Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
Magyarország kereskedelmének mai szervezeti struktúrája sajátos fejlődési ívet követve alakult ki. Hazánknak a 20. század közepéig is lényeges lemaradása
volt a kereskedelem fejlettségét tekintve a nyugati országoktól, amely lemaradás a második világháború után kibontakozó szocialista gazdaságirányítási rendszernek köszönhetően tovább fokozódott. A rendszerváltást követően megnyíltak a lehetőségek a hátrány behozására, és a 90-es évek elejétől a bolti kiskereskedelem területén egymással párhuzamosan futott a kisméretű kereskedelmi egységek önállósulása (a szervezeti-tulajdoni decentralizációt magával hozó privatizáció eredményeként), és a kínálat koncentrált megjelenése (egyre nagyobb kereskedelmi egységek megnyitásával). Napjainkban igen erős verseny folyik a kiskereskedelmi szervezetek között. A tőkeerő, a likviditás, a költséghatékonyság, az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás, a beszerzési, készletezési és értékesítési stratégia és taktika minden eddiginél nagyobb jelentőségre tesz szert ebben a szituációban. A jó döntések nem csak a vállalkozás életben maradását szolgálják, de hosszabbrövidebb ideig versenyelőnyt is biztosíthatnak. Azonban jó döntések nem képzelhetők el a lehetőségek ismerete nélkül. A kereskedelemben dolgozó szakembereknek tisztában kell lenniük az egyes döntési helyzetekben rendelkezésre álló alternatívákkal, …
Tovább a műhöz
A számvitel fogalmat' sokféleképpen definiálják. Általánosan elfogadott fogalomnak tekinthető, hogy a számvitel a különböző információigények kielégítésének eszköze. Másképpen fogalmazva a számvitel gyakorlati tevékenység, mely során információszolgáltatásra kerül sor. Kérdés ugyanakkor az, hogy kik az információk címzettjei. A tulajdonosok, a hitelezők, a piaci partnerek (a vevők és a szállítók), potenciális befektetők, a vállalkozás környezete, a vállalkozás vezetői, dolgozói információkat igényelnek a vállalkozás működéséről. Természetesen a különböző érdekhordozók más és más jellegű információkat igényelnek. A számvitel feladata egy-egy gazdasági társaságról pénzügyi információk meghatározása, mérése és szolgáltatása annak érdekében, hogy ezen információk felhasználói megalapozott döntéseket hozhassanak. A megállapítás, mérés és közlés szolgálhatja a társaság külső felhasználókkal való kommunikációját. A számvitelnek ezt az ágát pénzügyi számvitelnek nevezzük. Amennyiben a belső felhasználók megalapozott döntéseihez szükséges információkról van szó, úgy vezetői számvitelről beszélünk. A pénzügyi számvitel elsődleges célja a beszámoló összeállítása. A beszámoló összeállításának pedig az a célja, hogy megbízható és valós képet adjunk a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről a …
Tovább a műhöz
A vállalati költség- és ármeghatározás az üzleti működés irányítóinak egyik legbonyolultabb, ugyanakkor mellőzhetetlen feladata. E kötet
ismeretanyaga alkalmazott költség- és árelméleti tétéleken alapul. A mikroökonómia elmélete rendelkezésre bocsátja á vonatkozó
területen is a mélyebb alapokat, a vállalati gazdaságtan gondolatkörébe tartozó költségtan azonban ennek üzleti alkalmazását tekinti
át. Az anyag egyaránt nagy súlyt fektet a költség- és árelmélet alaptételeinek bemutatására, valamint az empirikus alkalmazás, a
gyakorlati kalkuláció vonatkozásaira is. A költséggazdálkodás itt leírt elveinek és módszereinek gyűjteménye korántsem teljes körű,
hanem az üzleti működés szempontjaiból fontosnak tartott szelekción alapul. A harmadéves hallgatók oktatási programjába illeszkedő
tanagyag a költségtan ismereteit foglalja össze,ugyanakkor megfelelő terjedelemben foglalkozik a vállalati ármegállapítás elméleti és
gyakorlati vonatkozásaival is. A kötetben szereplő fejezetek tartalma több szemeszteren keresztül oktatott anyagot közvetít, így annak
tanulhatóságáról korábban is lehetett tapasztalatokat szerezni. A "Költséggazdálkodás - árak" c. anyag a specializáció és a tartalmi
gazdagodás révén átalakuló vállalat-gazdaságtani ismeretkör szerves része. A korábbi egységes tananyag terjedelmi növekedése és tartalmi
mélyülése indokolta a vállalati …
Tovább a műhöz