Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 4
Összes találat megjelenítve : 4
Találatok
A Sarútlan Kármelita Rend szentség hírében elhalt generálisának, Johannes a Jesu-Maria atyának, halhatatlan müve, az Instructia Novitiomm, vagyis az újoncnövendékek oktatása, nem most jelenik meg először magyar nyelven. Jézusról nevezett Antal atya, győri perjel, adta ki először 1904-ben. Mivel azonban az ő fordítása inkább mondható szabad átdolgozásnak, a Rend elöljárói jónak látták újat készíttetni, hogy az eredeti szövegnek hiteles fordítását adhassák újoncnövendékeik kezébe. Amint a címből is következik ez a munka elsősorban kármelita újoncok számára készült. Nézetünk szerint azonban nemcsak bármely más szerzet használhatja, hanem még világi hívek is, alak magasabb lelki életre törekszenek, sőt merjük azt állítani, hogy éppen erre a célra gyakorlatibb kézikönyvet nehezen fognak találni az egész egyházi irodalomban. János atyánknak ez a nagyon is szűk körnek szánt müve ugyanis olyan általános érvényű lélektani törvényeken nyugszik, s a lelkeknek annyira közös vonásaira van fölépítve, hogy az ő megszorító célzata alig érvényesül. A könyv egészen jogosan viselhetne ilyesféle címet: „Az emberi léleknek rövid-útja a tökéletesség csúcsára". Hadd világítsuk meg egy példával, mennyire széles és általánosan emberi, sőt élőlény! alapokból indul ki János atyánk. Ha tárgy- és fedőüveg közé teszünk egy csöpp posványvizet, s mikroszkóp alatt …
Tovább a műhöz
Ezen kis könyv Szent Benedek élete fontosabb eseményeihez fűzött gondolatok, melyek irányítók és segítők akarnak lenni a lelkiélet és a szerzetesélet terén. Elsősorban szerzeteseknek szól e kis könyv; de papok, lelkivezetők, nevelők, kispapok s lelki életet élő egyének is találnak a nagy szent életében és a hozzáfűzött reflexiókban segítő, bátorító és irányító gondolatokat. Célja e kis könyvnek az is, hogy a nyugati szerzetesség szent, bölcs nagy alapitója iránt az öntudatos tiszteletet és szeretetet fejlessze elsősorban fiaiban, azután mindazokban, akik az egyház és a világtörténelem ezen kiváló alakja iránt érdeklődnek. E helyen is hálás köszönetét mondok Méltóságos Dr. Hajdú Tibor, pannonhalmi főapát urnák, hogy kegyeskedett kiadni e kis munkámat. | Az ifjú Benedek elindul a szülei házból Nursiából, hogy tudományt, magas műveltséget szerezzen a római híres iskolákban kiváló
mesterektől. Patriciusi családból előkelőén nevelt, vallásosan képzett szivet hozott Rómába. Gazdag, előkelő, vallásos, művelt szülei minden rossz hatástól védték otthon a fiatal fejlődő gyermeket. Lelke széppel, jóval, ideálissal volt tele, teste egészséges, fegyelmezett és nem kényeztetett volt. Igy jött vidékről Rómába. Itt saját családi, atyai házukban lakott. Innen, a patriciusi házból járt iskolába, innen járt a katakombákba, kolosszeumba, fórumra, bazilikákba, …
Tovább a műhöz
Harangszót hallok, — a jövendő harangszavát. Templomot látok a távol messzeségben, — a magyar népműveltség templomát. Mindnyájan, akiknek lelkében él a vágyakozás egy szebb, boldogabb jövendő után, akiknek tudatában megfogant az erős hit a nagy, a mindent átható emberi műveltség erejében, — sóvárogva keressük a messzeségben az igazi emberi kultúra templomát. Templomot, amelynek kapui tárva-nyitva fogadnak mindenkit, férfit és nőt, ifjút és öreget, szegényt és gazdagot. Ahol a kultúra áldását élvezhesse mindenki, ahol az emberi művelődés eszközei ott vannak szabadon, hogy bárki is hozzájuk férhessen s használhassa a maga tökéletesítésére. Az emberi élet anyagi eszközei korlátozottak, a természeti javak csak alakilag változhatnak, mennyiségükben változhatatlanok. Az emberi műveltség javai ellenben végnélkül szaporíthatók. De kétségtelen, hogy egyfelől a műveltség javainak megszerzése végett anyagi eszközökre is van szükség, másfelől a közműveltség fokozódása a közgazdaság fejlődésének leghatalmasabb és legbiztosabb eszköze. A szellemi és gazdasági kultúra kölcsönös vonatkozásban állanak egymással. Az a közgazdasági és társadalmi föllendülés, amely nálunk az elmúlt évtizedekben végbe ment, nem volt eléggé reális, mert mindenáron minél többet akartunk termelni, és nem igyekeztünk azon, hogy előbb mélyreható alapos kultúra alá fogjuk minden …
Tovább a műhöz
Ujabb keresztyén katedrai tanitások, melyeket néhai Kolmár József rév-komáromi helv. hitv. predikátor és esperes hátrahagyott irományaiból szerkesztett s kiadott Vári-Szabó Sámuel tisza-földvári lelkész, s a "Keresztén vallás" czimű 52 urnap kiadója
- Kolmár József
- 1854
A negyvent léptem által, és szemeim — pedig fájdalom! tömérdek még künn a lemunkálandó — már kifáradtak, s míg nappal vagyon reám nézve, a legszükségesebb teendőhez, a legvalódibb protestáns szónok, Kolmár-nak ez újabb k. katedrai tanitásai világ elé bocsátásához kellett fognom. Ö 1830-ban Pesten megjelent két kötet k. katedrai tanitásai után csak hamar letisztáztatván 100 legnépszerűbb tanításait is, 1834-ben pápai hittanár b. e. Sebestyén István, egyházkerületi censorhoz küldötte, ki is engem akkori tanítványát bízván meg a kéziratot számokkal ellátni, alkalmam volt ezen tanításokat végig olvasni, még
csak nem is gyanítva, miszerint idővel én leendek azoknak kereszt apjok. A nagy Kolmár remek müvei az igaz critica philosophia elvein alapulnak, Kant-éin s nem
Hegel-én, mely utóbbival semmiképen meg nem barátkozhatom, mint kinek ideológiája teljes a Neoplatonismust fölelevenítő álomlátással; ily álomszerűen fejtegetvén a legképtelenebb dogmákat, a középkor szülte scholastica theologiát erőködik visszaidézni. Hol e geniealis protestáns szónok művében teljes áradozásai közben a politikába vágott, vagy más hitfelekezet terére tette által aczél-tollát: sorai általam — daczára annak, mint fölebb emlitém, hogy ezen tanítások 1834-ben a censor által admittáltattak, nemcsak, hanem egyháza kivánatára egypár legott ki is nyomatott,— de az irenikának …
Tovább a műhöz