Keresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
A századunk első felében lefolyt politikai mozgalmak egyik legkimagaslóbb alakjának, gróf Dessewffy Aurélnak, írott és fen
maradt müvei első teljes kiadásban jelennek meg e gyűjteményben. Politikai vezérczikkeit még maga gyűjtötte össze — de nem eljesen — és X. Y. Z-könyv czím alatt báró Eötvös Józsefnek ajánlva kiadta 1841-ben. Halála után nemsokára. 1843-ban öcscse, Emil, adott ki egy kötetet, hátrahagyott eredeti magyar munkáiból és országgyűlési beszédeiből. Ugyanekkor barátai egy két kötetes gyűjteményt tettek közzé: Aus den Papieren des Grafen Aurel Dessewffy czímen. De mindezen gyűjtemény töredékes volt, szétszórtan levő munkálatai nem gyüjtettek össze érdekes levelezése munkáinak német gyűjteményében nagyon megcsonkítva közöltetett. ifjúkori dolgozatai pedig teljesen mellőztettek. E jelenlegi kiadás minden meglevő müvét felületi. Összeállításukra felhasználtam a családi levéltárt, melyet mai közéletünk ismert nevű és tevékeny munkása, a nagybátyja emléke iránt kiváló kegyeletet tanúsító gróf Dessewffy Aurél úr volt szíves rendelkezésemre bocsátani; átkutattam továbbá a korabeli hazai magyar és német hírlapirodalmat, sőt az Augsburger A llgemeine Zeitungot is, mint a mely a magyar viszonyokkal akkor legtöbbet foglalkozott. A különféle irányú dolgozatokat csoportosítva időrendbe foglaltam, a nem magyar nyelvűeket lefordítottam s a kötet …
Tovább a műhöz
Midőn a legnagyobb magyarnak egy még kiadatlan munkáját közrebocsátjuk, tájékoztatásul szükségesnek látjuk megjegyezni, hogy ő azt Döblingben,
ugyanazon időtájban irta, midőn világhírűvé lett »Blick«-je keletkezett. Az elkeseredett hangulatot, mely az ötvenes években a nemzetet elfogta,
Széchenyi az »Önismeret«-ben ugyanazzal a maró és kiméletlen humorral tolmácsolja, mint a »Blick«-ben; sok helyütt a tárgyak is ugyanazok, melyekkel
a »Blick« foglalkozik. Most talán nem egy esetről, nem egy személyről szelídebb kifejezésekkel élne, nem egy dolgot más szempontból ítélne meg, mint
akkor; müve azonban, ha csak történeti becset akarnánk is neki tulajdonítani, ragyogó emlék ama sötét éjszakából, hangos szózat az elnyomás
némaságából, oly hazafias érzések, oly életrevaló gondolatok tolmácsa, melyek mindenha erős viszhangot fognak költeni a gondolkodók elméjében,
a hazafiak szivében. (...) A legmélyebb okoskodók, a leghiggadtabb bölcsek minden időben, a költői hajdankor óta mai napig, az önismeretnek helyes létét, talpra esett voltát azon diadalnak ismerék el, s nyilváníták, melynél nagyobbat, hasznosbat és következetesbet a halandó ember e világon nem ünnepelhet. S ha azon sok ezer meg ezer bölcs, ki e földtekén élt, sok egyébben ezer meg ezer véleményekre el is szakadozott, egyben még is mindannyian szorosan egyetértettek: abban t. i., hogy az önismeret minden …
Tovább a műhöz