Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 7
Összes találat megjelenítve : 7
Találatok
Napjainkban paradigmaváltás tanúi lehetünk mind a menedzsmentelméletekben, mind a vezetés gyakorlatában. E folyamat lényegét több dimenzióban ragadhatjuk meg. Egyrészt, a sikeres szervezetek vezetésének hangsúlyai egyre inkább áttolódnak a rendszereket hatékonyan működtető menedzserről a vonzó jövőképet megfogalmazó és a munkatársakat a változásokra ráhangoló leader felé. Ez azt jelenti, hogy az elvont rendszert elfogadó autoritást mindinkább felváltja a szervezet tagjait értékeiken keresztül megszólító átalakító, értékalapú leadership, a problémamegoldó értelmet az érzelmi intelligencia, a „csak egy csavar vagyok a gépezetben" gondolkodást a döntés és végrehajtás felelősségét átruházó felhatalmazás (empowerment). Másrészt pedig, a sikeres szervezetek egyre kevésbé a szerveződés (organizáció), és egyre inkább az élő szervezet működésére emlékeztető organizmus jellemzőit mutatják. Peter Drucker régi felismerése, hogy a sikeres menedzsment alapfeltétele a szervezeti (tulajdonosi) ce'lok — munkavállalói elvárások — vevői igények kielégítése háromszög dinamikus egyensúlyának megteremtése és fenntartása. Lövey Imre és Manohar S. Nadkarni könyve továbbfejleszti a gondolatot: egy szervezet nem feltétlenül egészséges, ha az egyensúlyt megteremtve sikeressé válik - ehhez az is szükséges, hogy a szervezet örömteli legyen. Ez a gondolat következetes …
Tovább a műhöz
A közigazgatással kapcsolatos alapvető ismeretek kidolgozása, megértése és oktatása sem tartozik a könnyen letudható feladatok közé. Nem csak a magyar közigazgatás, hanem a hazai jogi és igazgatási képzés történetében is időről-időre előtérbe kerültek különböző előjelű korszerűsítések. A nehézség elsősorban abból adódik, hogy a közigazgatás „bemutatásában” a rendszerszemléletet nagyon nehéz következetesen érvényesíteni. A különböző megközelítések mást és mást tekintenek a vizsgálódás kiindulópontjának (pl. a szervezetet, a feladatokat, a működést stb.), és emiatt gyakori az egyoldalúság és az összefüggések súlyukhoz méltó bemutatásának az elmaradása.
Jó ideje már nem tekinthető új keletűnek az a felismerés, hogy a közigazgatás nem azonos a rá vonatkozó joggal. Ebből okszerűen következik, hogy a közigazgatás megismerésével, tudományos kutatásával, fejlesztésével számos tudományág foglalkozik. Az említett felismerés, a komplexitás irányába történő elmozdulás vezetett el a közigazgatástan, mint közigazgatás-tudományi diszciplína kialakulásához. Úgy vélem, hogy a magyar és a kialakulóban lévő európai közigazgatási jog megismerését elengedhetetlenül szükséges elméleti megalapozottsággal is összekötni. Ebből kiindulva az egyik lehetséges megközelítésnek a közigazgatás-elmélet (közigazgatástan) fontosabbnak ítélt …
Tovább a műhöz
Ebben az évben 45. születésnapját köszöntő pécsi Közgazdaságtudományi Kar folyamatosan nagy figyelmet fordított hallgatóinak színvonalas, de mégis
könnyen elérhető tananyaggal való ellátására. Ennek egyik módja a saját tananyagok fejlesztése és megjelentetése. A Kar menedzsment oktatási szekciója mindig részese volt ezen szándék megvalósításának, a Karon az első szervezés-vezetés-tervezés jegyzetek már 1973-75 között elkészültek. Az idők változásával tudásanyagunk és tananyagaink is formálódtak, de az elkötelezettség sohasem változott az oktatás fontossága és a jövőt szolgáló ismeretek átadása iránt. Hallgatók ezrei tanulták a Karon a menedzsment tudományát és gyakorlatát az alapoktól a bonyolult megoldásokig. Ennek a tananyagnak ez előző változata 2007-ben íródott – Dr. Ternovszky Ferenc főiskolai tanár lektorálásával – a Bologna alapképzés hallgatói számára. Az azóta eltelt évek alatt a menedzsment területén is számos változás ment végbe. Bár az alapok nem változtak, a klasszikusok és a legnagyobb szakírók tanításai ma is érvényesek, a társadalmi, gazdasági és a politikai változások a világban és Magyarországon új tudásanyagokat hoztak felszínre, amelyeknek beépítés az elsajátítandó ismeretek közé, óhatatlanul szükségessé vált. A jegyzetben szereplő ismeretanyag ugyan most sem alkot kerek egészet – inkább a „management mix” …
Tovább a műhöz
A menedzsment alapjai 1-2. tárgy a PTE–KTK nappali tagozata 2. és 3. évfolyamának választható tantárgyai közül évente, átlagosan mintegy 200-240 hallgatót érdekel és 6-8 csoportban kerül meghirdetésre. A tárgy tanrendbe állításával eredetileg az volt a Tanszék célja, hogy a vele párhuzamosan futó „Menedzsment alapjai” című kötelező tantárgy elméleti témáit kiegészítendő, szeminárium jelleggel, gyakorlatias információkkal ismertesse meg az érdeklődőket. Ezt a célt egészítette - egészíti ki az az elképzelés is, hogy a hallgatók prezentációs – és vezetői készségeit fejlesszük gyakorlatorientált feladatok segítségével. A készségfejlesztő jelleg, az egyéni, vagy csoportos ún. kiselőadások elkészítése és bemutatása, az esettanulmányok feldolgozásának lehetősége és a változatos csoportgyakorlatok azok a technikák, amelyek iránt a legnagyobb az érdeklődés és a legpozitívabbak a hallgatói visszajelzések. Mindezekből következően, a Tanszék oktatói és a csoportvezetők kiemelt feladatuknak tekintették, hogy a tantárgy több mint 10 éves tapasztalatát szakcikkek, tanulmányok, könyvrészletek, feladatok, ábrák stb., formájában felhalmozzák és most ugyanezen az elv késztette arra a csoportvezetőket, hogy az évek során felhalmozott empirikus eredményeket – most először – rendezett formában tankönyvbe sűrítsék. A tankönyv felépítése a következő: A kötet …
Tovább a műhöz
Elfogyott az első kiadás. Pár ezren megvették, néhány ezren el is olvasták, vizsgáztak belőle, utánanéztek a kisebb esettanulmányoknak, elgondolkodtak. Ha egyetemi hallgatók, talán elindított valamit az informatikáról és annak vállalati szerepéről való gondolkodásban. Ha oktatók, publikáló kutatók, talán inspirálta őket továbbolvasásra, modellek felállítására, más források felkeresésére - hiszen a szerző feladata ebben a műfajban gondolatok ébresztése, „alapanyag” összeszedése és jó
elrendezése ahhoz, hogy mások azután úttörő gondolatokra jussanak belőle. „A tökéletes vezető tökéletes adathiányban is elboldogul” - írtam Murphy nyomán a 3. fejezet mottójaként: nos, tökéletes vezetők nem léteznek. Akik így dolgoznak, nem sokáig vezetők - legfeljebb hasonlóan rövid karriert befutó politikusok. A világ ma adatok megszerzéséről, információszűrésről, tudásmenedzselésről, s - ezek eredményeképpen - megalapozott döntéshozatalról szól. Az információ hatékony kezelése ma hatalmat ad. Hatalom az adatok megszerzése, hatalom az információk megfelelő helyre történő eljuttatása, hatalom a szükséges tudással rendelkező emberek alkalmazása - egyaránt igaz ez a modem politikai életben, a hadviselésben, az ipari fejlesztésben, az egyéni életben, az üzlet miért lenne kivétel? A menedzserek azonban szkeptikusak és idegesek, ha ismét informatikáról beszélünk nekik, …
Tovább a műhöz
A világban hiány van vezetésből. Nem a potenciális tehetségből van hiány. Az emberek adottak. A lelkesedés adott. Az erőforrások adottak. A képesség adott. A hiányt három lényeges tényező eredményezi: demográfiai változások, elégtelen képzés és tapasztalatok, valamint az uralkodó szemlélet, amely elijeszti az embereket attól, hogy megtanuljanak vezetni. A globális munkaerő 25%-a jelenleg az Y generáció (1981 és 1997 között születettek) tagjaiból áll, néhány országban ez az adat közelít az 50%-hoz. Becslések szerint 2025-re a globális munkaerő 75%-át adja ez a generáció. Bár a generáció tagjainak száma folyamatosan növekszik a munkahelyeken, a szervezetek világszerte azt tapasztalják, hogy nem jellemző körükben a jelen és jövő szükségleteit kielégítő vezetői réteg jelenléte. A Világgazdasági Fórum legutóbbi felmérésére válaszolók 86%-a gondolja úgy, hogy napjainkban vezetési válság van a világban,3 és a legtöbb társaság komolyan aggódik a vezetés színvonala miatt.4 A demográfiai változások olyan keresletet eredményeztek a példaértékű vezetés iránt, amely meghaladja a kínálatot. Ha ilyen nagy szükség van a vezetői fejlődésre, miért nem találunk hozzá alanyokat? Részben választ kaphatunk a Jack Zenger vezetéskutató által végzett kutatásból. Világméretű adatbázisában megvizsgálta a vezetési képzésben részt vevők adatait és azt tapasztalta, hogy …
Tovább a műhöz
A közigazgatást a szervezet, a tevékenység és a különleges jogállású személyzet oldaláról is meg lehet közelíteni. Ebben a munkában arra vállalkoztam, hogy bemutassam a magyar közigazgatás személyi állományának teljes vertikumát, a személyzeti rendszer belső összefüggéseit, a vezetők és beosztottak közötti jogi és nem jogi kapcsolatokat. Erről a gyorsan változó, kissé elzárt világról törekedtem olyan pillanatképet adni, amelyben talán időtállóbb megállapítások és következtetések is megjelenhetnek. A közigazgatással kapcsolatos két legfontosabb követelmény - szinte hagyományosan - a törvényesség és az eredményesség. E két fontos elvárás teljesülése viszont nem a szervezet, a feladat- és hatáskörök függvénye, hanem a személyzeté. Végeredményben azonban azt is kijelenthetjük, hogy tulajdonképpen nem a közigazgatással kapcsolatban fogalmazzuk meg, hogy tevékenykedjen törvényesen és eredményesen, hanem a közigazgatás által foglalkoztatottakról. Természetesen nem egyenlők a személyzettel kapcsolatos elvárások sem, vannak, akiktől többet (vezetők), és vannak olyanok, akiktől kevesebbet (beosztottak) követel meg a személyzeti politika, a személyzeti jog. Ahogy a közigazgatás nem azonosítható a közigazgatási joggal, úgy nem azonos a köz-igazgatás személyzete a rá vonatkozó joganyaggal. Nem tagadom a közszolgálati jog óriási jelentőségét a modem …
Tovább a műhöz