Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 124

Találatok


Ez év decemberében száz éves népoktatásunk alaptörvénye, az 1868-as XXXVIII. törvény. A törvény megalkotása és szentesítése, folytatása és betetőzése a köznevelés országos rendezését, törvénybe foglalását sürgető törekvéseknek. Ugyanakkor kompromisszum is, mert mellőzte 1848 forradalmi örökségét. E kompromisszumból eredő hiányok, hibák nyomait 80 éven keresztül viselte magán a magyar közoktatás és amelynek ballasztjától, az egyházi iskolák káros örökségétől csak a felszabadulás után tudott végleg megszabadulni. Mindezek ellenére a törvény megalkotásának az a legfőbb értéke, hogy a magyar történelemben először adott lehetőséget a népoktatás országos rendezésére, az oktatás egységesitésére. Ilyen történelmi visszapillantásnál nem szabad azonban figyelmen kivül hagyni, hogy különböző erők akadályozták a törvény érvényesitését, s a visszahúzó erők nem engedték teljesen érvényesülni az eötvösi koncepció haladó mozzanatait. A törvény az európai haladás mértékével mérve is jelentősnek mondható. Az általános (egyetemes, országosan mindenkire kötelező) tankötelezettség elvét tizenkét évvel Anglia és tizennégy évvel Franciaország előtt emeli törvényerőre." A legátfogóbb jogszabály a későbbiek során sokat vitatott hézagossága ellenére is. A soknemzetiségű Magyarország népoktatását szabályozó törvény korabeli birálői és …
Tovább a műhöz
Turning to the age of 75 is such a nice occasion that we might be allowed to break down accepted forms, to offer irregular congratulations when greeting Professor Antal Ádám. This sort of opportunity is provided also by his long professional career, since we have managed to perceive his work on several anniversaries. Perhaps only a few people know about the fact that the internationally recognised Constitutional lawyer of our age was almost directed to the teaching profession by the former regime. Although he exchanged pedagogy to legal studies as soon as an opportunity occurred, this break seems not to have been fatefully definitive: he has still become a Teacher. There is no special certificate or diploma to prove this, but thousands of students (who have selected him the most popular tutor many times) warrant it, and his colleagues evidently acknowledge him. He is a genuine tutor, who regards even exams as a sort of final possibility for consultation and he thinks, even during the exams, it is not too late to impart his knowledge. (His example has been followed: at present, several of us confess and follow his example by teaching prospective colleagues, graduating students even at state examinations.) Those who question Professor Ádám are never left without a reply: his answers are characterised by politeness and patience, empathy and thinking together, thoughtfulness and sound foundations and also problemorientation. He keeps raising potential connections namely …
Tovább a műhöz
Kötetünkben a Pécsi Tudományegyetem Könyvtára által, 2001. szeptember 28-án megrendezett konferencia előadásainak írott változatát olvashatják. Konferenciánk apropója a Klimo-könyvtár régen várt szerzői betűrendes katalógusának megjelenése volt, amely nem csak a régi könyves szakma figyelmére tarthat számot, hanem más tudományterületek művelői is bizonyára haszonnal forgatják majd. Konferenciánk is ezt példázta, hiszen olyan előadókat hallgathattunk meg, akiknek szakterülete nagyon eltérő. Volt közöttük botanikus, jogász, történész, irodalomtörténész és természetesen könyvtáros is. A Klimo Könyvtár anyaga nem holt állomány tehát, széles körű tudást gyűjtött össze, amelyben a mai kutató is talál feldolgozásra váró anyagot, ötletet. Reméljük, hogy a katalógus, a konferencia és a most megjelent kötet olyan fiatal kutatokat is a Klimo-könyvtárba vezet, akik diákköri dolgozatukhoz, szakdolgozatukhoz, doktori disszertációjukhoz keresnek témát.
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem 2017-ben ünnepli alapításának 650. évfordulóját. Az esemény tiszteletére 2016 őszén nemzetközi tudományos konferenciát szerveztünk Magyar–szláv kapcsolatok: múlt és jelen címmel. Ugyancsak ezzel az eseménnyel tisztelegtünk egy kiváló történész, a PTE Bölcsészettudományi Karának egykori dékánja (1926–1927) és későbbi rektora (1932–1933), Hodinka Antal emléke előtt. Figyelmébe ajánljuk tanulmánykötetünket, amely tartalmazza a Pécsi Orosz Központ, a PTE BTK Szlavisztika Intézete, a PTE BTK Modernkori Oroszország és Szovjetunió Történeti Kutatócsoport – MOSZT és a Pécsi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat által szervezett konferencia előadásainak anyagát. A kötet magyar és külföldi előadók cikkeit tartalmazza a magyar–szláv történelmi, irodalmi és nyelvi kapcsolatok legújabb kutatását érintő témakörökben. Hodinka Antal – a szláv népek történetének kutatója A ruszin családból származó Hodinka Antal (1864–1946) nevét ma a magyarországi ruszin nemzetiség értelmiségi egyesülete viseli, amelynek egyik feladata „A névadó, Hodinka Antal szellemi örökségének ápolása, kéziratos műveinek felkutatása és annak széleskörű publikálása. A ruszin identitás és hagyományok megőrzése a kultúra területén, valamint a ruszin kultúra közös gyökereinek felkutatása. A hazánkban és a határon túl élő ruszinok hagyományainak, kulturális …
Tovább a műhöz
A Pécsi Egyházmegye 2009. augusztus 23-án ünnepelte alapításának millenniumát. Az ezer esztendő alatt a püspökség mindig kiemelkedő szerepet vállalt az oktatás különböző szintjeinek fejlesztésében. Koppenbachi Vilmos püspök kezdeményezésére, valamint I. Nagy Lajos király beleegyezésével Pécsett kezdte meg működését 1367. szeptember i-jén Magyarország első egyeteme. Bár működése megszakadt és a török hódoltság idején esély sem volt az újraalapításra, a hagyomány és a gyökerek mélyen megmaradtak. A pécsi egyházmegye soha sem adta fel terveit, hogy betetőzze a felsőoktatást városában. A18. század derekától kezdődően a város és Klimo György püspök újra éleszthette egyetemalapítási szándékát, ám a kezdeményezések eredmény nélkül maradtak. 1785-ben Pécs városa ugyan befogadta falai közé az 1774-ben alapított győri királyi akadémiát, amit azután hosszas huzavona után végül, 1802-ben, tanulói kihágásokkal, és a tanárok igaz hitének hiányával megindokolva visszahelyeztek eredeti helyére. Báró Szepesy Ignác püspök 1828-ban a pécsi egyházmegye élére kerülve ismét felkarolta a felsőoktatás ügyét. A tudományok szeretetétől vezérelve, jövedelmét felajánlva, az universitas alapjainak ismételt megteremtését óhajtotta. Engedélyt csak egy kétkarú, nyilvános bölcsészeti és jogi főiskola felállítására kapott, amely végül 1833. október i-jén …
Tovább a műhöz
A kötet tanulmányai – a teljesség igénye nélkül – bepillantást engednek a Pécsett folyó munkába. A szerzők, szerkesztők közül Kéri Katalin az OTDI vezetőjeként, Nagy Adrienn, Takács Zsuzsanna Mária, Vörös Katalin és Ács Marianna a doktori iskola végzettjeiként, Maisch Patrícia, Auer Eszter és Szabó Hajnalka Piroska hallgatóként kötődnek a doktori iskolához. Czeferner Dóra a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa, valamint a PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskolájának doktorjelöltje. Rébay Magdolna 2007-ben a Debreceni Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Programjában neveléstudományból doktorált, jelenleg pedig ugyanitt a Nevelés- és Művelődéstörténet Alprogramot vezeti. Kötődik az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájának Művelődéstörténet Programjához is, hiszen 2009-ben itt szerzett PhD fokozatot történettudományból. Sárai Szabó Katalin történész szintén az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskolájának Művelődéstörténet Programjában szerezte meg 2011-ben doktori fokozatát. A jelenleg futó pécsi kutatásokban felfedezhetők a nőnevelés-történeti kutatások hagyományos tematikái, mint például a leánynevelés és női művelődés újkori magyarországi történetének összegző és szintetizáló feltárása. Kéri Katalin e kötetet nyitó, „Tendenciák és …
Tovább a műhöz
Évekkel ezelőtt kaptam az első megtisztelő felkérést arra, hogy a Széchenyi István Egyetem, Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar által szervezett Apáczai-Napok tudományos konferencián előadást tartsak. Így ismerem ezt a magas színvonalú rendezvénysorozatot, és mint a Veszprémi Akadémiai Bizottság Neveléstudományi Szakbizottságnak elnöke, nagyon örültem Sipos Judit és Boldizsár Boglárka kollégáink javaslatának, hogy ez a rangos konferencia egy önálló, nemzetközi szekcióval egészüljön ki, amely közös rendezésű az MTA VEAB Neveléstudományi Szakbizottságával. Ezekből az előadásokból születtek az alábbi tanulmányok. A programon nagy örömmel vettem részt magam is több kollégámmal a Kodolányi János Egyetemről. A rendezvény napján érzékelhető volt a már megszokott jó hangulat mellett a professzionális szervezésnek köszönhető gördülékenység, ami ennek az együttműködésnek következtében biztosította a magas tudományos színvonalat. A kötet talán ezt a baráti légkört nem tudja visszaidézni, de a tudományos igényességet, a rendkívül izgalmas témák sokaságát igen, ezért ajánlom jó szívvel az olvasó figyelmébe a kötetet. Ez a kötet így kiemeli a szekciót még ebből a rangos konferenciából is, erősítve annak nemzetközi dimenzióit. Az együttműködést remélem folytatjuk és minden évben megrendezésre kerülhet a Veszprémi …
Tovább a műhöz
Néhány évvel a tanúvédelem európai modelljeit alaposan bemutató és elemző miskolci konferencia1 után mindenekelőtt az indokolja újabb tudományos fórum, tanácskozás megrendezését, hogy a tanúvédelem hazai bevezetésével lényegében paradigmaváltás következett be a büntető igazságszolgáltatásban. Paradigmaváltozásról beszélhetünk, mert nemcsak új intézmények születnek, születtek a tanúvédelem körében, hanem új szemlélet kialakítása is szükséges a szóban forgó intézményrendszer helyes felfogásához, törvényes és szakszerű működtetéséhez. A paradigmaváltás mellett további két fontos indoka a jelenlegi konferenciának az, hogy egyfelől már jó néhány év tapasztalattal is rendelkezünk a tanúvédelem lépcsőzetes bevezetésével összefüggésben s ezek a gyakorlati eredmények és gondok is elemzést, értékelést igényelnek. Másfelől nem lankad a hallgatóság érdeklődése a tanúvédelem kérdései tekintetében: ezt mutatja, hogy a tanszéken számosán első szakdolgozati témalehetőségként a tanúvédelmet említik, és a hallgatók által fenntartott szakkollégium is ennek a témakörnek a napirendre tűzését kezdeményezte. Reméljük, hogy a konferencián elhangzott előadások pontosított és kiegészített anyagainak közzététele e füzetben jelentős segítséget nyújt nemcsak a téma iránt érdeklődő joghallgatóknak, hanem a gyakorlatban fáradozó jogalkalmazóknak is.
Tovább a műhöz
A Történelemtanítás online folyóiratot azzal a céllal alapítottuk meg tíz évvel ezelőtt, hogy megerősödhessen Magyarországon a történelemdidaktika mint a történelemtanítás tudománya. Meggyőződésünk, hogy a hazai történelemtanítás általános színvonalát, módszereit akkor lehet érdemben fejleszteni, javítani, ha tudományosan alátámasztott megoldások, eszközök állnak rendelkezésre. Ennek érdekében vállaltuk, hogy tájékoztatjuk a hazai szakmai közvéleményt a nemzetközi történelemdidaktika meghatározó folyamatairól, és teret biztosítunk a hazai innovációk megismertetésére. Nagy jelentőségűnek gondoljuk, hogy 2017 óta az MTA befogadta lapunkat a minősített folyóiratok sorába, ezzel is elismerve a szerkesztőség munkáját. A lap meghatározó feladatának tekinti a hazai és határon túli magyar történelemoktatás különböző szakmai dokumentumainak nyilvánosságra hozását, véleményezését, a mindennapi oktatási gyakorlat feltérképezését, az új törekvések segítését, és ezáltal is a történelemoktatás tudományos standardjainak megteremtését. A lap elmúlt tíz éve, a megjelent írások témái (tantervek, tankönyvek, tanórai módszerek és feldolgozások) és megközelítései azt mutatják, hogy a lap alapításakor megfogalmazott célokat összességében érvényesíteni tudtuk. E kötet kiadásának közvetlen apropóját a jubileum adja, hiszen a magyarországi …
Tovább a műhöz
Ambrus Attila József (szerk.): A tudományos eredmények láthatóságának növelése : Megoldások a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont kutatás- és oktatástámogatási eszköztárából. Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Pécs, 2021, 347-393. o.| ISBN (pdf) 978-963-429-748-2 | DOI 10.15170/EKTK-TELN-2021 | PDF letöltés: https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/24131
Tovább a műhöz
A Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán húsz éve folyik közgazdász-szakfordító képzés angol és német nyelvből. Szerencsésnek mondhatják magukat idén végzett hallgatóink, hiszen lehetőségük nyílt arra, hogy diplomafordításuk nyomtatásban is megjelenjen. A kötet azon hallgatók munkáit tartalmazza, akik az Európai Közösségek megalakulását, az Európai Unióban zajló történéseket, politikai eseményeket, az Unió országainak gazdaság-, valamint szociálpolitikáját tanulmányozták, és e témakörökből választották ki a fordításuk alapjául szolgáló angol vagy német nyelvű tanulmányt. A válogatásnál fontos szempontként merült fel az is, hogy az eredeti művek olyan eseményekről tudósítottak, amelyek Magyarországon is érdeklődésre tarthatnak számot. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik az ötlet megszületésétől kezdve munkánkat támogatták, a szükséges szakirodalommal és hasznos tanácsaikkal rendelkezésünkre álltak. | (...) Ha meg akarjuk érteni a Schuman-terv lényegét, mindenképp szükséges felidéznünk azokat az eseményeket, amelyek megalkotásához vezettek. A II. világháború után egyre inkább tudatosult az emberekben az, hogy a nemzetek egymástól való elszigeteltsége és a fennálló korlátok az ipari fejlődés gátjává váltak. Egy ország ugyanis csak úgy tud javítani deficites fizetési mérlegén, ha olyan új iparágakat fejleszt ki, amelyek …
Tovább a műhöz
Az öngyilkosság az iparosodott, magasan civilizált társadalmak nagy és növekvő problémája. Különösen Európában nagy ez a gond. Európa északi területein hagyó magányosan nagyon magas az öngyilkosság száma. De magasnak mondható az Egyesült Államok és Kanada több területén, továbbá Japánban is. A fejlődő országok az öngyilkosságok szaporodása szempontjából is „fejlődnek”, vagyis mindinkább szembe, találkoznak ezzel a gonddal. Érthető tehát, hogy világszerte igen beható kutatómunka foglalkozik az öngyilkosság okaival, megjelenési formáival, pszichológiai és társaslélektani szabályszerűségeivel, társadalmi viszonyaival, megelőzésének lehetőségeivel. Ez a kutatómunka hovatovább áttekinthetetlenül nagy és sokrétű szakirodalmat produkált. Sajnálatos módon erről a szakirodalomról hazánkban kevesen tudnak, az öngyilkosság iránt érdeklődő szakemberek ama kis hányada, aki idegen nyelven olvas. Pedig az öngyilkosság hazánkban igen nagy társadalmi és egészségügyi probléma. Azok között az országok között, amelyek nemzetközi statisztikai kiadványokban közlik öngyilkossági adataikat, hazánkban a legnagyobb az öngyilkosság gyakorisága. Mint ismeretes, a gyakoriságot viszonyszámmal szokták kifejezni (százezer lakosra eső öngyilkosságok számát nevezik öngyilkossági arány számnak), általában ezt szokták megadni; ez ugyanis a különböző országok viszonyait …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 124