Magyar
EnglishKeresés
Találatok
A hatodik éve működő szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola SCHOOL INVEST Alapítványa ezzel a kötettel indítja útjára a KRÉTA és TOLL sorozatot. Kiadványainkban a középiskola tanárainak tudományos munkáival kívánunk az ország tanártársadalma, a tudományok iránt érdeklődők, és azok előtt, akiknek fontos a tanügy jelene - vagyis az ország jövője - bizonyítani: fel lehet támasztani a régi tudós-tanár társadalmat, vagy - esetünkben fiatal tanári karról van szó - ki lehet ezt nevelni. A tanügy a jelenben dolgozik, de a jövőért! Értékeket mutat fel, s mikor ezt teszi, ötvöznie kell az általános emberit és a nemzetit. Munkálkodása a múlt értékeinek ismerete nélkül gyökértelen. A sorozat első kötetében megnyilatkozó tudós-tanárok jórészt elfeledett emberek, olyanok is vannak közöttük, akik lexikonokban sem fordulnak elő. Tanügyünk jó gondolatokért Anteuszként fordulhat hozzájuk, s úgy érezzük, jövőnk érdekében meg kell ismernünk ma is modern gondolataikat. Középiskolánk célja már az alapításkor is világos volt: az agglomeráció legtehetségesebb gyermekeit nyolc osztályos gimnáziumába és szakközépiskolájába gyűjteni, s olyan tudást, neveltséget és emberi tartást adni nekik, melynek birtokában a felsőfokú végzettség megszerzése csak első állomása lesz az országért tenni akaró és tenni tudó, tudását állandóan …
Tovább a műhöz
Az európai tudományos közélet évszázadokra visszanyúló hagyománya, hogy egy-egy diszciplína kiemelkedő képviselőjét tanítványai, kollégái, tudóstársai kerek születésnapján könyvvel köszöntik. Az eredeti német kifejezés, a Festschrift kezdetben a köszöntést, az ünnepélyességet hangsúlyozta, később azonban, különösen az angolszász országokban e tisztelgést kifejező kötetek egyre inkább szaktudományos formát öltöttek, alkalmat kínáltak az áttekintésre, szintézisre. Nagy József azok közé a kutatók közé tartozik, akik a magyarországi neveléstudomány fejlődését és az oktatás reformját az utóbbi három évtizedben meghatározó erővel befolyásolták. Azon túl, hogy a Szegedi Tudományegyetem - a korábbi József Attila Tudományegyetem - Neveléstudományi Tanszékén nemzetközi mércével mérve is jelentős kutatási programok kezdeményezője és irányítója volt, az Országos Oktatástechnikai Központ tudományos igazgatójaként, majd az Oktatáskutató Intézet igazgatójaként más intézményekben is vállalt vezető szerepet. A Közoktatási Kutatások Tudományos Tanácsának elnöke volt, irányítása alatt jelent meg e tudományos tanács által koordinált kutatómunka eredményeit bemutató könyvsorozat. Az Alapműveltségi Vizsgaközpont alapítója, az MTA Képességkutató Csoport és A kognitív kompetencia fejlődése és fejlesztése című doktori program vezetője. A pedagógiai …
Tovább a műhöz
A Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai tanszék - a Pécsi Igazságügyi Orvostani Intézettel karöltve - mély tisztelettel adózik Dr.iur.dr.med Dezső László kandidátus, címzetes egyetemi docens emlékének halálának első évfordulóján. Még kezdő oktatói beosztásban voltam, amikor Dezső László tíz éven át - rendszeresen vállalva a Pécsre autózást Zalaegerszegről - közreműködött a kriminalisztika oktatásában. Minden héten nagyon vártam érkezését, mert az együtt töltött órák folyamatos szakmai beszélgetéssekkel teltek, nem ritkán éjszakába nyúlóan. Ő volt a tanszéki szemléltető anyag leglelkesebb és legeredményesebb gyarapítója. Ő volt az, aki szinte hetente hozott hírt olyan ügyekről, amelyek már önmagukban is esettanulmányt érdemeltek volna. Dezső László érdemeit a tudományos konferencia résztvevői is kiemelték. Nagyon örülök annak, hogy a gondolat felmerülése után ilyen sokan - köztük külföldiek is! - igent mondtak az emlékülésre, amelynek végső címe: „Orvosok és jogászok a büntető igazságszolgáltatásban" önmagában is jelzi Dezső László sui generis életművét, a két nagyon távolinak tetsző tudomány - az orvostudomány és a jogtudomány - szoros
kapcsolatát, egymásra utaltságát. Azzal a reménnyel bocsátom a Tisztelt Olvasók rendelkezésére a Dezső László
tiszteletére rendezett konferencián elhangzott előadásokat tartalmazó kötetet, hogy …
Tovább a műhöz
A Bölcsészettudományi Kar a Pécsi Tudományegyetem legnagyobb hallgatói és oktatói létszámmal rendelkező kara, ahol számos tudományos műhely keretein belül magas színvonalú tudományos tevékenység zajlik. A minőségi munka fenntartása, színvonalának további emelése a karon folyó tehetséggondozó műhelyek alapvető feladata, amely természetszerűleg a kar és az egyetem számára egyaránt nagy relevanciával bír. Különösen aktuális és fontos a humántudományok szerepének markáns megjelenítése, hiszen a jelenlegi tudománypolitika elsődleges preferenciáját a közvetlenül hasznosítható eredményeket produkáló műszaki és természettudományok, valamint a matematika és az élettudományok képezik. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsész Akadémia 2012–2013 című előadássorozata (a PTE BTK Kari Tudományos Diákköri Tanácsa szervezésében) a nagyközönség – köztük a középiskolások és tanáraik – számára kívánta bemutatni a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatások legújabb eredményeit, a sokak által ismert Nyitott Egyetemmel rokon formában. A program keretében olyan nemzetközileg is elismert tudósok mutatták be legújabb kutatási eredményeiket, akik más felsőoktatási intézményekben, kutatóhelyeken tevékenykednek. A szemeszterenként 10 előadásból felépülő program során a hallgatóság több tudományterület, az irodalom, filozófia, pszichológia, kulturális antropológia, …
Tovább a műhöz
F. Dárdai Ágnes professzor asszony, a Pécsi Egyetemi Könyvtár főigazgatója 2014. július 29-én ünnepelte 60. születésnapját. Élete e jelentős állomásán a történettudomány és a neveléstudomány kutatótói, oktatói, könyvtárosok, kollégák, valamint egykori és jelenlegi tanítványai köszöntik. Anyaintézménye, a Pécsi Egyetemi Könyvtár számára külön öröm és megtiszteltetés, hogy a könyvtár az általa indított kiadványsorozatának 12. köteteként megjelenő születésnapi kötettel köszöntheti a főigazgatót, a kiváló kutató professzort, az elkötelezett könyvtárost, akinek vezetésével és a vele való közös munka révén a Pécsi Tudományegyetem Könyvtára mára a hazai felsőoktatási könyvtári szolgáltató rendszer élvonalába került. F. Dárdai Ágnes 1977-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetem történelem-német szakán. Tanulmányai befejezése után a szegedi egyetem Központi Könyvtárában kezdett dolgozni, majd Karácsonyi Béla könyvtárigazgató ösztönzésére végezte el az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtár szakát. 1980 és 1983 között ösztöndíjas gyakornokként a JATE Középkori Egyetemes Történeti Tanszékére került, ahol megvédte Közgondolkodás és reformáció a 16. századi Németországban, korabeli közmondások és röplapok tükrében című egyetemi doktori disszertációját (1983). 1983–1987 között a szegedi egyetem Ságvári Endre …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 1.
- 2004
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara 2003. október 13-17. között impozáns rendezvénysorozaton emlékezett meg arról, hogy a Pozsonyból Pécsre költözött Erzsébet Tudományegyetem nyolcvan esztendeje, 1923. október 24-én kezdte meg működését. Az egyetem négy Karán - köztük a jog- és államtudományi karon is - ekkor indult meg az oktatás. A képzés meg (újra) indulása 80. évfordulójáról a Kar oktatói és hallgatói több jelentős rendezvényen emlékeztek meg. A Kar Hallgatói Önkormányzatának rendezvényei, a regionális perbeszédverseny, valamint a „Jog és jogászok a 21. század küszöbén ” című Nemzetközi Tudományos Konferencia előadói és előadásai ékesen bizonyították, hogy a Pécsi Jogi Kar az ország egyik jelentős tudományos és oktatási műhelyeként veendő számba. Eredményei nemzetközi mércével mérve is tekintélyt parancsolóak, oktatóinak tudományos közleményei, monográfiái Európa szerte ismertek. A jubileumra készülve, a Kar Doktori Tanácsa még 2003 februárjában pályázatot írt ki, amelyre a PhD hallgatók tudományos értekezéseit, dolgozatait várta. A kiírás nyomán számos, elméleti igényességgel megírt pályamű érkezett, amelyek méltónak bizonyultak arra, hogy a bennük megfogalmazott gondolatok szélesebb körben is ismertekké váljanak. A most kiadásra kerülő tanulmánykötet ezeket az írásokat teszi közzé, s egyben jelzi, hogy a Kar …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 10.
- 2011
A magyarországi médiaszabályozás újrastrukturálása a kormányváltás után. „A sajtószabadság is csak azoké, akiké a sajtó. I.Kommunikációs alapjogok és a szabad sajtó összefüggései. A kommunikációs alapjogok, melyek a személyiség szabad kifejeződését szolgálják, valamennyi demokratikus társadalom meghatározó alapját képezik. Az igazság keresésének legitimációs alapját képező közlés általános értelemben vett szabadsága mind egyéni, mind pedig társadalmi szinten oly mélyen gyökeredző érték, amely „az individuum és az emberi közösség létének és fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele és eszköze”. A konkrét társadalmi rendeltetéssel felruházott tömegközlés szabadságát az 1949. évi XX törvényt módosító, 1989. évi XXXI. törvény 61.§ (2) bekezdése emelte az alapvető jogok közé. A törvény indokolása kimondta: „Bárki gondolatainak, meggyőződésének megfelelően véleményt formálhat a külvilág történéseiről, és ennek megfelelő keretek között hangot is adhat. Külön is nevesített formája a véleménynyilvánításnak és az ehhez kapcsolódó jogoknak a sajtó szabadsága. A sajtó a közérdeklődés kielégítésének és a közvélemény alakításának jelentős eszköze, amelynek a társadalmi nyilvánosság révén kiemelkedő a szerepe a társadalmi ellenőrzés megvalósításában. Ezért külön alkotmányos védelemre szorul.” Pusztán ad defmitionem …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 11.
- 2012
Az Egyesült Államok a common law jogrendszer egyik zászlóshajójaként szabályozza a nyilvánosság alapelvét a büntető ügyek vonatkozásában, csakúgy, mint a többi e jogrendszerbe tartozó ország. Természetesen a common law jogcsaládon belül hasonló megoldásokat találunk, mégis, az USA szabályozása számos eltérést mutat a legeredetibb common law területtől, az Egyesült Királyságtól. A legalapvetőbb különbség az, hogy Angliában és Wales-ben nincs írott alkotmány, az Egyesült Államokban pedig alaptörvényi szinten szabályozott a nyilvánosság. Bár kétségtelen, hogy az Egyesült Királyságban is alkotmányos jelleggel lefektetett szabályokat találunk, valós írott alkotmánnyal ezek az országok nem rendelkeznek. Az Egyesült Államokban az alkotmány mellett további, főként szövetségi szintű szabályok rendelkeznek a nyilvánosság alapelvéről, amely megoldásra - elöljáróban elmondhatjuk - ugyancsak a heterogén szabályozás jellemző.
Tanulmányomban annak bemutatására törekszem, hogy az USA milyen formában és hogyan szabályozza a nyilvánosság alapelvét, melyek azok a megoldások, amelyek párhuzamba állíthatóak a common law más országaival, és melyek azok az eltérések, amelyek megkülönböztetik azoktól. Természetesen a vizsgálatok a büntető ügyszakra jellemző regulációkat érintik, a kutatások csak erre a területre terjednek ki. Az USA szabályozásának áttekintéséhez …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 12.
- 2013
A büntető ügyek napjainkban meghatározó, nagy hírértékké váltak a mindennapi médiának. A televízióban, a nyomtatott sajtóban, de főleg az interneten a bűnügyek vezető hireknek számítanak. Nem feltétlenül jelenti ez azt, hogy több bűncselekményt követnek el, sokkal inkább azt, hogy az aktuális bűnesetek nagyobb nyilvánosságot kapnak, mint a korábbiak. A híres deliktumok az utóbbi időben már a nyomozás első pillanatától a nagy nyilvánosság előtt zajlanak, szinte felsorolhatatlanul sok az olyan eset, amely az utóbbi években nagy port kavart és közérdeklődésére tartott számot.
A büntetőeljárás első szakasza a nyomozás, amelynek célja, hogy az elkövető személyét és a bűncselekményt az eljáró hatóságok felderítsék, felkutassák és biztosítsák a bizonyítási eszközöket. Ennek a tevékenységnek a folytatásaként pedig a hatóságok a már felkutatott és biztosított bizonyítási eszközöket vizsgálják meg, tulajdonképpen előkészítve ezzel a büntetőjogi felelősségre vonást. Elvi éllel szögezi le e tevékenységgel kapcsolatban Tremmel Flórián, hogy a büntetőeljárás első szakaszában nem a nyilvánosság, hanem éppen ellentétpárja, a titkosság a főszabály.2 Tanulmányomban két alapvető témakörön keresztül (a felvilágosítás-adás és tájékoztatás, valamint a jelenlét a nyomozás során) arra törekszem, hogy bemutassam mitől titkos és részben mégis nyilvános …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 13.
- 2014
A magyar házassági vagyonjog kodifikált története 1952-ben vette kezdetét. A házasságról, családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény rendkívül szűkén szabályozta a házassági vagyonjogot, törvényes rendszerként a vagyonközösséget ismerte el, és nem adott lehetőséget a feleknek e rendszertől való eltérésre. A házastársi vagyoni viszonyokat háttérbe szorító szocialista felfogással szakítva, a privatizáció eredményeképpen kialakult társadalmi-gazdasági változások hatására az első Csjt. novella már felvetette a korlátozott szerződési szabadság legalizálását. A házassági vagyonjogban gyökeres változást a második Csjt. novella hozott, mivel az addig hatályos kógens szabályozást feloldva, 1987. július elsejétől lehetővé tette a házassági vagyonjogi szerződés megkötését. A házassági vagyonjog rendelkezéseit a Családjogi könyv szélesítette ki, immár nevesítette a házassági vagyonjogi szerződés keretében választható ún. alternatív vagyonjogi rendszereket, lehetővé tette a törvényes vagy a választott vagyonjogi rendszer szabályaitól való eltérést is. | Tanulmányom célja a magyar házassági vagyonjog témakörének vizsgálata. A bevezetésben rövid áttekintést teszek a házassági vagyonjogi rendszerek típusairól, ezek jellemzőiről, alkalmazásuk előnyeiről és
hátrányairól. Publikációm magvát a polgári törvénykönyvről szóló 2013. …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 14.
- 2016
A művészet normativitása és alapvető jogi intézményei. Tanulmányomban a művészet és jog összefüggéseinek alapvető ívét kívánom vázlatosan felrajzolni, kezdve a két terület társadalmi szintű közös megjelenésével az axiológia, illetve a jogelmélet tézisei mentén. Ezt követően pedig az elemzés révén leszűrt, rendszerezett megállapítások és a hazai tételes jogi szabályozás összevetését tűztem ki a vizsgálódás tárgyává, amely a művészet elsődleges jogi intézményeinek körülhatárolására törekszik – végpontot adva a normativitás művészeti aspektusainak. I. Érték és normativitás – a művészet és jog alapvető kapcsolódási pontja. A művészet és jog esszenciális kapcsolódási pontjának felkutatása
elengedhetetlen lépés e két terület egymásra hatásának teljes körű elméleti megrajzolásához. Ennek okán mindenekelőtt azt az alapvető közös szférát kell megjelölni, ahonnan a kutatás nem csupán elkezdhető, hanem amire az egész vizsgálat felfűzhető. Ez az elemi közös szint meglátásom szerint az értékek világában gyökerezik, mivel mind a művészet, mind pedig a jog értékeket közvetítő és/vagy értékeken alapuló jelenség. Ennek nyomán a filozófia segítségével kísérlem meg feltérképezni a kutatás tárgyát, amelynek kiindulópontjaként az értékelméleti tételek szolgálnak. 1. Az értékelméletről általában. Az értékelés az ember szellemi …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 2.
- 2004
A Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán működő Belügyi Doktori Iskola hallgatóinak első publikációs válogatását tartja kezében az olvasó. A szerzők a második tanévüket lezárt doktoranduszok, többségük a rendvédelmi szervezetek és szolgálatok aktív dolgozója, akik mögött akár több évtizedes rendőri múlt, gyakorlati tapasztalat áll.
Úgy érezzük ez utóbbi számít egyúttal a kötet fő erényének is, az hogy a szerzők tudományos törekvéseit a gyakorlatban felmerülő kérdések indították el, valamint az az igény, hogy tudományosan felmerült válaszokat igyekeznek adni a rendvédelmi munka jobb végzéséhez. Reményeink szerint ez az első jelentkezés egy folyamatosan bővülő, tökéletesedő sorozat kezdete, egyénileg pedig szép tudományos karrierek kiindulópontja. Megragadjuk az alkalmat, hogy köszönetét mondjunk mindazon egyetemi és minisztériumi vezetőknek, akik a Tagozat indításánál segédkeztek, a sorozat szerkesztőjének Dr. Adám Antal professzor úrnak, a Tagozat szakmai munkájáért felelős Dr. Finszter Gézának és Dr. Kőhalmi László egyetemi adjunktus, oktatásszervezőnek.
Tovább a műhöz