Keresés
Összes találat megjelenítve : 4
Összes találat megjelenítve : 4
Találatok
A könyvben a világhírű orientalista tizenhat elemző részben a magyar-török rokonság kezdetéről és fejlődéséről értekezik, s művét egy magyar-török összehasonlító szótárral zárja.
"E mű kézirata nyomtatásra készen állott szerzőjének elhunytakor, s atyámat csak halála akadályozta meg abban, hogy maga tegye közzé. Csupán a kézirat csekélyebb jelentőségű simítására volt szükség. Ezt a fáradságot dr. Németh Gyula és Balla Mihály űr volt szíves elvállalni: az előbbi nyelvészeti, az utóbbi stilisztikai nézőpontból végezte úgy a kéziratnak, mint a szedésnek a revízióját, természetesen anélkül, hogy. az eredeti szöveg érdemében bármit is változtattak volna. Önzetlen fáradozásukért e helyütt mondok köszönetét." - Vámbéry Rusztem.
Tovább a műhöz
Dr. Kunt Ernő (1948-1994) a kultúra élő egészét vizsgáló modern antropológia egyik első, meghatározó hazai mestere. Hitt a kultúrák szerves továbbélésében és komplex kutathatóságában; eredeti szakmáját, az etnográfiát nem csupán a paraszti életmód nosztalgikus leírásának tekintette, hanem élő, életképes tudománynak, amely nem áll ellen az új módszerek és eszközök bevezetésének, s amelyet filozofikus valóságértelmező szemlélet jár át. A jelenkor jellegét vizsgálva egyre nagyobb súlyt helyezett a vizuális kommunikáció és önkifejezés kreatív megfigyelésére. A kutatás, gyűjtés, tanulmányírás, előadás mellett maga is rajzolt, festett, fotografált. Kunt Ernő Budapesten született. Édesapja, id. Kunt Ernő (1920-1994) országosan ismert képzőművész volt. A család 1960-ig Ózdon, attól kezdve Miskolcon élt. Ifj. Kunt Ernő Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen végzett (1974), diplomájába a magyar nyelv és irodalom tanári, illetve az etnográfus muzeológusi képesítés bejegyzés került. 1976-ban tíz hónapig Finnországban vizuális antropológiával és thanatológiával foglalkozott. E két tudományterület lett azután saját kutatásainak fő iránya is. 1979-ben doktorált (Temetők az Aggteleki karszt falvaiban), 1985-ben védte meg kandidátusi értekezését (Az utolsó átváltozás, a magyar parasztság halálképe). A halál elfogadását, a mulandóság megélését …
Tovább a műhöz
Itt élnek közöttünk, velünk – és még megszólításukkal, néven nevezésükkel is gondjaink vannak: cigányok… romák… Velünk játszottak az óvodában és mellettünk ültek az iskolában, esetleg később szomszédainkká váltak, és mégis, alig tudunk róluk valamit. Életükről, gondjaikról, közösségi kultúrájukról többnyire sztereotípiáik vannak még a közoktatási, köznevelési intézményekben értük felelős pedagógusoknak is. Ez a rendhagyó tananyag arra vállalkozik, hogy megismertesse – nemcsak, de elsősorban – a pedagógusképzés hallgatóit a cigány közösségekre vonatkozó alapvető fogalmakkal, közösségi kultúrájuk vizsgálatának antropológiai és néprajzi szemléletével. A cigányság történeti és táji tagolódásának bemutatását követően jelen időben vizsgálja helyüket, szerepüket a mai magyar társadalomban. Nem kerüli meg az újra és újra megfogalmazódó dilemmákat sem (pl. a cigányság kultúrája etnikus kultúra vagy a szegénység kultúrája, asszimiláció vs. szegregáció). A jogász-néprajzos professzor szemléleti alapként a megismerést és a megértést hangsúlyozza társadalomtörténeti (jogtörténeti, jogi kultúrtörténeti, jogi néprajzi és jogi antropológiai) kutatásai és a szociális képzésben szerzett jogi és társadalomismereti oktatási tapasztalatai alapján. Szerzőtársként a PTE KPVK a Tolna megyei Ozorán élő szociális munkás hallgatója pedig …
Tovább a műhöz
Az alábbi tankönyv a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kar néprajz illetve humánökológia képzésének egyik tantárgyához készült oktatási segédlet. A Rurális és városi ökoközösségek tantárgy – ahogyan az a címéből is kiderül – kifejezetten ökológiai elvek mentén, de legalábbis azokat szem előtt tartó közösségekkel, csoportokkal foglalkozik. Ezek létrejöttét nagyban motiválták a jelenkori krízisek, vagy − a szakirodalomban egyre inkább bevett fogalommal − a kortárs polikrízis. Világképük, életmódjuk, közösség-koncepciójuk mind-mind erre adott válasz-kísérlet. A tankönyvben áttekintjük e közösségek történetét és előzményeit, elhelyezzük őket a kortárs társadalomban, az ökológiai, gazdasági és etikai kihívásokban. Ezek a csoportok, különösen a vidéki ökoközösségek számos gyakorlatot merítenek a hagyományos paraszti kultúrából, amit egy konkrét példán, a kézműves eszközök használatán keresztül vizsgálunk meg. A kortárs krízisre etikai megújulással is igyekeznek válaszolni – ezt tekintjük át az Állat és ember a permakultúrában és Etika és esztétika a permakultúrában és az erdőkertekben című példák segítségével.
A tankönyv második felében elméleti és módszertani megfontolásokat mutatunk be: elhelyezzük a vizsgált témát az ökológiai antropológiában, és módszertani kereteket kínálunk a kutatáshoz. …
Tovább a műhöz