról az 1868. évi XXXVIII. t.-c. értelmében a vallásfelekezetek főhatóságai a saját hatáskörükben gondoskodnak. A hitoktatást a lehetőség szerint a lelkészek végzik. Vannak azonban oly népiskolák, amelyekben a tanítónak kell a hit- és erkölcstant tanítani, esetleg tekintet nélkül arra, hogy a gyermekek mely felekezethez tartoznak. Ilyen esetekben az egyházi hatóságok adnak felhatalmazást a hit- és erkölcstan tanítására. A tanító, ha valamennyi gyermeket tanítja a hites erkölcstanra, tekintet nélkül arra, hogy azok mely hitfelekezethez tartoznak, alkalmazkodjék szigorúan az egyes hitfelekezeteknek a hit- és erkölcstan tanítására vonatkozó tantervéhez, munkáját végezze lelkiismeretesen, tárgyilagosan és minden elfogultság nélkül. Bármilyen jellegű iskolában működjék azonban a tanító, az "Általános Útmutatás"-nak a vallásos nevelésre vonatkozó részében foglalt kívánalmaknak megfelelően valamennyi tárgy tanítása közben és egyéb nevelési eljárásában törekedjék a gyermekek vallásos érzésének ébresztgetésére, erősítésére, mélyítésére és élete példájával is igazolja a hirdetett igazságokat. Tartózkodjék mindattól, ami a felekezeti érzékenységet bánthatná és a nemzeti egyetértés kifejlődését zavarhatná. A tanító ismerkedjék meg a hit- és erkölcstan tanításával foglalkozó irodalommal, igyekezzék a tapasztaltakat …
Tovább a műhöz
Történelem. a) A magyar nemzet története. Cél. A történettanítás célja, hogy tanítványaink a magyar nemzet múltjának legkiemelkedőbb eseményeit világtörténeti kapcsolatok érintésével megismerjék s hogy lelkükben a magyarság évezredes küzdelmeinek, továbbá a hosszú századokon át vele együtt élő népekkel végzett közös munkának szemléletéből a mult iránt érdeklődés és bizonyos fokú történeti érzék fejlődjék. Alapozza meg a történettanítás a magyar nép múltjának megismeréséből és értékeléséből fakadó nemzeti öntudatot. Éreztesse meg, hogy mindaz, amit a haza földje hord, ami a nemzet lelkében él: az ősöktől nyert örökségünk. Fejlessze ki ezzel tanulóinkban a multak iránti kegyeletet. Igyekezzék tudatossá tenni a hazaszeretetnek és a nemzeti összetartozásnak mélyebb érzelmét. Keltse fel bennök a nemzeti javak iránt azt a felelőségérzetet, mely a nemzeti erények ápolására, a közösségnek tartozó kötelességek felismerésére és a nemzet életét továbbépítő munka lelkes elvégzésére sarkal. A tanítás anyaga. A magyar nemzet történelme a magyarság önfenntartásának és művelődésének története. Megismerteti a nemzet életének összes megnyilvánulásait, felöleli tehát az állami, gazdasági, társadalmi, szellemi fejlődést: a magyar nép küzdelmét az élet magasabb formáiért. A történelem tanulása során tanítványaink megismerik, hogy a …
Tovább a műhöz