Magyar
EnglishKeresés
Találatok
PhD tanulmányok 2.
- 2004
A Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán működő Belügyi Doktori Iskola hallgatóinak első publikációs válogatását tartja kezében az olvasó. A szerzők a második tanévüket lezárt doktoranduszok, többségük a rendvédelmi szervezetek és szolgálatok aktív dolgozója, akik mögött akár több évtizedes rendőri múlt, gyakorlati tapasztalat áll.
Úgy érezzük ez utóbbi számít egyúttal a kötet fő erényének is, az hogy a szerzők tudományos törekvéseit a gyakorlatban felmerülő kérdések indították el, valamint az az igény, hogy tudományosan felmerült válaszokat igyekeznek adni a rendvédelmi munka jobb végzéséhez. Reményeink szerint ez az első jelentkezés egy folyamatosan bővülő, tökéletesedő sorozat kezdete, egyénileg pedig szép tudományos karrierek kiindulópontja. Megragadjuk az alkalmat, hogy köszönetét mondjunk mindazon egyetemi és minisztériumi vezetőknek, akik a Tagozat indításánál segédkeztek, a sorozat szerkesztőjének Dr. Adám Antal professzor úrnak, a Tagozat szakmai munkájáért felelős Dr. Finszter Gézának és Dr. Kőhalmi László egyetemi adjunktus, oktatásszervezőnek.
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 3.
- 2005
Néhány gondolat bizonyos alapjogok kommunikációs jogi jellegéről. Az alapjogok ún. kommunikációs jogi jellege (véleménynyilvánítás szabadsága, információs szabadság, egyesülési és gyülekezési jog, lelkiismereti és vallásszabadság, tudományos és művészeti élet szabadság, a tanítás szabadsága) azért érdemel mélyebb vizsgálatot, mert felvethető a kérdés, hogy adott alapjog, vagy annak tartalmi eleme mennyiben minősíthető kommunikációs jognak. Ez szorosan összefügg azzal a problémával, hogy - az Alkotmánybíróság szóhasználatával élve - mely jogok tartoznak a „kommunikációs alapjogok jogegyütteséhez”, illetve milyen esetekben kell az adott
alapjogot - e kapcsolata miatt - szigorúbb védelemben részesíteni. A kérdésfelvetést az is indokolja, hogy a kommunikációs szabadság fogalmára és funkciójára vonatkozóan egységes álláspont még nem alakult ki. E dogmatikai probléma megoldása érdekében a kommunikáció fogalmából, illetve a kommunikációs jogok általános értelemben vett jellegéből szükséges kiindulni. Mivel a tanulmány a jelzett alapjogokat alapvetően elméleti szempontból szándékozik vizsgálni, felhasználta - a hazai alkotmánybírósági gyakorlat megállapításain kívül - az Európai Unió néhány tagállamának jogirodalmi, illetve alkotmánybírósági meghatározásait is. Az alapjogok
univerzális jellege megkövetelte továbbá a nemzetközi egyezmények, …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 4.
- 2005
Finszter Géza 1945. május 19-én született Budapesten. Ez a száraz adat egy kívülálló számára semmit sem mond, de a kortársak tudják, hogyan is nézhetett ki szülővárosa ezen a napon, és azt is, milyen életeséllyel indult egy újszülött a „béke” első hónapjaiban. Már önmagában az is teljesítmény, hogy valaki sikerrel vészelte át XX. század második felét, túlélte a szocializmus, a rendszerváltozás különösen viszontagságos éveit, de a ma 60 éves jubiláns ezen a nem is annyira magától értetődő eredményen túl, impozáns tudományos életművet is felépített. Tudósi teljesítményének dimenzióit jól jellemzi, hogy az 1984-es kandidátusi disszertációja óta 53 tanulmányt és négy könyvet tett közzé, úgy, hogy mindeközben felelős állami posztokon dolgozott, és csak a legutóbbi években vált főállású kutatóvá. Hat külföldi publikációja és ugyancsak hat recenziója jelzi a tudományos közéletben való aktív szereplését. Negyven különféle forrás idézi valamely közleményét.
Már a pályakezdés éveiben tanúbizonyságot tett tudományos érdeklődéséről. Rendőrtisztként az alapos gyanú, valamint az önkéntes visszalépés bizonyítása körében több kriminalisztikai tárgyú, alapos dogmatikai felkészültséget tükröző dolgozata jelent meg a Belügyi Szemlében. A későbbiekben a politikai deliktum kriminológiai vizsgálatára vállalkozott. 1945 után először ő …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 5.
- 2006
1. A Pécsi ítélőtábla Knyfill.20.046/2003/2. és Knyfill.20.030/2004/2. számú végzésével az elsőfokú bíróságnak a kérelmező társadalmi szervezet (egyesület) nyilvántartásba vételéről rendelkező végzését hatályon kívül helyezte, és az első fokon eljárt bíróságot új határozat hozatalára utasította, az alábbiak szerint. Az elsőként említett ügyben az elsőfokú bíróság a kérelmező társadalmi szervezetet nyilvántartásba vette. A megyei bíróság végzése ellen a megyei főügyészség fellebbezett, annak hatályon kívül helyezését és a megyei bíróságnak új határozat hozatalára történő utasítását indítványozta. Arra hivatkozott, hogy a kérelmező alapszabálya nem felel meg az Etv. 6. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 9. §-ában, 3. §-ának (1) bekezdésében és 10. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak. A fellebbezést az ítélőtábla túlnyomórészt alaposnak találta. Az Etv. 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt követelményekre utalva, a Legfőbb Ügyészség által fenntartott ügyészi fellebbezés szerint a demokratikus működést veszélyezteti az alapszabálynak az a rendelkezése, amely szerint a közgyűlés határozatképes, ha a tagok képviselőinek több mint a fele jelen van. Ez a rendelkezés értelmezhető úgy is, hogy a tagok a közgyűlésen képviselőik útján vehetnek részt. A Ptk. 219. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltakra hivatkozással az …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 6.
- 2007
A mindennapi életben gyakran halljuk és használjuk a következő kifejezést: „a fogyasztó megtévesztése”. De mit is jelent? Mit tehetünk akkor, ha úgy érezzük, hogy becsaptak, megkárosítottak? Tiszában vagyunk azzal, mely szervezetekhez fordulhatunk, milyen védelmi eszközök, jogintézmények állnak rendelkezésünkre? Az illetékes szervek minden esetben eljárnak? A fogyasztói jogok védelme több jogág, s szervezet feladata. Ezek között elsősorban a fogyasztóvédelemről szóló törvényt1 kell megemlíteni, mely pontosan meghatározza a fogyasztó jogait, illetve a reklámtörvényt, mely a
fogyasztói döntés kialakulásának tisztességtelen befolyásolását kívánja kizárni. A jogi szabályozás sorából kiemelendő továbbá a versenytörvény, illetve a büntetőtörvénykönyv is. A versenyjog és a büntetőjog a fogyasztói jogok védelme tekintetében sajátos helyzetben van. A jogi szabályozás eredményeképpen e két jogterületen párhuzamos szabályozás alakult ki. Egymáshoz való viszonyukat úgy jellemezhetnénk, mint két békés ország egymás mellett élését, melyek tiszteletben tartják egymás területét, nem lépnek a másik territóriumára. A gyakorlatban mindez úgy realizálódik, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (továbbiakban GVH) által a versenytörvény alapján indított eljárások során feltárt esetekben az ügyészek, kik a törvényesség őrei, és a jogszabályok betartatói, nem tesznek …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 7.
- 2008
A jogosulti késedelem paradoxonénak nevezett tétel szerint a jogosulti/hitelezői késedelem {móra creditoris) fogalma, elnevezése önellentmondás. A tézis alátámasztására szolgáló érv az, hogy a jogosult a neki járó szolgáltatásnak nem kötelezettje, hanem értelemszerűen jogosultja. Éppen ezért e szolgáltatás átvételével (mint tehát joga gyakorlásával) amennyiben késlekedik, vagy egyéb módon rajta múlik, hogy az adós nem tud teljesíteni, azt annak ellenére nem lehet kötelmi kötelezettségszegésnek tekinteni, hogy bekövetkezése esetén, mint a kötelemszegések általában, s így a kötelezetti késedelem is, polgári jogi szankció(ka)t von maga után. E jogintézmény jogelméleti szempontból1 is érdekes, hiszen átfedésbe hoz két ellentétes előjelű, egymást egyidejűleg - látszólagosan - kizáró omissiv magatartást (nemcselekvést): ti. a kötelezettség nemteljesítését, illetőleg a jog nemgyakorlását. Miként lehetséges tehát az, hogy a szolgáltatás átvétele jog és kötelezettség egyszerre, illetve - ha e tétel nem áll - a teljesítés elfogadása jogosultság vagy kötelezettség-e? E jelenség megértéséhez szolgálhat néhány adalékkal a dolgozat tárgyául az adásvétel köréből választott fragmentum (Pomp. D. 19.1.9), amely szerint: „ Si is, qui lapides ex fundo emerit, tollere eos nolit, ex vendito agi cum
E munka a Benedek Ferenc professzor úr 80. születésnapja alkalmából …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 8.
- 2009
A fogyasztóvédelem kiépítése iránti igény a modem piacgazdaság kiépülésének eredményeként jelent meg a jogi gondolkodásban. A piaci viszonyok közepette ugyanis - a fogyasztók hátrányára - képes megbomlani a gazdasági élet szereplőinek egyensúlya. A fogyasztó - többek között a piaci módszerek ismeretének hiányából fakadóan - kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet a kereskedőkkel, szolgáltatókkal, vállalkozásokkal szemben. Ez a felismerés alapozta meg a fogyasztóvédelemnek - mint a magánjogi jogviszonyokba való állami beavatkozásnak - a megjelenését. A fogyasztóvédelem feladatának meghatározása tekintetében alapvetően két felfogást különböztethetünk meg. A Ralph Nader nevéhez köthető „elidegeníthetetlen fogyasztói jogok elmélete” abból indul ki, hogy az állam feladata a fogyasztónak - mint a piaci viszonyok áldozatának - jogi eszközökkel történő védelme." Ez a felfogás erőteljes állami beavatkozást jelent
egy hátrányos helyzetű réteg - a fogyasztók - érdekében. A másik - Thierry Bourgoignie nevével fémjelzett - irányzat szerint nem a fogyasztók szó szoros értelmében vett védelme, hanem a jogi segítségnyújtás biztosítása a fontos. Ebből következik, hogy ez a felfogás az aktív, cselekvőképes fogyasztó számára a cselekvési feltételek megteremtésében látja a fogyasztóvédelem feladatát, amely nem annyira beavatkozó jellegű, inkább széles körű és …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 9.
- 2010
A német magánjogi dogmatika egy örökzöld kérdése: culpa in contrahendo-e a lehetetlen szolgáltatás elvállalása? I. Expozíció: az érvénytelenségi szemlélet eredete és kritikája. 1. Jhering: culpa in contrahendo, mint az érvénytelenség vétkes okozása Rudolf Jhering 1861-ben publikált kismonográfiának is beillő tanulmányában alkotta meg a culpa in contrahendo sajátosan német dogmatikai konstrukcióját. Jhering a római jog formalizmusát konzerváló pandektajogot bírálva egy sor példával illusztrálta, hogy a szerződés érvényességében jóhiszeműen bízó fél a szerződés érvénytelenségét vétkesen okozó másik szerződő féltől gyakran sem szerződésen kívüli, sem pedig szerződésszegési alapon nem követelhet kártérítést. A pandektajog inkoherens felelősségi rendszere így számos kárfelelősségi tényállást a szerződéses és a deliktuális terület közötti senki földjére száműzött, amely gyakran méltánytalanságokra vezetett. E méltánytalanságok kiküszöbölése érdekében Jhering az akkoriban még korlátlanul uralkodó vétkességi elvet és egy dogmatikai csavart hívott segítségül. Az azóta a culpa in contrahendo jelmondatává váló tézise szerint a kontraktuális jogviszonyokban a feleket terhelő gondossági követelmény nemcsak a már létező, hanem a kialakulóban lévő szerződéses kapcsolatokra is irányadó,4 Oly módon kívánta tehát a szerződés …
Tovább a műhöz
Pleadings
- 2011
Felicitations to our estemeed master. We are all pupils of the person feted. It feels pleasant to say so since we have all experienced that a pupil is not the one whom we are teaching or have taught (for we have so many of them) but the one who has learned something from us. We may say with full justification that we have always had something new to learn from our Master. Neither the word Master itself, nor its spelling with capital ‘M’ is an exaggeration as - luckily - we are not the only ones. The two thick volumes of studies, Minutiae and Evidence, published in honour of his 60th and 65th
birthday together with the studies herein written by his pupils and admirers in Hungary and abroad are a clear demonstration of it. Each piece of writing is a short pleading for him, to him and in his favour and honour. We all feel that reaching this 70th spring is a milestone in the career of our honoured Professor. What will remain unchanged henceforward? His enthusiasm for criminal procedure as a science of law and for forensic science as a science of fact.
His devotion to and activity in physical sports strengthening the body, spirit and mind (table tennis) and mental sports (chess). His attraction towards literature, especially rhetoric, poetry and musical instruments (violin and piano), his creativity and playfulness. His affection and supportive zest provided to his family, colleagues and students.
Ilis sustained involvement and engagement in learning English, which he can …
Tovább a műhöz
This volume of Studia Iuridica is the 144th issue of a scientific series running since 1958. Both this periodic paper and the Faculty of Law of University of Pécs have a long history. Our Faculty celebrated the 85th anniversary of the first semester opened in Pécs in 2008. Our institution - in original name the Elisabeth Royal Flungarian University - has been established in 1914 in Pozsony (Bratislava; now the capital of Slovak Republic). Soon after the foundation the University was forced to move from its seat to Pécs in 1923 in the dramatic times following the peace treaties ending the First World War.
Episcopal College of Law, an institution of legal education established by bishop Ignácz Szepesy was working in the sheltering city of Pécs the since 1833. The Faculty of Law of the University and the College amalgamated in 1923. Arduous years came despite the self-sacrificing efforts of the city and the University, but the research activity of the professors was unbroken and the first publication depicting the situation and research of the University, written by Dr. vitéz Pál Szabó, an erstwhile librarian, shows impressive results. The volume faithfully describes the Faculties, Institutes, Departments and the professors who headed them. Their work is a fine example and source of endurance for all of us who, in the 21st century, are striving to further the good reputation of the Faculty of Law of Pécs and measure up the challenges in legal sciences and education. …
Tovább a műhöz
A Studia Iuvenum Iurisperitorum (A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudomány Kara Hallgatóinak Tanulmányai) című tanulmánykötet-sorozat első száma a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara által 2001 tavaszán rendezett XXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencián indult, és helyezést nyert dolgozatok alapján készített tanulmányokat tartalmazza. A Karunkon működő Tudományos Diákkörök működésének ígéretes eredményeit tarthatja tehát kezében az olvasó. A hallgatói írások kiadására irányuló kezdeményezés azonban nem mondható újnak. 1984 és 1986 között a Studia Iuvenum című kiadvány vállalta azt a feladatot, hogy az első két évben az akkor még
Janus Pannonius Tudományegyetem elnevezésű intézmény hallgatóinak az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon eredményesen szerepelt értekezései rövidített változatait, majd fiatal oktatóinak tanulmányait megjelentesse. A Studia Iuvenum lurisperitorumot bizonyos szempontból tehát a Studia Iuvenum folytatásának is tekinthetjük, szemlélete azonban annak jellegétől részben eltér. Sorozatunk egyrészt a pécsi Állam- és Jogtudományi Kar valamennyi - nem csak OTDK-n szerepelt - hallgatójának kíván lehetőséget nyújtani arra, hogy színvonalas tanulmányát e kiadványokban közzé tehesse, másrészt kizárólag a hallgatók írásainak publikálására szolgál. A tanulmánykötet szerkesztője reméli, hogy …
Tovább a műhöz
Jelen kiadvány az elsőként 2002-ben megjelent Studia Iuvenum Iurisperitorum (A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudomány Kara Hallgatóinak Tanulmányai) című sorozat második tanulmánykötete. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara által 2001-ben rendezett tudományos versenyen első, második vagy harmadik helyezéssel, illetve különdíjjal értékelt dolgozatok alapján készült tanulmányok kiadása után a pécsi jogi kar a Debreceni
Egyetem Jog- és Államtudományi Intézet szervezésében 2003 áprilisában megtartott konferencián eredményesen szereplő hallgatók tanulmányait e második kötetben jelenteti meg. A XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencián helyezést nyert dolgozatok és az ezek alapján készített tanulmányok a pécsi jogi karon működő Tudományos Diákkörök sikeres működésének újabb bizonyítékai. A hallgatói tanulmányok kiadására irányuló kezdeményezés nem mondható újnak, mivel 1984 és 1986 között a Studia Iuvenum című kiadvány vállalta azt a feladatot, hogy az első két évben az akkor még
Janus Pannonius Tudományegyetem hallgatóinak az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon eredményesen szerepelt értekezéseit rövidített változatban kiadja, majd fiatal oktatóinak tanulmányait is megjelentesse. A Studia Iuvenum Iurisperitorum bizonyos szempontból tehát a Studia Iuvenum folytatásának is tekinthető, szemlélete azonban annak …
Tovább a műhöz