Keresés
Összes találat megjelenítve : 1
Összes találat megjelenítve : 1
Találatok
Ez a könyv olyan, már publikált vagy még kiadatlan tanulmányokat tartalmaz, amelyeket évekkel ezelőtt írtam. A bennük felvetett probléma ifjúkorom óta foglalkoztat. A filozofálást már egyik első írásomban, a brüsszeli filozófiai kongresszus kiadványában (Actes du congrès de philosophie, 1953) megjelent tanulmányomban is megtérésként fogtam föl. Ma is emlékszem, milyen nagy örömmel kommentáltam 1939 vészterhes nyarán, a filozófia érettségitétel kifejtésekor Henri Bergson gondolatát: „A filozófia nem egy elméleti rendszer megalkotása, hanem az, amikor az ember egyszer s mindenkorra úgy dönt, hogy naiv módon tekint önmagára és a világra.” Bergson, majd az egzisztencializmus nyomán a filozófia számomra mindig a világban való lét és a világnézet teljes átalakítását jelentette. 1939-ben nem hittem volna, hogy életemet a klasszikus ókori gondolkodásnak, ezen belül pedig a görög filozófia latin irodalomra tett hatásának a tanulmányozásával fogom tölteni. A véletlen és a sorsunkat formáló belső szükségszerűség összjátéka mégis erre az útra vezetett. Kutatásaim során rájöttem, hogy az ókori filozófusok műveihez azért olyan nehéz közel kerülnünk, mert értelmezésünk kétszeresen is anakronisztikus: egyrészt azt hisszük, hogy
ezeket a könyveket a legtöbb modern filozófiai értekezéshez hasonlóan azért írták, hogy egy adott fogalomra vonatkozó információt közöljenek …
Tovább a műhöz