Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Kutatási füzetek 4.
- 1998
(...) Az Oszták-Magyar Monarchia felbomlása, a nemzetiségek elszakadása és a trianoni béke aláírása után a különböző rendelkezések végrehajtása több éves időszakot ölelt fel. E folyamatnak egyik utolsó lépése volt Magyarország új halárainak helyszínen történő meghúzása. A feladatot minden határszakaszon - így az osztrákon is - külön antanttisztekből és az érdekelt országok képviselőiből álló nemzetközi bizottság hajtotta végre. A Magyar-Osztrák Határmegállapító Bizottság (MOHMB) végső döntésének kialakítása előtt tanulmányozta az érdekeltek által kidolgozott javaslatokat. Szakértők vizsgálták meg az egy-egy területre vonatkozó emlékiratokat. A
bizottságnak emellett lehetősége volt arra, hogy személyesen hallgassa meg a határrendezésben érdekelt lakosságot és nagybirtokosokat. A lakosság meghallgatása azt jelentette, hogy a bizottság kiszállt az előzőleg kijelölt - magyar és osztrák biztos javaslatában szereplő - helységekbe. Az érkezésről előzőleg értesítették a községeket. A delegátusok előtt bárki elmondhatta véleményét, azt írásban is átadhatta. Természetesen a véleménynyilvánítás ilyen módja bizonyos kockázatokkal járt. Az osztrák és magyar hatóságok már a meghallgatások előtt nyomást gyakoroltak a fennhatóságuk alatt lévő települések lakosságára. A bizottsági szemlék után nagyon sok személyt meghurcoltak véleményük nyílt …
Tovább a műhöz
Kutatási füzetek 5.
- 1999
(...) 1924. szeptember 12-én éjfélkor Berlinben a magyar és a szovjet kormány képviselői, Kánya Kálmán, Jungerth Mihály illetve Nyikolaj
Kresztyinszkij megállapodást írtak alá a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok felvételéről. Az aláírást követően azonban a magyar kormány belpolitikai nehézségekre hivatkozva nem terjesztette az egyezményeket a parlament elé jóváhagyásra, így a szovjet fél - a ratifikációval kapcsolatos huzavonát megunva - 1925 áprilisában közölte, hogy eláll a megállapodástól. Ezt követően közel tíz évet kellett várni arra, hogy a két ország normális államközi kapcsolatokat létesítsen egymással. A két ország diplomatái már nem voltak teljesen ismeretlenek egymásnak, amikor 1924 augusztusának végén Berlinben tárgyalóasztalhoz ültek. A "vörös" Szovjetunió és a "fehér" Magyarország kapcsolata addigra egy rövid, de annál viharosabb fejezetét képezte a háború utáni Európa történetének. A magyar tanácsköztársaság leverése után nehezen lehetett volna még egy országot találni a kontinensen, ahol a hatalom birtokosai nagyobb ellen-
szenvvel és gyűlölettel viszonyultak volna a "bolseviki" Szovjetoroszországhoz, mint Magyarországon. Ugyanígy Moszkvából is megkülönböztetett antipátiával tekintettek a "fehérterrorista" Horthy-rendszerre. Az első világháború súlyos öröksége, a hadifogolykérdés azonban arra kényszerítette a két állam …
Tovább a műhöz
Kutatási füzetek 6.
- 1999
(...) (...) Nem tudom, mikor merült fel a politika világában Európa fogalma, de azt igen, hogy első pontos meghatározását a mással, az idegennel és a
veszedelmessel való találkozásának köszönhette. A török haderö megjelenése és előrenyomulása ébresztett egyeseket annak a tudatára, hogy az Európában elterjedt és megszokott viszonyok kifejeznek valami közöset; hogy ezt - talán - Európaként vagy európai kereszténységként lehet megfogalmazni, és
előfordulhat, hogy e közös valóság vagy e közösség együttes védelemre szorul. Természetesen a közös védelem megszervezése nem sikerült, és az
érdekelt hatalmak szépen meg is szokták, hogy Európa határait valahol ott keressék, ahová a törökök már nem jutottak el. Idejük volt bőven a megszokáshoz.
A folyamat viszont már ekkoriban jelezte, hogy az esetleges földrajzi meghatározottságoktól teljesen függetlenül létezhet egy politikai Európa is, amelynek határai sokkal jobban hasonlítanak a gumihoz, mint bármely rugalmatlan anyaghoz. Délkelet felé mindenesetre Európa abban a mértékben terjeszkedett, amennyiben az oszmán birodalmat sikerült visszaszorítani. Jellemző, hogy már a győzelemben bízó szövetséges hatalmaknak még 1917-ben is az egyik békekövetelményük volt Törökország kiszorítása Európából. Mellesleg jegyezzük meg, hogy ez az elvárás végül nem teljesedett be, és azóta sem tisztázta senki: a fél lábbal Európában …
Tovább a műhöz
Kutatási füzetek 7.
- 1999
(...) Az 1920 decemberében tartott VIII. szovjetkongresszust még teljes egészében a polgárháborús intézkedések légköre hatotta át. A soron következő mezőgazdasági feladatokat, a vetést, a földek helyes megművelését még mint „állami feladatot” tárgyalták, és a határozatok is abban a szellemben születtek. Ennek ellenére néhány hónap múlva az ország különböző pontjairól érkező aggasztó hírek hallatán, felismerve a helyzet tarthatatlanságára utaló előjeleket, Lenin kiutat keresett a válságból. Elgondolásainak alapja végül a gabonarekvirálásról (продразверстка) a termény adóra (продналог) való áttérés javaslatában kristályosodott ki. A lehetőség felvetésekor nem az a meggyőződés vezette, hogy ekképpen könnyítenének a paraszt terhein, hanem sokkal inkább az a felismerés, hogy a szigorúan és
következetesen meghatározott és a megfelelő időben végrehajtott adóztatás után megmaradó terményfölösleg feletti szabad rendelkezés mindennél inkább érdekeltté fogja tenni a parasztot a termelés fokozásában. Maga a kezdeményezés egyébként nem volt új. A mensevikek és az eszerek már többször felvetették - a számukra az utolsó legális fellépés lehetőségét adó VIII. Szovjetkongresszuson is -, akkor azonban még kispolgári megalkuvóknak bélyegezték őket. Ennél is érdekesebb, hogy a bolsevikok között is akadt, aki ebben látta a helyes utat, …
Tovább a műhöz
Kutatási füzetek 8.
- 2001
(...) Az orosz kommunizmus, amely a legmonumentálisabb kísérletet telte az újkori politikai és gazdasági fejlődésből született ellentmondásos társadalmi jelenségek felszámolására, példátlan váratlansággal bukott meg. Ha sebezhetőségének magyarázatát keressük, akkor fontos szempont lehet a politikaelméleti aspektusból történő megközelítés, mivel megmutathatja, milyen értékek, célok és szándékok vezették azokat a politikusokat, akik e mozgalom ideológiai hátterét megártották. Közülük is V. I. Lenin tevékenysége voll a legnagyobb hatású, hiszen az ő politikai gondolkodására épülő “bolsevizmus” volt az, amely megszerezve az államhatalmat, kísérletet tett arra, hogy megvalósítsa az egyenlőség elvű társadalmi forradalom eszméjét. Sok nézőpontból értelmezték eddig Lenin politikaelméleti gondolkodását, többször kapott hangsúlyt e politika viszonya az újkori fejlődés társadalmi, politikai jelenségéhez: a tömegekhez. Arra azonban csak elvétve törekedtek, hogy Lenin és a tömegek viszonyát moralizálástól mentesen, Lenin politikaelméleti írásaiban megmutatkozó gondolataira és nézeteire, valamint ezek változásaira támaszkodva mutassák be és magyarázzák meg. Ez a historiográfiai szituáció áll e tanulmány és a követett módszertan hátterében. Vizsgálódásom tárgyát úgy határoznám meg, hogy ide tartoznak Lenin politikai gondolkodásának azon …
Tovább a műhöz
Kutatási füzetek 9.
- 2002
(...) A Balkán, Balkán-félsziget, Délkelet-Enrópa fogalmak szinte egymás, szinonimájaként használatosak a magyar nyelvben. A három meghatározás nagyjából ugyanazt a területet fedi le - de csak nagyjából. Bár a médiában már meghonosodott a Macedónia név az 1992-ben önállóvá vált egykori jugoszláv-tagköztársaság elnevezésére, a köznyelv - és néhol a szakirodalom is - még mindig nem tett világos különbséget Makedónja és Macedónia között. Ebben a rövid tanulmányban megkísérlem tisztázni az öt fogalom körüli bizonytalanságot. A félsziget a mai Bulgária északi részén húzódó hegységről kapta a nevét. Az idők folyamán a Balkán-hegység egy nagyobb régió számára kölcsönözte a nevét. A földrajzi meghatározás szerint a Balkán az a terület, amely a Duna-Száva-vonaltól délre helyezkedik el. Ez hozzávetőlegesen a 45. szélességi foknak felel meg. Politikai értelemben a Balkán az a terület, amely Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Bulgáriát, Görögországot, Horvátországot, Jugoszláviát, Macedóniát, Romániát, Szlovéniát és Törökországot foglalja magába. Egyes történészek megkérdőjelezik néhány államnak a régióhoz való tartozását. Romániát bizonyos szempontok alapjárt inkább kelet-európai államként tartják számon. Törökország viszont hosszá ideje gyakorol befolyást az európai politikára. Ennek eredményeként a Krím-háborút lezáró, 1856-ban …
Tovább a műhöz
Megtiszteltetetés számomra, hogy a Marketing tanszék mindenkori
oktatói, hallgatói és dolgozói nevében én köszönthetem Zeller Gyula
professzort 75. születésnapja alkalmából. Zeller Gyula tudományos,
oktatói és oktatásszervezési tevékenységének eredményei és érdemei
mindannyiunk előtt ismertek. Felsorolásukat e rövid köszöntő nem is
teszi lehetővé. Minket, marketingeseket elsősorban az érint, hogy Zeller
Gyula volt az, aki a Marketing tanszéket alapította, és - több, mint 20
éven keresztül - egészen 1993-ig vezette. Ezen időszak alatt a
marketingoktatóknak egy olyan generációja nőtt fel itt, amely mára már a
Pécsi Tudományegyetem Marketing tanszékét az ország legelismertebb
marketingműhelyei közé emelte. Számunkra Zeller professzor úr
munkásságából talán ez a legfontosabb. E rövid köszöntőben az emberi oldalt szeretném kiemelni. Zeller Gyula a tanszék alapításakor, azután évtizedes vezetői tevékenysége során, és még ma is, mint emeritus professzor, rendkívül jó emberi kapcsolatot tudott kialakítani munkatársaival, kollégáival. Különösen fontos volt ez a
kezdeti időkben, amikor a marketing művelése még nem tartozott
társadalomtudományok preferált területei közé. Ebben az időszakban
Zeller Gyula olyan munkatársakat tudott maga köré gyűjteni, akik az ő
példáját követve bátran vállalták fel azt, hogy egy új egyetemen sokszor
forradalmian új …
Tovább a műhöz
A XXI. század első évtizedének második fele a magyar civilisztikai jogalkotásban nem volt nyugodt időszak. Az új magyar Polgári Törvénykönyv kodifikációjának hányattatott sorsa, és a Polgári Perrendtartás azóta hatályba lépett számos novellája komoly szakmai kihívások elé állította-állítja a jogalkalmazót és a jogtudóst egyaránt. A magánjogot oktató fiatal jogászok harmadik országos konferenciája 2009-ben Pécsett ezen jogalkotási produktumok kritikai vizsgálatát tűzte ki céljaként. Az elhangzott előadások mind tudományos, mind gyakorlati szempontból elemezték az új Polgári Törvénykönyv tervezetét, valamint a Polgári Perrendtartás 2008. évi novelláját és a vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében a Polgári perrendtartás módosításáról szóló 2009. évi tervezetet, amelyek tekintetében a kéziratok lezárása óta is komoly változások történtek. A rövid referátumokból született, jelen kötetben szereplő írások kéziratának lezárása
más-más időpontokban történt, a rendkívüli mértékben felgyorsult fejleményeket ezért nem volt mód valamennyi esetben átvezetni a tanulmányok szövegébe. Ez az oka annak, hogy az új Polgári Törvénykönyv egyes munkákban Törvényjavaslatként, más dolgozatokban pedig már 2009. évi CXX. törvényként vagy új Ptk.-ként jelenik meg. Valamennyi tanulmányon egységesen érződik ugyanakkor a fiatal generáció — …
Tovább a műhöz
Minúciák
- 2001
Dr. Tremmel Flórián tanár úr a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Büntető Eljárásjogi Tanszékének vezetője 60 éves. Kollégái tanulmányokkal tisztelegnek a tudós Professzor Úr előtt. Teszik ezt hagyományteremtő szándékkal. A köszöntők közé felsorakozik a dékán is és mindenekelőtt a Kar nevében üdvözli az ünnepeltet.
A Vas megyéből elszármazott nagy tiszteletnek örvendő kolléga már hallgató korában kitűnt szorgalmával, tehetségével és sokoldalúságával. Az eminens diák nemcsak a tudományt szívta magába. A hegedű iránti vonzalmát az egész kollégium ismerte. Sakkban már ebben az időben is csak ritkán talált legyőzőre. Mindezek mellett még ultizni is szeretett. 1964-ben fejezte be egyetemi tanulmányait summa cum laude minősítéssel. Azóta Karunk megbecsült, köztiszteletben álló oktatója.
Jegyzetek és tankönyvek sora jelzi, a Szerző elkötelezett oktató, aki mindent megtesz a hallgatók szakmai gyarapodásáért.
Nagyívű tudományos munkáját tudományterülete magasan jegyzi. A hazai és nemzetközi fórumokon rendszeresen elismerést szerez önmagának és a Karnak. Számos tudományos társaság aktív tagja. Nevéhez fűződik a Rendőrtiszti Főiskolán végzett hallgatók Karunkon folyó levelező képzésének megszervezése és a tagozat vezetése. 1997-ben
Kriminalisztikai Labort hozott létre. Kollégái, közvetlen munkatársai megbecsülését is jelzi, hogy 1991 …
Tovább a műhöz
A Balassi Bálint Megyei Könyvtár 55 éves fennállása alatt könyvtári szakmai kiadványok egész sorát jelentette meg. Kezdetben a stencilezett, sokszorosított könyvjegyzékek a népkönyvtárak munkáját, évfordulós rendezvényeit, kiállítások megrendezését szolgálták. Az 1960-as évektől a hálózati-módszertani csoportban dolgozó munkatársak egyre nagyobb figyelmet szenteltek olvasói felmérések elemzésének, a módszertani tapasztalatok leírásának. 1965-66-ban országosan is felfigyeltek Fábri Györgyné módszertani könyvtáros 10-14 éves gyermekolvasók számára készített bibliográfiájára és a Módszertani útmutató c. kiadványra, amely könyvtári gyermekfoglalkozások forgatókönyveit közölte. Ekkor indult útjára a Gyarapodási jegyzék, amely a megyei és járási könyvtárak állományának gyarapodását regisztrálta. 1969-ben a körzeti könyvtárak fennállásának 20. évfordulója alkalmából a Balassi Bálint Megyei Könyvtár megrendezte ünnepi tanácskozását, melyen dr. Sebestyén Géza, Sallai István, N. Rácz Aranka és sokan mások mondták el gondolataikat a könyvtárügyről. A konferencia tiszteletére könyvtárunk megjelentette a Könyvtári tanulmányok című tanulmánykötetet, amelyben Iványi Ödön könyvtárigazgató, neves képzőművész Könyvtári múltunk, örökségünk c. tanulmányában szólt a megtett útról. Csizmadia Sándomé, Danyi Gábor, Fábri Györgyné és Mráz …
Tovább a műhöz
Hérodotosz egyiptomi utazása nyomán számos érdekes néprajzi megfigyelésről is számot ad. Többek között ezeket írja: az emberek (Hellászban) úgy szőnek,
hogy a vetüléket felfelé verik be, Egyiptomban azonban lefelé." (П. 35.) Ezt más hasonló eltéréssel egyetemben kuriozitásnak véli, jóllehet a két eljárás alapvető
műszaki szintkülönbséget árul el. A görögök még az ősi nehezékes szövőszéket alkalmazták, az egyiptomiak lánc- és áruhengerrel ellátott, korszerűbb állványon
— mely római időkben tela recta néven az egész birodalomban elterjedt —, már nagyobb termelékenységgel dolgoztak. Egy másik görög, Pütheász vagy kétszáz évvel később Britanniában járt és — Diodórosz tanúsága szerint—úgy tapasztalta, hogy az ország lakosai „megőrizték kezdetleges életmódjukat. Olyan harci szekereket használnak, amilyeneket a görög hősök alkalmaztak állítólag a trójai háborúban." Ez már minősítés: a lekicsinylés az elavult haditechnikának szól.
Más aspektussal találkozunk a népvándorlást követő évszázadokban. Egy ismeretlen itáliai szerző 10. századi „Heraklius" című műszaki traktatusában nosztalgikusan emlékszik vissza a rómaiak technikájára: „Ki győzné felkutatni mindazt, amit ezek a tehetséges, óriási értelemmel megáldott kézművesek feltaláltak?" Egy lehanyatlott kultúrával szembeni kisebbrendűségi érzés nyilatkozik meg fejtegetéseiben. …
Tovább a műhöz
Néhány évtized
- 1998
Egy életút a tudomány, a tudományszervezés és az oktatás szolgálatában. Gyűjteményes kötetünk Hoóz István dr. születésnapja alkalmából készült, és szerzőinek sokrétű kapcsolata az ünnepelttel is jelzi, sikeres és nagyívű életpálya egy kerek évfordulójához érkeztünk. A szerzők között vannak tanítványai egyetemi hallgatóként és fiatal kutatóként, munkatársai tagozatvezetői, intézetvezetői és tanszékvezetői beosztásából adódóan, és tanulmányokkal fejezték ki tiszteletüket társintézmények neves kutatói. A cím megtévesztő, hiszen az ‘egy életút’ kifejezés azt is sugallhatná, hogy az életút valamiféle lezáráshoz kötődő számbavétele lenne az ünneplés szándéka. Egyáltalán nem erről van szó, hiszen tanszékünk, karunk és a professzor urat jól ismerő tudományos közvélemény nagyon is számít ünnepeltünk további töretlen aktivitására, amire garanciát nyújt irigylésre méltóan fiatalos szellemi és fizikai kondíciója. Ehhez a feltételek is adottak, hiszen a professzor emeritus cím lehetőséget ad arra, hogy az ünnepelt tapasztalatát, kivételes munkabírását, hazai és nemzetközi ismertségét és elismertségét tanszékünk és karunk is hasznosítani tudja. Életrajza mutatja, hogy a kutatás, a tudományszervezés, az oktatás iránt elkötelezett, és ezen célokért közszereplést vállaló tudós, tudományszervező, oktató és iskolateremtő sokrétű …
Tovább a műhöz